Nagy-Britannia;vakcina;koronavírus;

- Már nem tűnik akkora sikernek a brit oltási program

Mind a megbetegedések, mind a halálesetek száma magasabb, mint egy évvel ezelőtt volt, miközben fokozódik a bizonytalanság a vakcináció hatékonyságával kapcsolatban.

Lankadni látszik az egy hónappal ezelőtti, a járványügyi korlátozások teljes feloldását követő optimizmus a szigetországban. A legfrissebb nyilvános adat szerint szerdán 35 847 új Covid-megbetegedést regisztráltak, ami 12,1 százalékos emelkedést jelent a hét nappal korábbihoz képest. Az augusztus 13-át megelőző héten összesen 10 372 személy hunyt el Angliában és Walesben, és ennek a számnak 5,5 százaléka írható a koronavírus rovására. Az ötéves átlaghoz képest ugyanabban az időszakban hetente 1270-nel többen vesztették életüket. Az állandósult napi 30 ezer körüli új esetszám mellett aggodalmat okoz az emberekben, hogy egyre több bizonyíték utal a vakcináció révén szerzett immunitás elpárolgására.

A napokban két, Londonban, illetve Oxfordban napvilágot látott tanulmány is arra a következtetésre jutott, hogy éppen a legbecsesebbnek tűnt oltóanyagokban, a Pfizerben és az AstraZenecában részesültek veszítenek a második adag beadása után néhány hónappal ellenálló képességükből. Az egyik kutatáson, a Zoe Covid tanulmányon dolgozó vezető tudós, Tim Spector professzor erőteljesen felhívta a figyelmet arra, hogy az oltások által az idősebb embereknek és az egészségügyi dolgozóknak biztosított védelem a téli hónapokra 50 százalékra eshet vissza, miután a vakcináció hatékonysága már hat hónapon belül is drámaian hanyatlik. A Zoe legfrissebb elemzése 1,2 millió NHS applikáció-használó Covid-teszt eredményén alapul. Ebből kiderül, hogy a Pfizer vakcina második dózisának beadását követő hónapban az emberek biztonsága eléri a 88 százalékot, ám ez öt-hat hónappal később 74 százalékra esik vissza. Az AstraZeneca esetében ugyanez az arány 77, illetve 67 százalék. Még súlyosabb a helyzet azoknak az embereknek az esetében, akik immunhiányosak, vagy elnyomott immunrendszerrel élnek. Utóbbiak közül ötből kettő dupla dózis után is alacsony vagy kimutathatatlan antitest-szintet produkált. Minden kilencedik immunproblémás személynek négy héttel a második oltás után egyáltalán nem volt kimutatható antitestje a vérkeringésében, bár az általuk produkált egészséges T-sejt mennyiség alapján abban lehet bízni, hogy legalább erről az oldalról számíthatnak némi védelemre.

A friss bizonytalanságok fő forrásai a hirtelen kialakuló gócpontok, melyeket viszont nagyon könnyen összefüggésbe lehet hozni nagyszabású, tömegméretű eseményekkel. Ahhoz visszamenőleg semmilyen kétség nem fér már, hogy a labdarúgó Eb középdöntői és döntője a Wembley Stadionban koronavírus-szuperterjesztőnek bizonyultak, utóbbin 3400-an betegedhettek meg, míg 2300-an már megfertőzötten mentek ki a meccsre. Anglia turisztikai paradicsomai közül különösen Cumbria, Devon és Cornwall vonul be úgy a koronavírus történelmébe, hogy az odautazók hozzájárultak a fertőzések gyors megugrásához. Nem okozott igazából meglepetést, hogy a cornwalli Newquay-ben megtartott Boardmasters zenei fesztiválhoz 4700 új eset kapcsolódik. A részvevők száma 50 ezer volt. A 11 éven felülieknek az egészségügyi ellátás, az NHS applikációján keresztül kellett demonstrálniuk Covid-19 státuszukat. Arcmaszk viselése nem volt kötelező, de a szervezők erre bátorították a közönséget. A sátraikat ott több napra felverőknek menetközben gyorstesztet is el kellett végezniük.

