Az utolsó, egyben a legveszélyesebb szakaszába lépett a kabuli nemzetközi repülőtéren folytatódó evakuáció - figyelmeztetett a washingtoni kormányzat tegnap, a légihíd elleni véres merénylet másnapján. A csütörtöki terrorakciót a magát Iszlám Államnak nevező dzsihádista szervezet vállalta magára, amely közleményben úgy fogalmazott, hogy “tolmácsokat és az amerikai hadsereggel együttműködő kollaboránsokat” vettek célba. Az amerikai hadsereg szerint a korábbi híresztelésekkel szemben mindössze egyetlen öngyilkos merénylő volt, aki a reptér kapujában robbantott, ahol a beengedésre várók sorokakoztak. Nem voltak fegyveres társai, tűzharc vagy második robbanás - vagyis valójában egyetlen fanatikus műve volt a vérengzés. A lapzártánkig beérkezett összesítések szerint a támadásban 182-en haltak meg, az áldozatok között 141 afgán civil, 28 tálib harcos és 13 amerikai katona veszítette életét.
A merénylet és az állandó terrorfenyegettség ellenére folytatódott az evakuáció, a legfrissebb adatok szerint már százezer fölé emelkedett az augusztus 14. óta kijuttatott külföldiek és afgánok száma, miután csütörtökön nagyjából 12 500 főt menekítettek ki. A legtöbb ország azonban mostanra kiszállt a műveletekből, az amerikaikon kívül lapzártánkkor már csak a franciák vettek részt a légihíd üzemeltetésében és lapzártánkkor már ők is a befejezésre készültek.
Az ingatag biztonsági helyzet dacára tegnap újabb tömegek özönlettek a reptérhez. Hiába figyelmeztettek amerikai tisztségviselők arra, hogy további támadásokra kell számítani, ez nem tartotta vissza a menekülni vágyó, kétségbeesett afgánokat.
“Higgyék el nekem, Allah a tanúm, hogy szerintem bármelyik pillanatban bekövetkezhet egy újabb robbanás, de rengeteg kihívással nézünk szembe az életben, ezért vállaljuk az idejövetelünkkel járó kockázatot és legyőzzük a félelmünket” - nyilatkozta az AP-nek egy afgán férfi.
Az Afganisztánt elfoglaló iszlamista tálibok a hírügynökség szerint már reggel erősítést küldtek a helyszínre és nagyjából fél kilométerre a légikikötő kapuitól akadályokat állítottak fel, hogy távol tartsák a sokaságot az amerikai csapatok állasaitól. A szélsőséges mozgalom látszólag együttműködik egykori ellenségével, az Egyesült Államokkal a reptér biztosításában és abszurd módon asszisztál azoknak az embereknek a kimenekítéséhez, akik éppen tőlük félve akarják elhagyni az országot. Amerikai tisztségviselők azt is elárulták, hogy bizonyos hírszerzési információkat megosztottak a tálibokkal, sőt, a Politico hírportál értesülései szerint az iszlamisták még egy névsort is kaptak azokról a személyekről, akiket az Egyesült Államok ki szeretne menteni esetleges bosszújuk elől. Az erről szóló hír felháborodást keltett törvényhozók körében, tovább rontva Joe Biden amerikai elnök helyzetén, akinek a népszerűsége egyébként is mélypontra jutott az újabb amerikai járványhullám miatt.
A végéhez közeledő evakuációt a washingtoni kormányzat nemrég még a történelem egyik legnagyobb légimentési akciójaként méltatta, melynek fényét legfeljebb apró szépséghibaként csorbította a kezdeti afgán civilek halálát okozó zűrzavar, az egy afgán katona halálával járó lövöldözés vagy az a tény, hogy a kivonulás keddi határidéig valószínűleg nem tudnak kimenekíteni minden afgán segítőt. A 13 amerikai katona halálával járó csütörtöki merénylet azonban árnyékot vet az egész műveletre, különösen, hogy 2011 óta ez volt a legstötétebb nap az Egyesült Államok afganisztáni missziója történetében.
Joe Biden csütörtökön megrendülten fejezte ki együttérzését az elhunyt katonák családjainak, és hősöknek nevezte az áldozatokat. Újságírói kérdésre elismerte, hogy őt terheli a felelősség azért, ami az elmúlt két hétben történt, de azért emlékeztetett arra is, hogy a kivonulásról, elődje, Donald Trump egyezett meg a tálibokkal. Az amerikai elnök beszébén megtorlást ígért: “Nem bocsátunk meg és nem felejtünk. Levadászunk titeket, fizetni fogtok a tetteitekért!” - üzente a merénylet kitervelőinek.
