;

Afganisztán;Kabul;Iszlám Állam;dróncsapás;

- Az Egyesült Államok immár mossa kezeit, az utolsó gépe is kirepült, a táliboké a pálya

Dicstelen véget ért amerika leghosszabb háborúja, egy vasárnapi dróncsapás során legkevesebb tíz civillel, köztük hét gyermekkel végeztek.

A magát Iszlám Államnak nevező terrorszervezet (Daes) helyi ágának egy vagy több öngyilkos merénylője lett volna a célpontja az Egyesült Államok által vasárnapi “megelőző csapásának” Kabulban, ám az amerikai sajtó beszámolói szerint a művelet kizárólag ártatlan civilek életét követelte. Ugyanannak az afgán családnak tíz tagja, köztük hét gyermek halt meg, az eddigi információk szerint az áldozatoknak semmi köze nem volt a terrorizmushoz. Sőt, egyikük korábban az amerikai hadsereg szerződéses alvállalkozója volt, egy másikuk pedig egy amerikai segélyszervezet alkalmazásában állt. Ezek alapján az egész família jogosult lehetett volna arra, hogy a koalíciós erők kimenekítsék őket a kabuli nemzetközi repülőtéren keresztül, egyes hírek szerint épp emiatt tartózkodtak az afgán fővárosban.

Életük azonban dicstelen véget ért, amikor az Egyesült Államok a 182 áldozattal, közük 13 amerikai katona halálával járó csütörtöki, reptér elleni merénylet megismétlődésétől tartva végrehajtotta a dróncsapást. Az amerikai hadsereg azt állította, hogy a Daes egy tagjának autójára mért megelőző csapást, amely másodlagos robbanásokat is okozott. A közlemény nem zárta ki, hogy az akciónak civil áldozatai is lehettek, az ügyben vizsgálat indult. Csakhogy eddig semmilyen független forrás nem erősítette meg, hogy egyetlen terrorista is meghalt volna a csapásban. A tragikus incidens újabb árnyékot vet a kabuli reptéren befejeződött evakuációra, mely állandó terrorfenyegetettség és egy rakétatámadás közepette zárult.

A Daes harcosai tegnap reggel öt rakétát lőttek ki a légikikötőre, ám az amerikai elhárítórendszerek működésbe léptek és egyetlen lövedékek sem ért célba. Áldozatokról vagy sérültekről nem érkeztek jelentések. A terrorakció ellenére az emberek kimenekítése zavartalanul folytatódott. Az augusztus 14-e óta üzemeltetett légihídon keresztül a koalíciós erők a legfrissebb hivatalos adatok szerint 116 700 külföldit és arra jogosult afgánt juttattak ki a tálibok által lerohant Afganisztánból. A szövetségesek közül tegnap már csak az Egyesült Államok katonai gépei közlekedtek és az utolsó evakuációs járatok megtöltésére készültek, hogy teljesítsék a kivonulás ma esedékes határidejét. A Pentagon tegnap magyar idő szerint fél 11 körül jelentette be, hogy az utolsó amerikai katonai gép is elhagyta Kabult és ezzel hivatalosan is lezárult az Egyesült Államok történetének leghosszabb háborúja, a 2001-ben kezdődött afganisztáni beavatkozást.

 A várakozások szerint az összes, kimenekítését kérő amerikai állampolgárt ki tudták hozni, ám korábbi munkájuk vagy aktivizmusok miatt veszélynek kitett afgánok tízezrei maradhattak hátra. Az ő sorsuk továbbra is bizonytalan. Habár a tálibok azt állítják, nem fognak bosszút állni rajtuk, sőt külföldre utazásukat sem fogják megakadályozni, mind az érintettek, mind a nemzetközi közösség kételkedik szavukban. A francia, a brit és a német kormány ezért közös határozat-javaslatot készít elő az ENSZ Biztonsági Tanácsban egy "biztonsági zóna" létrehozásáról a kabuli reptéren. Az övezetet a világszervezet ellenőrizné, biztosítva, hogy a megfelelő úti okmányokkal rendelkező afgánok szabadon távozhassanak. Az ENSZ BT vétójoggal rendelkező tagjai tegnap este vitatták meg a tervet, Oroszország előzetesen annyit közölt, üdvözli az ötletet.

Megint lemaradt a magyar aláírásCsaknem 100 ország közös nyilatkozatban üdvözölte a tálibok azon ígéretét, miszerint a külföldi és afgán állampolgárok - megfelelő úti okmányok birtokában - a jövőben is szabadon és biztonságosan elhagyhatják Afganisztánt. A NATO és az Európai Unió majdnem minden tagállama aláírta a felhívást, csak hazánk, Ausztria és Csehország maradt ki a felsorolásból. Két héttel korábban egy hasonló, a szabad eltávozás biztosítására szólító közleményhez sem csatlakozott az Orbán-kormány, de aztán Magyarország augusztus 20-ra mégis felkerült az aláírók közé. A mostani hiányzás és az utólagos szignózás okairól levélben érdeklődtünk a Külgazdasági és Külügyminisztériumnál, de lapzártánkig nem érkezett válasz megkeresésünkre.

Nyolc NATO-tagállam két héten át a légierők együttműködését gyakorolja majd.