A KSH részletes adatai szerint a szezonális és az eltérő munkanapok számával igazítva, a növekedési ütem 17,7 százalék volt az előző évhez képest, míg az előző negyedhez – vagyis 2021 január-márciushoz – képest is 2,7 százalékkal nőtt a gazdaság. Így az első félévben – évesítve - 7,6 százalékkal bővült a bruttó hazai termék értéke. Az azóta nyilvánosságra került részadatok szerint a növekedés folytatódott júliusban és augusztusban is, így a negyedik hullám már csak az év utolsó hónapjaiban hathat negatívan a gazdasági növekedésre. A kormány eközben még mindig azért „harcol” a szavak szintjén, hogy elérje az 5,5 százalékos növekedést idén, pedig erre semmi szükség. A bázishatások miatt ha nem nőtt volna ekkorát a magyar gazdaság az év második felében, már akkor is meglenne ez a cél.
Az ING Bank elemzője szerint a koronavírus-válságból való kilábalás, a felzárkózás szerkezete kiegyensúlyozott volt a gazdasági ágak között. Az ipar, az építőipar és a szolgáltatások esetében is jelentős negyedéves növekedés mutatkozott a hozzáadott értékben, vagyis mindhárom terület érdemben hozzájárult ahhoz, hogy a magyar gazdaság az idei év második negyedévére már teljesen le tudja dolgozni a válság okozta gazdasági visszaesést - mondta Virovácz Péter.
Az ipar teljesítménye annak fényében különösen kiemelkedő, hogy az ágazatot rendkívül nagy mértékben sújtják az ellátási láncokat érintő zavarok. Az építőipar teljesítménye kevésbé meglepő, hiszen mind a vállalati, mind az állami, mind pedig háztartási oldalról jelentős építési hullám zajlik. Ebben a szektorban leginkább az alapanyagok nehézkes beszerzése lassítja a növekedést. A szolgáltatások hozzáadott értékének növekedését pedig egyértelműen a gazdaság újranyitása serkentette. Egyedül a mezőgazdaság teljesítménye húzta vissza a második negyedév folyamán a GDP-növekedést, ám az ágazat csekély súlya miatt ennek nem volt meghatározó szerepe.
A fogyasztás is jó eredményeket hozott: a KSH adatai szerint a második negyedévben a növekedést már a lakossági költések húzták, ami 9,9 százalékkal volt magasabb, mint egy évvel korábban. Csökkent a kormányzati pénzköltés által hajtott közösségi fogyasztás, itt fél százalékos mérséklődést mértek a statisztikusok, amit bőven ellensúlyozott a lakossági fogyasztás emelkedése. A beruházások 8,3 százalékkal nőttek – ez volt a növekedés másik motorja, de a külkereskedelem is jó formát mutatott. A KSH számításai szerint a bruttó hazai termék 2021. II. negyedévi, 17,9 százalékos növekedéséhez a végső fogyasztás 6 , a bruttó felhalmozás 5,4 százalékponttal járult hozzá. A külkereskedelmi forgalom egyenlege összességében 6,5 százalékponttal növelte a gazdasági teljesítményt.
Virovácz Péter elemzése szerint a vártnál ellenállóbbnak bizonyult az ipar és az építőipar, de ez nem feltétlenül jelent garanciát arra, hogy ez a harmadik negyedévben is így lesz. Az autóipar szeptemberi, nem tervezett leállásai vélhetően gyengítik majd a harmadik negyedév GDP-növekedését. Emellett az építőipar is hasonló lassulást mutathat az alapanyag-ellátás akadozása miatt, ezen felül már csak hab a tortán, hogy a munkaerőhiány is egyre jelentősebben érezteti hatását. Az ING Bank elemzője szerint ezek eredőjeként már a III. negyedben lassulhat a negyedéves gazdasági növekedés. Az újranyitás ugyanakkor még vélhetően a nyári fogyasztást a szolgáltatásokon keresztül fellendítheti, így a harmadik negyedévben akár 1-1,5 százalék között is alakulhat a növekedés. Összességében az első fél év adatai alapján szinte biztosra vehetjük, hogy idén a magyar gazdaság 7 százalék felett bővülhet, ám némi pozitív meglepetéssel és a negyedik hullám negatív gazdasági hatásainak hiányában akár a 8 százalékos dinamika is elérhető lehet 2021 egészében – mondta Virovácz Péter.