Míg az amerikai kormányzat a dzsihádisták, addig a jobboldali ellenzék Biden skalpjára hajt. A Republikánus Párt egyes tagjai már az elnök lemondását követelik, a Politico szerint felmerült az ügyben egy impeachment eljárás kezdeményezése is, ha a jövőre esedékes félidős választáson megváltoznának az erőviszonyok a képviselőházban. Az mindenesetre egyértelmű, hogy a konzervatív oldal a közeljövőben a csütörtöki merénylettel kívánja tematizálni a közbeszédet, ahogyan ezt 2012-ben, az Egyesült Államok bengházi konzulátusát érő támadást követően tették.
Csábítás terrortámadással
"Két okból is komoly propagandaértéke van az Iszlám Állam számára a csütörtöki merényletnek" - magyarázta lapunknak Szalai Máté, a Külügyi és Külgazdasági Intézet (KKI) vezető kutatója, a Budapesti Corvinus Egyetem adjunktusa. A szakértő szerint a támadás egyrészt csorbítja a tálibok tekintélyét, akik Afganisztán elfoglalásával komoly kommunikációs kihívás elé állították a dzsihádistákat. "Az Iszlám Állam propagandájának egyik alapja, hogy magát sikeresebbnek állítja be a többi hasonló ideológiájú csoportnál. A tálibokról mindenki tudja, hogy az al-Kaidával jó viszonyt ápol, így a tálibok hódításait sokan az al-Kaida sikerének is tekintik iszlamista/dzsihádista körökben" - fejtette ki Szalai Máté. "Másrészről az Iszlám Állam narratívájában a tálib mozgalom gyakorlatilag együttműködik az Egyesült Államokkal a hithű muszlimokkal (vagyis az Iszlám Állam támogatóival) szemben. Az, hogy a merénylet egyszerre irányult amerikai és tálib harcosok ellen és azt mindkét szereplő elítélte, segíti fenntartani az eseményeknek ezt az értelmezését" - tette hozzá.
A KKI vezető kutatója rámutatott: az Iszlám Államnak riválisához képest jóval kisebb a beágyazottsága Afganisztánban. A tálib mozgalomnak becslések szerint nagyjából 80 ezer harcosa van, miközben a dzsihádisták dél-ázsiai ágának, a magát az Iszlám Állam Khorászán tartományának nevező csoportnak a legerősebb állapotában is mindössze 2-4 ezer tagja volt Afganisztánban. "Sok másik országhoz hasonlóan a harcosok zömében az al-Kaida hálózatából vagy a tálib mozgalomból léptek át 2014-15 környékén, inspirálódva az Iszlám Állam propagandájából és szíriai, iraki sikereiből. Az afganisztáni hálózat nagyrészt a már létező dzsihádista körökben látható személyes, szervezeti és törzsi ellentéteket kihasználva tudott terjeszkedni, de érdemben nem tudott sok új embert megszólítani" - mondta Szalai Máté.
Megjegyezte továbbá: az Iszlám Állam kifejezetten törekszik arra, hogy "elcsábítsa" a korábban az al-Kaidához vagy a tálibokhoz kötődő radikálisokat. "Fontos, hogy ezekre a csoportokra ne hagyományos szervezetként, hanem egymással részben átfedésben lévő hálózatként gondoljunk, amelyeknek vezetői ugyan rivalizálhatnak egymással, de a tagságukat nem tudják teljesen koordinálni, azok egyszerre több csoporttal is együttműködhetnek" - hangsúlyozta a szakértő. "A tálib vezetők éppen ezért fenyegetésként tekintenek az Iszlám Államra, nem véletlen, hogy az ország elfoglalása után az elsők között végezték ki Abu Omar al-Khorászánit, a dzsihádisták bebörtönzött egykori helyi vezetőjét."
A tálib harcosok átállásának különösen az növelné meg esélyét, ha az Afganisztán kormányzására készülő mozgalom komolyan gondolja a mérséklődésről és a hatalom megosztásáról szóló ígéreteit. Nem szabad elfelejteni ugyanakkor, hogy az Iszlám Állam esetleges megerősödése nem a vetélytársára jelenti a legnagyobb veszélyt, hanem azokra az országban maradt afgán újságírókra, nőjogi aktivistákra és vallási kisebbségekre, akik a tálibok bosszújától is rettegnek.
