;

demográfia;családpolitika;születésszám;

- "A család csak egy kampánytéma, de nem több, családi értékrendről szó nincs"

Hogy csak időzített termékenységnövekedésről van-e szó vagy valódiról, az csak 20 év múlva derül ki – ez a demográfus rossz híre. Meg talán az, hogy addigra senkit nem fog érdekelni. Az viszont biztos, hogy ma az egyik legjobb kampánytopic a család, amit a kormányoldal ügyesen kisajátított, és hatékonyan használ (ebben nagy segítségére van egy másik politikai innováció), miközben az ellenzék egyelőre csak elképzeléstöredékeket mond.

A család csak egy kampánytéma, de nem több, családi értékrendről szó nincs – magyarázza Szentpéteri Nagy Richard politológus és alkotmányjogász, hogy miért nem lepődik meg a Központi Statisztikai Hivatal szomorú demográfiai adatsorán. (Amit a Népszava hiába igyekezett kommentáltatni több illetékes intézménnyel, például a Magyar Államkincstárral, senki nem élt a szövegmagyarázat lehetőségével.) 

Emlékeztetőül: A KSH legfrissebb statisztikája azt mutatja: 2021 júliu­sában 8153 gyermek született, 5,9 százalékkal kevesebb, mint 2020 azonos hónapjában. (A házasodási kedv viszont felpezsdült: 9605 pár mondta ki a boldogító igent idén júliusban, és ez 28 százalékkal ver rá a 2020. júliusi eredményre.)

Még tisztul a képlet

A Népességtudományi Kutatóintézet demográfusa szerint nincs ok az aggodalomra. Kapitány Balázs szerint a júliusi adat valóban szembetűnő, de az első félév egészét nézve a változás nem jelentős (lásd számainkat)

52320

gyermek jött világra az első félévben, ami mindössze 1,3 százalékkal (691 újszülött) marad el 2020 azonos időszakától.

Mivel a kormány 2019 második félévében jelentette be családvédelmi akciótervét, és a babáknak 9 hónap kell, hogy kibújjanak, a kabinet intézkedéseinek hatása legkorábban 2020 márciusában jelenhetett meg. És akkor valóban emelkedni is kezdett a születésszám (ez nem meglepő, a nagy pénzügyi csomagoknak gyakran van közvetlen termékenységi hatásuk). Ám az ígéretes kezdet a járvány felfutása miatt megtorpant, nyárra a születésszámok bezuhantak, és csak decemberben, januárban stabilizálódtak újra. Azaz Kapitány szerint az idei júliusi adat csak azért rossz, mert kiugróan jó számokhoz viszonyítjuk. A zuhanásnak a demográfus szerint egyértelműen vége, mint mondja: stagnálás figyelhető meg, és mintha nem állna vissza a korábbi, folyamatosan növekvő trend.

Persze az is igaz, hogy különböző hatások mozgatják a gyerekvállalási kedvet: a gazdasági válság, a koronavírustól való félelem van az egyik oldalon, a másikon viszont a családtámogatási intézkedések sorakoznak. Az, hogy ezekből a tényezőkből milyen képlet áll össze, valószínűleg csak néhány hónap múlva derül ki.

Időzített kontra valódi

A családpolitikai intézkedéseknek, figyelmeztet Kapitány, kétféle hatása lehet: az egyik az időzítési, a másik a tényleges termékenységnövelési hatás. Az előbbi fogalom csupán annyit jelent, hogy ha egy pár egyébként is szeretne második, harmadik gyermeket, akkor – például a Babaváró Támogatás hatására – előrébb hozza a családbővítést. Ilyenkor egy tervezett baba születik meg, ami jól mutathat a statisztikákban, de valójában nincs szó valódi ter­mé­keny­ség­emelkedésről.

