Az utóbbi hónapokban több hír is napvilágot látott arról: nem hátrányos helyzetű gyerekeket, kispénzű nyugdíjasokat utaztattak, hanem helyi „potentátok” vagy tehetősebb bérlők vették igénybe az egyébként falugondnoki, tanyagondoki, esetleg más, közösségi célra, közpénzből vásárolt járműveket. Az egyik ilyen „messze tájakra bolyongó” falubuszra Hadházy Ákos független országgyűlési képviselő hívta fel a figyelmet, miután egy tihanyi parkolóban lefotózta egy észak-borsodi kis település, Filkeháza falubuszát. Később felhívta a polgármestert, aki azt mondta: nem önkormányzati járműről van szó, hanem a Hegyközi Falugondnokok Egyesülete használja a járművet. A kisbuszra 2015-ben kapták az uniós pénzt, majd amikor lejárt a pályázat alapján kiírt ötéves kötelező fenntartás, felvették a tevékenységi köreik közé a gépkocsi bérbeadást. Szedlák Flórián filkeházi polgármester lapunknak azt mondta: az egyesület nem lát el falugondnoki szolgálatot. Állítása meglepő, mert a szervezet nevében ott a falugondnok szó. Hozzátette: a busz bérlésekor szerződést kötnek, a fizetéskor számla készül, a befolyt összeg felhasználásáról pedig az elnökség dönt.
A hernádvécsei falubuszt a bolgár tengerparton, Neszebar-ban fényképezték le. Lapunk pedig úgy értesült, hogy a Mezőkövesdhez közeli Szentistván falubuszát pedig a horvát tengerparton látták idén nyáron. Pusztai-Csathó Adrienn, Szentistván volt polgármestere, jelenleg önkormányzati képviselő szerint a szentistváni falubuszt nem szabályos módon vették igénybe, magáncélra használták, és utólag "papírozhatták le" az egészet. Ezért – tette hozzá – okirat hamisítás miatt ismeretlen tettes ellen feljelentést is tett. Lapunknak elmondta: a falubuszt, amelyet betegszállítási és más közösségi célra használtak, az ő regnálása alatt nyerték pályázaton, s noha a használatában szerepelt lehetőségként, hogy magánszemélyeknek is bérbe adhatják, kifejezetten olyan magas tarifákat állapítottak meg, hogy a lehető legkevesebben vegyék ilyen célra igénybe. Ő úgy tudja, hogy azóta többen is használták már magáncélra a kisbuszt, de nem a megszabott tarifával, vagy épp ellenszolgáltatás nélkül – ennek tisztázására közérdekű adatigényléssel fordult a hivatalhoz, és írásban megkérte a pénzügyi bizottság vezetőjét, hogy a jármű valamennyi korábbi magáncélú használata esetében indítsanak vizsgálatot.
– Az önkormányzati feladatok ellátásán túl a szabad kapacitás terhére adják oda bérbe magáncélú használatra a nagyközség kisbuszát önkormányzati képviselőknek és az önkormányzattal foglalkoztatási jogviszonyban állóknak – mondta a Népszavának Dobóné Koncz Judit Szentistván polgármestere, aki a bérbeadást egy személyben engedélyezi. A használatért kilométerenként 107 forint plusz áfát kell utólagos elszámolás alapján fizetni, s az így befolyt összeget bérleti díj címén az önkormányzat saját működési bevételei között könyveli. A mostani horvátországi útra szavai szerint az igénybe vevő előzetes kérelme alapján, a polgármester engedélyével, megállapodás alapján történt a bérlés, amiért az igénybe vevő bruttó 183 723 forintot fizetett. Hozzátette: hallottak arról, hogy az ügyben rendőrségi feljelentés történt, de hivatalos megkeresést még nem kaptak. Szavai szerint egyébként a korábbi használatok is minden esetben a helyi szabályoknak megfelelően, a polgármester engedélyével történtek.
