;

klíma;légszennyezés;GKI;szén-dioxid kibocsátás;

- Borúlátó légszennyezési jóslat

A GKI Gazdaságkutató szerint még a legnagyobb növekedést feltételezve se lesz képes teljesíteni Magyarország 1990-hez viszonyított, 40 százalékos 2030-as szén-dioxid-kibocsátás-csökkentési vállalásait. Pedig a közös uniós cél már 55 százalék.

Magyarország még a legderűlátóbb forgatókönyv szerint sem lesz képes 2030-ra teljesíteni még a jelenlegi, 40 százalékos, 1990-hez viszonyított szén-dioxid-kibocsátás-csökkentési vállalását sem - derül ki a GKI Gazdaságkutató legfrissebb elemzéséből. Emlékezetes ugyanakkor, hogy az EU az Unió egészére vonatkozó eddigi, 40 százalékos csökkentési célját tavaly év végén - a magyar kormány hozzájárulásával - 55 százalékra emelte. Igaz, Steiner Attila, az Innovációs és Technológiai Minisztérium körforgásos gazdaság fejlesztéséért, energia- és klímapolitikáért felelős államtitkára a Portfolio Sustainable World 2021 keddi konferenciáján a témáról annyit árult el, hogy az uniós átlagérték-módosítás kapcsán még zajlanak a tárgyalások a magyar cél esetleges módosításáról.

A GKI a 2021-2030-as időszakra vonatkozólag több lehetséges hazai szén-dioxid-kibocsátási forgatókönyvet vizsgált. A legderűlátóbb, vagyis a legnagyobb gazdasági növekedést feltételező lefutás alapján 34 százalék jött ki. Ezen belül 63 százalékkal egyedül a villamosenergia-termelés teljesítheti, illetve 43 százalékkal a - zömmel takarékosságra törekvő multik alkotta - feldolgozóipar közelítheti az elvárásokat. Az állam nagyvonalú szigetelési és fűtéskorszerűsítési támogatásait feltételezve a lakosság fogyasztása is csökkenhet 19 százalékkal. (Ennek kapcsán megjegyzendő: az Orbán-kabinet öt éve még szűkmarkú szigetelési támogatást se ad és ilyen terv sem ismert.) További határozott kormánydöntések nélkül ugyanakkor a szállítás, az építőipar és a kereskedelem 2030-as kibocsátása még meg is haladhatja az 1990-es szintet.

Az ipar rendszerváltás-kori összeomlásának hatását kiszűrő, 1995-ös alapú számításokkal a kutatóintézet még kijózanítóbb eredményekre jutott. Azóta az építőipar négyszeresére, a kereskedelem közel háromszorosára, a szállítás másfélszeresére, a háztartások pedig 18 százalékkal növelték szennyezésüket. Itt legiinkább az állami - oktatási, egészségügyi - intézmények, az erőművek és a feldolgozóipar kibocsátása csökkent, a reál-GDP pedig 77 százalékkal nőtt - jegyzi meg a GKI.

Egye több magyar munkavállaló megy át az utóbbi időben a makói térségből Romániába, mert ott magasabbak a bérek – állítja Székely Tamás, a vegyipari szakszervezet elnöke, aki káros folyamatnak tartja azt, ami a Continental ottani gyárában zajlik. Arról is beszélt, hogy a válság kezdi elérni a gyógyszergyártást is.