A bizottsági elnök David Sassolinak, az EP elnökének írt levelében azzal érvelt, hogy a parlament nem fogalmazta meg elég világosan, milyen esetekben kéri az uniós végrehajtó hatalom fellépését, írja az Euobserver.
A jogállamisági mechanizmust tavaly decemberben fogadták el az EU állam- és kormányfői, januárban lépett hatályba. Az uniós vezetők azonban – tartva attól, hogy Magyarország és Lengyelország megvétózzák az uniós büdzsét – politikai feltételekhez kötötték a mechanizmus alkalmazását. Kikötötték, a bizottságnak iránymutatásokat kell kidolgoznia a mechanizmus alkalmazásáról, és meg kell várnia az Európai Bíróság ezzel kapcsolatos döntését. Ez több hónap múltán várható.
Sok európai parlamenti képviselőt feldühített, hogy az uniós vezetők politikai alkudozása késlelteti egy már elfogadott jogszabály alkalmazását, amelyet talán a leghatékonyabb eszköznek tekintettek a jogállamiságot semmibe vevő kormányokkal szemben. Márciusban ezért az EP-képviselők állásfoglalásban figyelmeztettek, beperlik a Bizottságot, ha az nem a jogállamisági mechanizmusnak megfelelően jár el.
Júniusban öt párt támogatásával újabb állásfoglalást fogadtak el, miszerint bíróság elé viszik az EU végrehajtó testületét, ha az nem tesz konkrét lépést. E hét keddjéig adtak erre határidőt. Von der Leyen azonban hétfői levelében azzal érvelt, nem függesztették fel a rendelet alkalmazását, a bizottság dolgozik az eljárás megindításához szükséges részleteken, és megtette a szükséges lépéseket. Állította: az EP nem fogalmaz konkrétan, „a Bizottság ezért nem tudja meghatározni álláspontját a kéréssel kapcsolatban”, az EP-nek „konkrétan” meg kellene magyaráznia, melyek ezek az esetek, és miért tartoznak a mechanizmus hatálya alá.
„Sok jogászi maszlagot láttam már az életem során, de ez a legdurvább provokáció, amit valaha láttam.” Ezzel elsősorban nem az EP-t, hanem az európai polgárokat sértették meg- kommentálta von der Leyen levelét a Twitteren Sophie in 't Veld holland liberális EP-képviselő. Daniel Fruend német zöldpárti EP-képviselő pedig azt mondta: "Ne feledjük, hogy ez a szőrszálhasogatás az európai jogállamisági válság közepette történik.” Mint fogalmazott, a Bizottság pontosan ismeri a tömeges magyarországi jogállamisági jogsértéseket. „Ezek azonnali intézkedést igényelnek a Bizottság részéről” – hangoztatta.
A jogállamiság kérdésével foglalkozó John Morijn, a holland Groningeni Egyetem jogi és politikai professzora, aki egy az uniós pénzek felfüggesztéséről szóló 56 oldalas tanulmány társszerzője is, szégyenletesnek nevezte von der Leyen reakcióját.
