– Ha arról a buziságról van szó, akkor én megmondom: felakasztanám őket! És azt is, aki ezt kitalálta!
Így fakad ki Borbás Ferenc, amikor a 63 éves, bükkösdi férfit arról kérdezem, hogy mit hallott a kormány által benyújtott népszavazási kezdeményezésről. Ismert, hogy a kormány szeretné a „nép véleményével” megtámogatni azt a több uniós állam által támadott törvényt, ami megtiltja, hogy az oktatási intézményekben az általa nem kedvelt szakértők beszéljenek a diákoknak a szexualitásról és a nemi identitásról. Olyan dél-dunántúli falvakat kerestünk meg, ahol a legutóbbi választáson a Fidesz-KDNP szövetség fölényesen, a voksok 58-78 százalékát begyűjtve győzött, s arra voltunk kíváncsiak: a helybéliek mennyire értik a jogszabályt, és miképp vélekednek, esetleg vitáznak-e róla?
Az elmondható, hogy sehol sem volt vitatéma a törvény. Az 1040 lelkes Bükkösdön sem. A baranyai faluban az emberek tudják egymásról, hogy ki, milyen politikai nézetet képvisel, s a különböző platformon levők nem próbálják egymást győzködni. Családon belül viszont beszélnek róla, ehhez a törvényről az információkat elsősorban (néhányak pedig kizárólag) a történetet egyoldalúan tálaló kormánymédiából szerezték be. A Fidesz feltétel nélküli hívei általában azt vették ki a köztévé és közrádió híreiből, hogy ha a kormány nem gátolja meg, akkor a melegek és más „beteg” emberek bejárnak az iskolákba, óvodákba, és ott a heteroszexuális fiatalokat „buzivá nevelik át”. Hogy ezt miért tenné bárki is, és lehetséges-e ez, azon nem őrlődtek, vagy ha igen, akkor gyakran hasonló következtetéseket vontak le, mint a Borbás József felesége:
– Van egy buzi miniszterelnök Hollandiában, és ő azért akarja, hogy beengedjék a buzikat az iskolába, mert így akarják megbosszulni, hogy Orbán nem engedi be hozzánk a menekülteket.
Arról is faggatom Borbás Józsefet, hogy szerinte át lehet-e nevelni egy heteró embert homoszexuálissá. Ő igent mond, de amikor azt kérdezem, őt át lehetne-e nevelni, felcsattan:
– Bebaszna!!!
Megjegyzem, hogy ezzel ő is azt erősíti: melegnek születni kell, ahogy heterónak is, és ezzel nem vitázik. Amúgy a két gyereket felnevelő házaspár azt gondolja, hogy a fiatalok szexuális felvilágosítása legyen a szülők dolga. Felvetem, hogy az anyanyelvet és a számolást is otthon tanulják a gyerekek, ettől még nem felesleges a magyar- és a matekóra, talán a szexualitásról is tudhat egy szakember okosat mondani. Ezt elismerik, de Borbás megjegyzi:
– Az a kérdés, hogy milyen szándékkal tanítják a gyerekeket. Azt otthonról nem tudjuk ellenőrizni.
– Az iskola minden tanterven kívüli tevékenységbe beavatja a szülőket, és engedélyüket kéri, legyen szó kirándulásról, színházbérletről, iskolai bálról – vetem közbe.
– Ez igaz – bólint rá a férfi. – De a szexuális felvilágosítás akkor is maradjon a családok dolga!
Valamennyi faluban az derült ki, hogy a kormánynak hívő választók elbizonytalaníthatók, de meg nem győzhetők. És az, hogy a megrögzött Fidesz-szavazóknak örülnének a – jogászok szerint teljesen értelmetlen – népszavazásnak. A 320 lakost számláló Nagyváty községben a söröző tulajdonosa, Szeifert Attila is azt mondja, hogy náluk nem téma az LMBTQ mozgalmat lejáratni igyekvő törvény és referendum, ám a 62 esztendős férfi – és 43 éve vele élő felesége is – úgy gondolja, jó ötlet a népszavazás: „Mert nehogy már bemenjenek a mozgalom aktivistái az iskolába”. Megemlítem, hogy ehhez kellene az iskola és a szülők engedélye, majd megkérdezem, hogy miért rossz, ha a 14-18 éves fiatalok komplex szexuális felvilágosítást kapnak, s nem bizonytalan forrásokból (egymástól, videókból) jutnak csak tudáshoz? A férfi már nem tiltakozik. Búcsúzáskor megjegyzi:
– Ez a falu inkább fideszes, az itteniek többsége elhiszi a kormánynak, hogy jót akar, és megszavazzák, amit a kormány mond. Azért támogatják Orbánt, mert nem engedte be a migránsokat.
Akik kritikusak vagy távolságtartók a hatalommal, azok politikai fogásnak látják a népszavazás ötletét, aminek semmi köze a gyermekek védelméhez. De a kérdezettek között ők voltak kevesebben. Egyikük, a Bükkösdön élő, Pécsett szakácsként dolgozó, 32 éves Blumenschein Balázs – miközben családjával fagyizik faluja presszójában – ekképp fogalmaz:
– A 12-13 évesek sokat beszélgetnek egymással a szexről, ha valamit tudni akarnak, megnézik a neten. Ennek ellenére van annak értelme, hogy az iskolában legyen szó erről. Nekünk is tartottak nyolcadikban felvilágosítást. Az meg, hogy egy heteró gyereket át lehet nevelni meleggé, butaság.
A kétezer lelkes Döbrököz kocsmájában épp a falu focicsapatának edzőmeccsére „alapoznak” a helyi drukkerek.