A kutatók nem egészen értenek egyet az immunitás tartósságának megítélésében. Simon Clarke, a Readingi Egyetem oktatója elvetette a londoni King's College Zoe tanulmányának konklúzióját. Mint az i napilap idézi, a kutató arra hivatkozott, hogy az "immunitás összetett folyamat, így várhatóan nem fog minden ember ellenállóképessége egyforma arányban csökkenni". Egyes tudósok más vírusok tanulmányozása során szerzett tapasztalatok alapján legalább kétévi Coviddal szembeni immunitásra számítanak. Adam Finn, a pandémia során egyik leggyakrabban idézett szakértő azzal próbálja az emberekben a lelket tartani, hogy a "vakcinák legalábbis a legsúlyosabb megbetegedések és a kórházi kezelésre szorulás ellen védelmet nyújtanak".

Abban viszont szinkronban vannak a járványra szakosodott tudósok és kutatók, hogy sürgős szükség van az emlékeztető védőoltásokra vonatkozó átfogó terv kidolgozására. Hírek szerint az ügyben illetékes Vakcinációs és Immunizációs Közös Bizottság nagyon rövid időn belül végleges döntést hoz arról, mely csoportoknak ajánlják fel először a "booster" oltást. A minden bizonnyal újabb kiugrást okozó iskolakezdés pedig minden másnál hatásosabb ösztönzés lehet annak a vitának a lezárására, mely a 12-16 év közötti fiatalok esetleges beoltásáról szól.

A titokzatos Szputnyik VJúniusban a Szputnyik-V vakcinát gyártó Gamelaja Kutatóintézet igazgatóhelyettese, Denisz Logunov még úgy nyilatkozott a RIA Novosztyi állami hírügynökségnek, hogy az orosz oltóanyag 90 százalék körüli hatékonysággal véd a koronavírus minden előző mutációjánál fertőzőbbnek bizonyult Delta variáns ellen is. Elmondása szerint a Delta variáns elleni védelmi képességet a vakcinációs és digitális egészségügyi adatok alapján határozták meg. Logunov a legilletékesebb személy a kérdésben, mert az adenovírus alapú orosz vektorvakcinát az általa vezetett sejtmikrobiológus csoport fejlesztette ki, ő maga az ebolavírus és a SARS. MERS légúti koronavírus elleni oltásokon is dolgozott. Az intézet február elején közzétett jelentésében a Szputnyik hatékonyságát 92 százalékban határozta meg, igaz a koronavírus eredeti, Vuhanból származó törzse esetében. Csütörtökön a TASZSZ hírügynökség viszont már arról írt, hogy egy argentin kutatás szerint a Szputnyik-V-vel oltottaknál is csökken ugyan az antitestek mennyisége, minősége viszont az idő teltével javul, növekszik a Covid-19/ SARS-CoV-2 eredeti változatának és mutációival szembeni semlegesítő képessége. A TASZSZ a kutatócsoport vezetője, Andrea Gamarnik jelentését idézte, aki szerint az argentin kutatás azt bizonyítja, hogy az antitestek fokozatos „érési folyamaton” mennek keresztül, ami javítja a vírus blokkolására és a fertőzés megelőzésére való képességüket. Elmondása szerint a kutatás hat hónapon át zajlott, 1800 ember vérplazmamintáját elemezték a Szputnyik V-vel való oltást követő 21., 42., 120. és 180. napon. A tanulmány eredményeit egy szakfolyóiratban fogják publikálni. Mindez azért furcsa, mert az eddigi összes széleskörű kutatás – brit, izraeli, amerikai - azt bizonyította, hogy minden vakcina esetében idővel szükség van emlékeztető oltásra. A kutatások szerint az mRNS alapú vakcinák egységesen veszítenek idővel hatékonyságukból az új mutációkkal szemben. A Szputnyik-V és az Astra Zeneca egyaránt vektorvakcina, a svéd-brit oltóanyag védelmi képessége csökken a Delta mutációval szemben, ezért is tűnik egyelőre megmagyarázhatatlannak, hogy a hasonló szerkezetű Szputnyiké viszont növekszik. Egyelőre még az is nyitott kérdés, hogy akárcsak az influenza esetében, szüksége lesz-e rendszeres éves oltásra a védelemhez. 

Testi fenyítés helyett így kínozzák Navalnijt.