Az igazi az, magyarázza a szakember, hogy amikor az anyuka 44 éves lesz, azaz eléri a termékenységi kor felső határát, akkorra több gyereke született-e, mint amennyi a támogatás nélkül világra jött volna. Ám mire ez kiderül, lényegében már senkit nem érdekel, hisz egy 20 évvel korábbi intézkedés hatását kellene elemezni. Most a ’90-es évek közepén bevezetett demográfiai csomagoknak a termékenységre vonatkozó hatását lehet értékelni, a most életbe lépő intézkedésekről egyszerűen nem lehet megmondani, hogy ezek valódi termékenységnövekedést ered­­ményeztek, vagy inkább csak időzítési hatásról van szó.

Ezzel szemben a házasságok ugrásszerű növekedése egyértelműen a kormány intézkedéseinek köszönhető, állítja Kapitány. Ezt a szakemberek úgy nevezik, hogy érezhető a babaváró hatás.

41367

pár állt anyakönyvvezető elé január és július között, ez 21 százalékkal több frigyet (szám szerint 7104-et) jelent, mint egy évvel korábban.

A változást ugyanis egyértelműen a 10 millió forintos kamatmentes Babaváró Támogatás hozta el, ami érdekeltté teszi a párokat a házasságkötésben. Fontos tudni, hogy ez azért működik, mert a közhangulat az élettársi kapcsolatban élők között sem házasságellenes. Ennek a körnek alig tizede kifejezetten házasságellenes, a többség inkább csak bizonytalan vagy halogató. És ők most kaptak egy jelentős motivációt, ami akkor élesedik, amikor jön a baba. A statisztikákból jól látszik, hogy az olyan házasságkötések száma ugrott meg, amelyeknél kevesebb, mint 9 hónapon belül jött is a baba. Az is kiderült, hogy 2019-ben a kismamák a leggyakrabban már a 7. hónapban álltak az anyakönyvvezető elé. Az is látszik, hogy az első gyermeküket vállaló nők életkora nem csökken, csak a kitolódás tempója lassult.

Dübörög a manipulálás

Szentpéteri Nagy Richárd szerint ez a kormány mindenekfölött pragmatikus, és felismerte, hogy a baba- és családtéma segít hatalomban maradni. A mérések szerint a társadalom zöme szereti és tiszteli a hagyományos családmodellt – noha az emberek jelentős többsége (köztük a Fidesz vezető politikusainak egy része) nem így él. E mellé a kormánypárt kitalált egy különös, de jól működő választási modellt: nem a társadalmi, hanem egy bizonyos értékhez ragaszkodó többség támogatását akarta megnyerni és megtartani. És ez remekül sikerül neki. Persze ebben a sikerben fontos szerepe van egy másik innovációnak is, aminek lényege, hogy a régi tanítással ellentétben nem középről kell szavazókat nyerni, hanem elég az egyik oldalt elvinni, a másikat pedig dezintegrálni (értsd: töredezetté tenni).

Van tehát egy homogén választói réteg, amelyik hiszi, hogy a Fidesz a keresztény értékeket képviseli, és első számára a család. Ezért nagyon nehéz helyzetben van az ellenzék, amelyik még nem döntötte el, hogyan áll bele a témába. Két úton indulhat el: vagy azt mondja, véget vet annak, hogy a támogatások valójában csak a tehetősebbeken segítenek, és kiterjeszti a kedvezményeket a szegényebbekre is. Vagy megszünteti a gazdagok támogatását, és kizárólag a rászorulóknak kedvez. Mindkét megoldás jó lehet, de legkésőbb ősszel, amikor meglesz a közös miniszterelnök-jelölt, valamelyikbe be­­le kell állni.

Mert ez a kérdés különösen fontos a bizonytalanok esetében, márpedig értük folyik a harc, ők jelentik az ellenzék tartalékait. Ezt jól mutatja, hogy ahogy a kormányt váltani akaró pártok támogatottsága nő, úgy fogynak a bizonytalanok.