Vannak azonban települések, amelyek kifejezettem elzárkóznak attól, hogy a közösségi buszt bárki is magáncélokra használhassa. – Nemhogy egy hétre, de még egy napra sem adnánk oda senkinek a falugondnoki buszt – mondta lapunknak Bónis Imre, az ormánsági Sámod polgármestere. – De nem is arra való a falubusz, hogy keressünk rajta, hanem hogy ellássuk vele a szociális feladatainkat: ezzel szállítjuk kórházi vizsgálatokra, ellenőrzésekre a helyieket, illetve a városi nagy bevásárlásokat intézzük vele igény szerint. Szabályozás nincs ugyan, hogy nem lehet bérbe adni a kisbuszt, de leginkább azért, mert nem is volt még ilyen irányú érdeklődés.
A Somogy megyei Várdán ezzel ellentétben helyi rendeletet hozott az önkormányzat: nem lehet bérbe adni a falugondnoki buszt.
– Az első időkben akadt néhány próbálkozás, de mindre nemet mondtunk – állította Varga András polgármester. – Úgy voltunk vele, ha valakinek bérbe adjuk, akkor onnantól kezdve milyen indokkal utasítanánk el a többi kérelmezőt, így inkább rendeletileg szabályoztuk a használatot. Ráadásul igazából nincs is olyan időszak, amikor napokra meg tudnánk válni tőle, hiszen ezzel szállítjuk ki az ebédet a nyugdíjasoknak, hetente többször is kórházi járatként jár be Kaposvárra, naponta hordja-hozza a betegeket a háziorvoshoz a szomszédos Somogyjádra, s szintén a megyeszékhelyre visszük be vele a gyógyszertárba vagy a nagyáruházakba a helyieket. Tulajdonképpen szinte órára lebontott menetrendet alakítottunk ki, hogy értelmesen kihasználjuk a falubuszt, s ehhez annyira hozzászokott mindenki, hogy nem tudnánk nélkülözni egy napra sem.
A Dráva menti Heresznyén hasonlóképpen csak a helyiek életét megkönnyítendő használják a falubuszt, vagyis, ahogyan Várdán is, ebédszállításra, kórházi vagy bevásárlójáratként, illetve hétvégenként a helyi hagyományőrző asszonycsoport is a kisbusszal jár fellépésekre.
– Ma már nincs ilyen megkeresés, de régebben próbálkoztak a bérléssel, például volt, aki egy angliai költözéshez akarta elkérni némi fizetség fejében – mondta Rengel László polgármester. – Persze nem adtuk, sőt, olyan szigorúak a szabályok, hogy hivatalosan csak a polgármester és a falugondnok vezetheti a kisbuszt, más nem is ülhet a volánja mögé.
Szelektív államkincstári szigor
A „nyaralós” falubuszok ügyben megkerestük a Magyar Államkincstárt, arról érdeklődve, előfordult-e olyan eset, amikor a megvonták az adott önkormányzattól a falugondnoki busz támogatást, amiért azt nem rendeltetésszerűen használták, de nem kaptunk választ. A Belügyminisztérium pedig azt közölte, hogy nem illetékes ebben az ügyben.
Nem volt mindig ilyen passzív az államapparátus a falubuszok ügyében.A Népszava tárta fel elsőként néhány évvel ezelőtt, hogy milliós nagyságrendben büntetett meg a Magyar Államkincstár (MÁK) több mint kétszáz, zömmel kistelepülési önkormányzatot arra hivatkozva, hogy a polgármesteri hivatalok késve jelentették be a falugondnoki ellátást biztosító új kisbuszok rendszámát, s ezért másfél-két évre visszamenőleg követelték az üzemeltetéshez nyújtott támogatást. A községek hasztalan érveltek azzal, hogy egyikük sem tudott a rendszám alapján vezetett külön nyilvántartásáról, a buszokkal pedig ugyanúgy a lakosság számára nyújtottak szolgáltatásokat, mint korábban, tehát a munkát elvégezték. Később a szabolcsi Uszka pert indított, s azzal érveltek, hogy a kincstár hatáskörét túllépve intézkedett, a falubuszok működési engedélyét ugyanis az illetékes megyei kormányhivatalok adják ki, s ők ellenőrzik később az üzemeltetést. A MÁK kétszázhét önkormányzatot kötelezett volna pénzvisszafizetésére közel 120 millió forint értékben. A nyíregyházi közigazgatási bíróság végül hatályon kívül helyezte a Magyar Államkincstár követelését.
