Szinte bizonyos, hogy idén lesz még egy harmadik nemzetgyűlési választás is Bulgáriában. A parlamenti pártok képtelenek a koalícióalakításra, s egyesek attól tartanak, hogy végül visszatér a hatalomba Bojko Boriszov bukott miniszterelnök.
Közben újra tüntetések bénítják meg Szófiát. Ezúttal a vendéglősök és a taxisok vonultak a parlament elé azzal, hogy a törvényhozás ne hozzon újabb megszorító intézkedéseket a Covid-járvány miatt. "Dolgozni akarunk!" – kiabálták az étteremtulajdonosok, a taxisok pedig tarifaemelést követeltek. Amikor néhány politikus megpróbált tárgyalni velük, kifütyülték és elkergették őket. A járványhelyzet azonban rémisztően alakul, mivel a bolgárok az átoltottság tekintetében gyalázatos teljesítményt mutatnak. A lakosságnak alig több, mint a negyede kapott oltást, de ezt nem a vakcinahiány, hanem a társadalom vonakodása okozza. Jellemző, hogy a tanárok is csak az országos átlag körüli szinten kértek oltást – emiatt a szakértők szerint a tanév kezdetével a betegség újabb hulláma következhet. Az emberek nem bíznak az oltásban, amit sokan azzal magyaráznak, hogy a politikusok ellentmondó, járványszkeptikus megnyilvánulásai rombolták a tudományos megoldások tekintélyét.
Boriszov kormányfő sokáig fittyet hányt a Covidra – kormányzása alatt elhanyagolták az egészségügyet, s ez is magyarázza a rendkívül magas halálozási arányszámot. (A hétmilliós országban szeptember első hetében már közelítette a húszezret a Covid-áldozatok száma, ami nagyjából hasonló a magyar adatokhoz.) Az idegenforgalomból élők ennek ellenére lazítást követeltek. A parlamentnek azonban nincs sok ideje arra, hogy ezzel foglalkozzon: hamarosan feloszlatja az elnök és új választást ír ki.
Pedig Rumen Radev államfő hosszú gondolkodási időt adott kormányalakításra a parlamenti pártoknak. Az alkotmányban előírt eljárást követve elsőként a legutóbbi választás első helyezettjének a „Van ilyen nép!” (ITN) nevű pártnak adott felhatalmazást. Ezt a pártot Szlavi Trifonov népénekes, szórakoztatóipari üzletember és tv-tulajdonos szervezte meg, hogy leváltsa a korrupt rendszert, amelyet tíz éven át Bojko Boriszov miniszterelnök és pártja a GERB (Polgárok az európai Bulgáriáért) személyesített meg. Az ITN és vezére különös módon politizált. Miközben csak a 240 parlamenti hely negyedét birtokolja, azzal lépett fel, hogy nem akar senkivel koalíciót kötni, ám megalakítandó kormányuk támogatását kérték a parlamentbe került másik két protesztpárttól és a szocialistáktól (BSZP), anélkül, hogy azokat beavatták volna politikai és személyi terveikbe. Az ITN kudarca után aztán a másodiknak felkért GERB is visszaadta a megbízatást, majd így tett a harmadik helyen végzett BSZP is. Az új választás elkerülhetetlenné vált, s egyelőre nem látni a kiutat a politikai patthelyzetből.
A legrosszabb változat az lehet – latolgatják bolgár politikai elemzők -, hogy a jogosultak közül csak kevesen szavaznak, s így bejuthatnak az amúgy marginális szélsőséges pártok, illetve erőre kaphat az elkötelezett rajongói táborral rendelkező Boriszov-párt. Bulgáriának egyelőre van működő kormánya: Radev szakértői "hivatalnok kabinetet" nevezett ki, amely következetesen próbálja feltárni a Boriszov-párt által hagyott korrupciós ügyeket. A sajtó azt latolgatja, hogy esetleg a hivatalnok kormány népszerű miniszterei is pártot alakítanak és belépnek a választási küzdelembe.
Mellesleg hamarosan lejár Radev elnök mandátuma is, a parlament november 14-re tűzte ki a közvetlen elnökválasztást. A volt repülőtábornok öt éve a szocialisták pártonkívüli jelötjeként indult. Most a BSZP és az ITN is támogatja. A többi párt még nem nevezte meg jelöltjeit, ezt a parlamenti választások időpontjától teszik függővé. Lehetséges, hogy a képviselőkre is az elnökválasztással együtt szavazhatnak a bolgárok, akár már november 14-én. A szakértők szerint ebben az esetben a politikai erőknek célszerű nagy tekintélyű személyiséget jelölniük, akinek nincs szoros pártkötődése. Nem világos, van-e ilyen a tarsolyukban, aki kiállna Radev ellenében. Ha pedig ennyi sem lenne elég a bizonytalanságból, az elnökválasztásnál két forduló is lehetséges, ha az elsőben senki nem kap abszolút többséget. Vagyis lehet, hogy a bolgároknak idén összesen ötször kell az urnákhoz járulniuk.
