Megütközést keltett, hogy a magyar hadsereget Kabulban segítő, a tálib megtorlás elől Magyarországra menekített afgánokra nem a számukra kedvezőbb menekültügyi, hanem idegenrendészeti eljárás várt itthon. A Belügyminisztérium a Népszava kérdésére ezt azzal magyarázta: „A kimenekítettek többsége nem rendelkezik semmilyen okmánnyal. Ebből következően az első feladat minden kétséget kizáró azonosításuk, s csak azt követően lehet magyarországi tartózkodásuk jogcíméről döntést hozni.” A BM válasza meglepő, mert a külügy szerint pontosan tudták, kiket hoznak haza. Magyar Levente külügyi államtitkár legalábbis korábban azt állította: A magyar repülőgépre felszálló afgánokat előzetesen a nemzetbiztonsági szakszolgálatok átvilágították, így olyan nem jöhet Magyarországra, akit "ne ismernénk", hiszen ezek az emberek éveken át dolgoztak a magyar csapatokkal.
Meglehet, az apparátust épp a saját, az EU által élesen bírált menekültügyi törvénye köti gúzsba. E szerint a menekültügyi kérelmet megelőző szándéknyilatkozatot a belgrádi vagy kijevi magyar nagykövetségen kellene benyújtaniuk az érintetteknek.
Szekeres Zsolt, a Magyar Helsinki Bizottság jogi főmunkatársa szerint az úti okmányok hiányára való hivatkozás ebben a kontextusban „jogilag értelmezhetetlen.” Szerinte a menekültjogi eljárásnak eddig sem volt feltétele az érvényes úti okmányok megléte, az itt korábban menekültstátuszt kapottak túlnyomó többsége is érvényes úti okmány nélkül érkezett Magyarországra.
Mint megírtuk, a tálibok elől ide menekített afgánokat Magyarországra érkezésük után a röszkei és a tompai volt tranzitzónába szállították hatósági karanténba. A tranzitról korábban az ENSZ jelentéstevői is kijelentették, hogy ott sokáig embertelen, börtönszerű helyzetben voltak a menekültek, az Európai Unió Bíróságának tavalyi döntése nyomán a magyar hatóságoknak be kellett zárniuk a tranzitzónát. Bár az intézményt névleg bezárták, az annak helyet adó, szögesdróttal és kamerákkal övezett konténerek ott maradtak a déli határon, így a magyar hadsereget is segítő helyiek és családjuk most elvileg ott kell, hogy kivárják a karantént. A belügyi tárca korábbi levelében utalt rá: ezt követően más helyszínre szállítják át őket, elvileg vámosszabadi vagy balassagyarmati befogadópontra. Ott folytathatják velük szemben az idegenrendészeti eljárást, amely alapesetben 21 napig tarthat, de 21-45 nappal meghosszabbítható. A tárca hangsúlyozta, hogy az idegenrendészeti eljárás után döntenek az érintettek Magyarországon való tartózkodásuk jogcíméről. Arra nem válaszoltak, hogy az afgán kimenekítettek elindíthatják-e a menekültügyi eljárásukat.
„A tárca irányítása alatt álló hatóság valamennyi eljárása törvényes és tisztességes” – írta a Belügyminisztérium. Forrásaink viszont arra hívták fel a figyelmet: a menekültügyi eljárás megindítását éppen az hátráltathatja, hogy a tranzitzónák bezáratása után elfogadott új menekültügyi törvény nagyon is megköti a hatóságok kezét. A Varga Judit igazságügyi miniszter által megszövegezett jogszabály kimondta: a menekültügyi kérelem beadása előtt erről a belgrádi vagy kijevi nagykövetségen kell benyújtani szándéknyilatkozatot. Vagyis azok a kevesek utazhatnak be Magyarországra menekültkérelmet beadni, akiknek jóváhagyják a szándéknyilatkozatát. Bár az EU ezzel a szabállyal szemben is kötelezettségszegési eljárást indított, a magyar hatóságoknak egyelőre ehhez kell tartaniuk magukat, tekintet nélkül arra, hogy a Varga-féle jogszabály nem számolt a mostanihoz hasonló kimenekítésből adódó menekültügyi eljárás lehetőségével.
Mint azt Szekeres Zsolt vázolta, a jelenlegi szabály alapján Magyarországon területén három módon folyamodhatnak menekültstátuszért. Ha már korábban megkapták az oltalmazotti státuszt. Ha családegyesítési céllal érkeznek, azaz a korábban már ide érkezett és menekültstátuszt kapott emberhez egy külön eljárás eredményeként csatlakoznak családtagjai. Vagy akkor, ha valaki nem jogellenesen érkezett Magyarországra, ám személyi szabadságot korlátozó intézkedés hatálya alatt áll. A helyzet sajátossága, hogy az idemenekített afgánok jelenleg még a tompai vagy a röszkei táborból így a karantén zártsága miatt legálisan megindíthatnák a menekültügyi eljárásukat, kérdés, hogy tisztában vannak-e a jogaikkal. Mindenesetre a menekültsegítők nem mehetnek be a karanténba az pedig kérdéses, hogy a hatóságok felvilágosítják-e őket a jogaikról.
