Hogy a Duna vizét úgy kommandírozza, mint kosárból kobráját előbűvölő turbános szakember, vagy hogy a vírus negyedik hullámát koncentrált agyi sugárnyalábjával tartja a határokon kívül, míg végbe nem megy a vadászati világkiállítás, illetve a tömeges szentségimádás (lásd eucharisztikus kongresszus). De hogy ő lenne itt a nemzet humoristája, vagy kevésbé emelkedetten, mókamestere, nos, ez eddig nem volt kézenfekvő. Most azonban vicces oldalt villantott, midőn Galla Miklós folyamodványára felelt.
A humorista azt kérte, járjon közben, hogy megkapja a neki ítélt Karinthy-gyűrűt, amit az MTVA döntése értelmében nem vehet át. (Hogy miért vétózott a kormányzati valóságépítő médiakonglomerátum, arról csak találgatások jelentek meg. Az egyik úgy szólt, hogy Galla Miklós nyilvános meztelenkedéssel vonta fejére az MTVA haragját, a másik szerint a humorista annak köszönheti balsorsát, hogy a Karácsony Gergely-féle 99 Mozgalom tagja lett. A humorista szerint mindkét vád légből kapott.) És Galla Miklós szava elhallik a miniszterelnök füléig, igazságot követő posztja alatt hamar megjelent a kormányfői komment, miszerint nem ő a gyűrűk ura.
Hogy a leereszkedő gúny – ha tagadhatatlanul szellemes is – humornak számít-e, az nem egyértelmű. Orbán Viktor legalábbis biztosan göcög rajta egy kicsit, mert az önirónia nem idegen tőle – akkor is mosolygott, amikor azt bizonygatta, hogy nem teheti kötelezővé e hazában az oltást, hiszen Magyarország mégiscsak demokrácia lenne, s akkor is somolygott, amikor nyugati újságírók előtt deklarálta, hogy errefelé virágzik a sajtószabadság, hisz bármelyik újságárusnál tucatnyi, a kormányt szapuló lapot lehet vásárolni (nem lehet), pedig rég betiltathatta volna. Csiklandó érzés az, na, hogy az ember megtehetne valamit, de nem teszi.
Szóval Orbán Viktor írásba adta Galla Miklósnak, hogy ő nem a gyűrűk ura, nem Szauron, Mordor rettegett ura – s nem áhítja mindennél jobban a hatalom gyűrűjét. Így, a kampány közepén veszélyes mondat ez, a trollok zavartan forgatják szemüket, hogy akkor most a főnök már beárazta a vesztést, vagy azt üzeni, hogy mégsem ez lesz minden idők leggyilkosabb választási küzdelme, vagy csak a saját szórakoztatására épít szóvicceket. Az utolsó sem kizárt, hiszen a kormány több tagja olyan humormutatványokat produkál, melyek láttán Hofi Géza sápadna az irigységtől.
Itt van például Kásler Miklós, kinek másodmelója a miniszterség, a magyar ősmúlt felkent prófétája főállásban. S ilyen minőségében lovagkereszttel ismerte el annak a magyarságkutató asszonynak a munkásságát, aki szerint őseink lófej formájú hatalmas kristálytömbökbe betáplálták kultúrkincseinket, amit héber írástudók ötezer éve próbálnak elcsaklizni, miközben a nemzet romlására törnek.
Mondjuk a zsidó ármány csöppet uncsi, Orbán egyértelműen progresszívebb humorista, amikor egy XX. században megalkotott képzeletvilág főgonoszához képest határozza meg magát. Mondjuk, hogy kettejük között melyikük érdemelné ki Szauron cognomét, arról erősen szórnak a vélemények. A miniszterelnök a magáról minden járványkorlátozást eucharisztikus kongresszust kihasználva szabadítaná a vírust az emberi nemre, míg az egészségügyért felelő miniszter ennek érdekében épp a járványügyi szabályokat lazítja/semmisíti meg az iskolákban. Nem kérdés, haláli a humoruk.
És morbid is. Hiszen épp – hála Kásler miniszter állhatatos szakmaiságának – most szabadult el a kormányfői értékrend. Miszerint emberré, méghozzá jó és tisztességes szakemberré semmi más nem emel, csakis a katonaságnál eltöltött idő. Így ha valaki bezupál, lényegében főiskolára, egyetemre iratkozik be. Hiszen a nemrég elfogadott új szabály szerint egy komplex középfokú nyelvvizsga 28 ponttal számít a felsőoktatási felvételibe, míg egy féléves katonai szolgálat 32 pontot ér, ha pedig valaki egy évet lehúzott a seregnél, az 64 pontot kaphat a teljesítményéért. Mert, ugye, a vigyázzállás, illetve a lőfegyver összeszerelése és szétszedése sokkal többet segít a külhoni szakirodalom felkutatásában és értelmezésében, mint az idegen nyelv. Az persze nem vitás, hogy egyévnyi laktanyalét után az igazodás jobban megy, ahogy könnyebb az erőt is érvként elfogadni.
Megeshet persze, hogy Orbán nem viccelt, sőt: őszinte volt. És pontosan tudja, hogy ő nem Szauron, hiszen akkor nem kéne itt holmi meggyőzéssel bíbelődnie a választások kapujában, csak szabadon engedné a nazguljait, és az emberi fajta lehajtott fejjel igazodna. De ezt ő nem tudja. Ha valaki Szauron ebben a térségben, akkor az a Kremlben lakozik. A szövetséges államocskák vezetői legfeljebb olyan orkfőnökök lehetnek. És őket olykor a törpök is legyőzik.