– Nekem két óvodás gyerekem van – kezdi a 41 éves, minőségügyi mérnök, Pösztör József. – Nem akarom, hogy az óvodában tartsanak a gyerekeimnek szexuális felvilágosítást. Azt meg végképp nem, hogy melegek tartsák.
– De hát ilyenről szó sem volt! – állítom meg. – Felvilágosítást a 12-14 évesek kapnak.
– Bemondták a rádióban, hogy mennének az oviba is – tárja fel információi eredetét a jókedélyű, testes férfi.
Közbekiált a kocsmát vezető asszony, aki amúgy Pösztör keresztanyja:
– Takarodjanak a buzik az óvodából! A szexuális felvilágosítás a szülők feladata.
Elcsodálkozom:
– Melyik óvodában tartanak melegek szexuális felvilágosítást? – kérdezem az asszonyt.
Ő hallgat, majd így felel:
– De azt akarják!
– Kik?
– Nem tudom. A rádióban mondták. Semmi szükség erre! A buzik félrevezetik a gyerekeket! Egy gyereket könnyű félrevezetni, főleg, ha rossz a családi háttere. Nézze meg, hány gyerekből lesz alkoholista, meg drogos. Ezeknél mind gyenge volt a családi háttér.
Ugyanezt erősíti a Pösztörrel egy asztalnál ülő Trencsényi József:
– Egy gyerek befolyásolható, főleg, ha bizonytalan a családi háttere – fejtegeti a kazánszerelőként dolgozó, 54 éves, családos férfi. – Mindenkiben van egy kicsi homokos hajlam, csak elfojtja. Bárkit bele lehet vinni abba, hogy homokos legyen.
– Önt is bele lehetett volna vinni gyerekkorában?
– Simán.
Pösztör közbeszól, ő nem hisz abban, hogy egy heteróból egyszer csak meleg lesz. De komája hajthatatlan:
– Ez az egész nyugatról indult el. És a Fidesz ezt akarja megakadályozni. Jó, hogy lesz népszavazás.
A bordó traktorosnadrágban, meztelen felsőtesttel hazafelé bicikliző Orsós József csak érintőlegesen hallott a törvényről és a népszavazásról, így nem gondolkodott róla. A 46 éves férfi hét gyereket nevelt fel alkalmi- és közmunkából, most is bodzát gyűjtött (egész nap négy kiló jött össze, 1800 forintot kapott érte). A faluban, ahol felkavaróan nyomorúságos porták sorakoznak sok névrokona van Orsósnak, ezért és mert a hangosan beszélő férfi mindig feltalálta magát, ismerősei átkeresztelték őt Ügyes Józsira, azóta csak hívják őt Gyulajon. Elmondása alapján elemi szegénységben nőtt fel és később is így élt, ennek ellenére volt, hogy kirabolták, összeverték (arcán örökké viseli is a nyomát), pedig a négy rabló csak egy lábos krumplis tésztát és egy cigánykenyeret zsákmányolt tőle. Ügyes Józsi nem titkolja, hogy undorítónak tartja, utálja a melegeket, ezért azon a véleményen van, hogy a gyerekek előtt nem is kell beszélni róluk. Érvelek, hogy attól még léteznek melegek, és a gyerekek életismerete teljesebb lesz, ha szakszerű előadásban hallanak róluk, és megtanulják, hogy a meleg embereknek is ugyanolyan jogaik vannak, mint a heteróknak. Ezt hallva bólint, hogy igazam van. Aztán megkérdezi tőlem, hogy Orbán mit akar ebben az ügyben? Miután elmondom, így reagál:
– Gyulajon az emberek arra szavaznak, amit az Orbán mond nekik. Mert Orbán megmondta, hogy migránsokat nem szabad ideengedni, és igaza volt.
– Miért, akartak Gyulajra jönni migránsok? – nézek rá kérdőn.
– Én nem láttam egyet se, de Orbán azt mondta, hogy igen, és mi neki hiszünk. Félünk a migránsoktól.
Hallgatja Ügyes József szavait egy falubelije, az épp kutyáját sétáltató, 50 esztendős Ervin, és rázza a fejét:
– Nemcsak a migránsok miatt szavaztak a Fideszre – mondja mosolyogva. – Hanem azért is, mert a választás előtt volt itt kampánygyűlés, és kaptak egy kiló krumplit, egy tál meleg ételt meg egy sört. Ezren laknak ebben a faluban, közülük 800 olyan szegény, hogy az elmondhatatlan, nekik egy tál étel, egy sör nagy ajándék.
Félszáz embert kérdeztünk öt faluban, és többségük úgy látta, hogy ha megrendezik a „gyermekvédelmi”-nek titulált népszavazást, akkor a Fidesz hívei egyöntetűen beikszelik az Orbán által várt válaszokat.
– Az összes buzit kinyírnám!! – horkan fel az 52 éves Zoltán, amikor az 1100 lelkes tolnai község, Kurd főutcáján élettársával, a 64 éves Máriával a temető felé tartó férfinak szóba hozom a népszavazási indítványt.
A szatyrában nagy csokrot vivő Mária szégyenkező halksággal csitítja:
– Ne már, Zoli! Mi bajod van velük?
– Zaklatják az embereket! – feleli az építkezéseken dolgozó férfi.
– Honnan veszed?
– Bemennek az iskolába a gyerekekhez!
– De erről szó sincs – mondja az nyolc osztályt végzett, rokkantnyugdíjas asszony. – Nekem semmi bajom a melegekkel. Ugyanolyan emberek, mint mi.
Egy középkorú férfi ballag el mellettünk, ráköszön a párra, ők viszonozzák.
– Na, tessék – int a távolodó felé Zoltán. – