Nyílt levélben szólították fel lemondásra Zsámboki Marcellt, a Magyar Táncsport Szakszövetség (MTáSz) elnökét szerdán. A levelet 51 tagszervezet támogatásával Bíróné Váradi Éva írta meg.
„Elnök Úr! A tagszervezetek nagy részénél elvesztette az Önnek adott bizalmat! Mint a szövetséget 35 éve alapítók egyike kérem, hogy a táncosok jövője, a béke, a nyugalom és a törvényes működés helyreállítása érdekében álljon fel elnöki székéből és mondjon le!”
Bíróné Váradi Éva az MTáSz ellenőrző testületének vezetője, a tavalyi közgyűlésen a vezetőség megpróbálta leváltani, de a tagság leszavazta ezt az indítványt. Idén májusban az elnökség új ellenőrző testületi vezetőt választott, ez azonban az alapszabály szerint közgyűlési hatáskör. Az idén augusztus 1-jén rendezett, botrányos körülmények között zajlott eseményen a küldöttek leszavazták az új ET-vezetőre benyújtott indítványt.
Ez a közgyűlés megismételt tanácskozás volt, mert négy nappal korábban határozatképtelennek bizonyult a gyűlés. Az ismételt összejövetel a lapunkhoz elküldött jegyzőkönyv szerint több mint egy óra várakozással kezdődött, mert a résztvevők nem fogadták el az eredetileg kijelölt mandátumvizsgáló bizottság összetételét, az új tagok megválasztása viszont azzal járt, hogy nekik ismét meg kellett vizsgálni minden küldött jelölésének a jogszerűségét.
A közgyűlés rendkívül feszült hangulatban zajlott, Zsámboki Marcell szavazás nélkül kezdte el vezetni az eseményt, amikor szóvá tették, hogy korábban mindig megválasztották a levezető elnököt, az volt a válasza, hogy az MTáSz alapszabálya szerint a mindenkori első ember bármikor vezetheti a közgyűlést.
A napirendi pontok tárgyalása előtt a vezető beszámolójában többször hangsúlyozta, hogy 45 millió forint támogatási szerződésben garantált összegtől esik el az MTáSz, ha a közgyűlés nem lesz együttműködő. Később komoly vita alakult ki arról, hogy ez nyomásgyakorlás volt vagy pedig tényszerű tájékoztatás. Azt is elmondta, hogy nincs jogerős, elmarasztaló döntés az MtáSz-szel szemben, amire az volt az ellenzéki reakció, hogy több hatósági vizsgálat folyik jelenleg is a szövetséggel szemben.
A feszült légkör előzménye, hogy az MTáSz elnöksége július 15-én úgy döntött, nem veszi fel a közgyűlés napirendi pontjai közé az elnök és két elnökségi tag visszahívását, hiába kezdeményezte ezt nyolc tagszervezet. Mind a nyolc kérelmet elutasította a testület. A közgyűlésen sem sikerült a három vezető visszahívását fölvetetni a napirendi pontok közé, ezért az ellenzéki oldal képviselői tiltakozásul tapssal, illetve fütyüléssel zavarták meg az elnöki beszédet és a napirendi pontok leszavazásával megakadályozták a közgyűlés megtartását, amit szeptember 16-án fognak megismételni.
A helyzet odáig fajult, hogy a résztvevőktől kapott információ szerint a rendőrséget és a biztonsági szolgálatot is kihívták, ám a hatóságok nem avatkoztak közbe, mert a tapsolás, fütyülés miatt nem láttak okot az intézkedésre.
Az eseményről készült jegyzőkönyv szerint az MTáSz nyilvántartásba vette, hogy mely egyesületek szavazták meg a napirendi pontokat, majd ez alapján következtetett arra, kik voltak ellene. Úgy tudjuk, utóbbiakkal szemben fegyelmi eljárás is indult, azzal az indokkal, hogy az elnökség által július 29-én módosított fegyelmi szabályzat szerint a tagszervezetek nem veszélyeztethetik az MTáSz működését, feladatai ellátását. A szövetség szerint a közgyűlés megrendezésének megakadályozásával a tagszervezetek megszegték az erre vonatkozó rendelkezést.
Az eljárás alá vont szervezetek az MtáSz-nek szerdán elküldött - és lapunkhoz is eljuttatott - írásos válaszukban kifogással éltek a fegyelmi eljárás elindítása ellen, amit azzal indokoltak, hogy erről e-mailben értesültek és elmaradt a személyes meghallgatás, valamint megítélésük szerint joguk van nemmel szavazni a közgyűlésen. Ezzel nem követtek el semmilyen vétséget, ezért személyes meghallgatást kértek a fegyelmi bizottságtól.
