Az M4-es 60-as kilométerénél rögzítette hét elején a Magyar Közút Nonprofit Zrt. kamerája azt, ahogy egy autós lehajt az ott található pihenőbe, majd pár perccel később már a forgalommal szemben, a belső sávban halad. Az augusztusi hosszú hétvégén az M1-es és az M3-as autópályán pedig a több kilométeres torlódást akarták többen úgy kikerülni, hogy megfordultak vagy visszatolattak.
A Magyar Közút minden ilyen eset után arra kéri az autósokat, hogy ezt a megoldást semmilyen körülmények között se válasszák. Erre hívta fel a figyelmet a „Tartsd az irányt!” kampányában is. A társaság tájékoztatása szerint részben ennek az akciónak is betudható, hogy az utóbbi időben nem történt tragikus, ilyen jellegű baleset az utakon. Mint írták, azt nehéz megállapítani, hogy nőtt vagy csökkent-e az ilyen jellegű események száma, mert ugyan a közelmúltban több eset is napvilágra került, de ennek inkább az az oka, hogy sokan használnak fedélzeti kamerát, és annak felvételeit közzé is teszik.
A megelőzéssel összefüggésben kitér arra, hogy forgalomtechnikai eszközökkel ezek ellen védekezni nagyon nehéz, hiszen nincsenek gócpontok, bárhol történhet ilyen eset. Telepítettek eseményfelismerő kamerákat és érzékelőket például az M0, M4 egyes szakaszaira, amelyek szembehajtást észlelve azonnal riasztást adnak. Valamennyi fel- és lehajtónál megerősített jelzésrendszerrel segítik a tájékozódást. Ezek ellenére az autópályákon történő szándékos megfordulásokra nem lehet fizikai eszközökkel felkészülni.
Ritkán fordul elő, hogy valaki azért megy szembe a forgalommal, mert eltéveszti a felhajtót. Sokkal gyakoribb, hogy visszatolatnak, vagy megfordulnak a gyorsforgalmi utakon a sofőrök, ha egy kihajtót, kijáratot nem vesznek időben észre. Teszik ezt annak ellenére, hogy a hazai autópályákon sűrűn találhatóak „különszintű” csomópontok, melyeken keresztül biztonságosan lehajthatnának és megfordulhatnának. A tévesztéstől egyébként gyakran pánikba esnek az autósok, ezért is választhatják a lehető legrosszabb megoldást. Mások szabályosan hajtanak fel a gyorsforgalmi utakra, de rájönnek, hogy nincs megfelelő matricájuk vagy adott esetben egy lehajtó eltévesztésével már egy másik megyei matricára lenne szükségük, és ilyenkor döntenek rosszul. Pedig ma már 60 percen belül pótolhatják mindenféle szankció nélkül a jogosultságukat az autósok, akár telefonon, SMS-ben, applikáción vagy egy közeli benzinkúton is. Arra is többször volt már példa, hogy egy-egy új építésű útvonal nem szerepelt a navigációs készüléken, az autós pedig hallgatott az elavult navigációra, ezért fordult meg a pályán.
Pausz Ferenc közlekedésbiztonsági szakértő egy korábbi vizsgálatra hivatkozva arról beszélt, jellemzően nem autópályán vagy gyorsforgalmi úton mennek forgalommal szembe az autósok, sokkal inkább mindennapos, hogy a városokban, kisebb településeken hajtanak be egy egyirányú utcába a sofőrök. Igaz, ezek kevésbé látványosak, mint az autópályás esetek, hiszen lényegesen alacsonyabb a közlekedési sebesség, így a balesetveszély is.
Vannak tipikus, egy egy időszakra jellemző tipikus helyzetek, esetek is – mondta. Felidézte, hogy évekkel ezelőtt M0-son volt sok szabálytalankodás, akkor, amikor még nem építették ki középen a fizikai elválasztást. Gyakran fordult elő, hogy egy-egy autós túlment azon a csomóponton, ahol le akart hajtani, majd amikor ezt észrevette, egyszerűen visszafordult. Ehhez persze le kellett lassítani, majd felgyorsítani, ami váratlanul érte a szabályosan érkező autósokat. Amikor megépült az elválasztó, újabb tipikus tévedések okoztak baleseteket. Gyakran fordult, és fordul ma is elő, hogy nem a felhajtó-, hanem a lehajtóágon ágon megy fel az autós a pályára. A Magyar Közút a Stop-kéz szimbólummal próbálja megelőzni ezeket a baleseteket, de vannak, akik ezt is figyelmen kívül hagyják. Pausz Ferenc úgy fogalmazott: gyakran a kényelem, a kétségbeesés, a zavartság vagy a bizonytalanság vezethet egy-egy rossz döntéshez. A szabálytalankodók száma a figyelemfelhívó akciók, megelőző táblák ellenére sem csökken, a szakember szerint olyan, mintha újratermelődnének a szabálytalankodók. Ez minden korosztályra jellemző, a fiatalok és az idősek között is vannak jó és rossz vezetők.