Az látszik, hogy a Fidesz a meglévő szavazóit akarja megtartani és száz százalékban mozgósítani. „Ehhez egy kicsit manipulálja őket, állandó feszültséget generál, félelemben tartja híveit” – magyarázta a szakember, miközben pontosan méri, mire ugranak a támogatói. Ilyen téma például a melegek kérdése, amelyik szépen belesimítható a családbarátimidzsbe. Ha a melegeket a gyerekeket megrontó veszélyként bélyegzi meg a kormány, akkor még azok is rettegnek tőlük a Fidesz-táborban, akik soha életükben nem találkoztak egy saját neméhez vonzódó emberrel. De mivel a miniszterelnök azt mondta, hogy félni kell tőlük, ez a feladat.

Asszony, gyerek, jány, ember

Egyelőre ott tartunk, hogy Novák Katalin családokért felelős tárca nélküli miniszter kiállt ugyan a melegek mellett, miután Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke arról beszélt, mennyire nehezen viselné, ha a 9 éves kisfiának egy meleg tornatanár segítene az órán. A miniszter azt mondta, nem megengedhető, hogy valaki ilyen kijelentést tegyen… senkit nem lehet a szexuá­lis orientációja alapján negatívan megítélni. Csakhogy Parragh nem sokkal azután ragadtatta magát ilyen megjegyzésre, miután a kormány egy törvényben összemosta a pedofilokat a melegekkel. Aztán ott van Hoppál Péter miniszteri biztos, aki facebookos profilképére tett kereten hirdette azt a nézetet, hogy a nő nem egyenrangú a férfival. A család szerinte asszonyból, gyerekből, jányból és emberből áll. A családpolitikában pedig egy csoport számít, a jobb módúaké, a rászorulók kezét elengedték. Hiába jelentene például nagy segítséget a szegényebbeknek a családi pótlék emelése, a kormányban erről hallani sem akarnak. A központi fenntartású gyermekotthonokban pedig az állami normatíva tíz éve változatlan, fejenként napi 684 forint. Ennyiből kell kihozni a konyhán a reggelit, az ebédet és a vacsorát.

Emelkedhet a családi pótlékA DK, a Jobbik, az LMP, a Momentum, az MSZP és a Párbeszéd közösen indul a 2022-es országgyűlési választáson, így programjuk is közös. Álláspontjuk szerint a család életének a család döntésein kell alapulnia. A születések számának növeléséhez a gyermekek felnevelését is kiszámítható, tartós módon támogatni kell, hogy a családnak ne járjon súlyos anyagi hátránnyal a gyermekvállalás. A családi adókedvezmények rendszerét a program megtartaná, de a nehéz helyzetben lévő családoknak több támogatást adna. A családi pótlék összegét – több mint évtizednyi elmaradást behozva – megdupláznák, és a továbbiakban értékállóvá tennék. A gyermek családból kiemelésére csak akkor kerülne sor, ha semmilyen más eszközzel nem biztosítható az egészséges és emberhez méltó fejlődése. Az örökbefogadó szülők alkalmasságának megítélése csak a gyermek érdekén, az objektív módon meghatározott, tudományosan bizonyított tényeken alapuló kritériumok teljesítésén múlna. A családtámogatási rendszer a 18 év feletti, az oktatási rendszerben maradó fiatalokra is kiterjedne. A fiatalok családalapítását bérlakásprogrammal is segítené. 

A társadalmi hidegháború, az ellenségnek kikiáltott csoportokkal szemben korbácsolt indulathullám nem torpan meg az iskola kapuinál. Ennek fényében különösen abszurd a gyermekvédelminek nevezett törvény: felnőtt választóknak címzett „társadalmi célú” reklámjai tizenéveseket cidriztetnek erőszakos, óvodai nemváltásra szegődött aktivisták rémképével. Az oktatási intézményekbe azonban nemcsak az ideges közbeszéd szivároghat be, hanem a szélsőség bármely formája. Tanárfüggő, hogy a diákoktól érkező felvetésekbe beleáll-e valaki, vagy a tankönyv mögé helyezkedik. Amelyben szintén akadhatnak a szélsőséggel egyáltalán nem vitázó adatok.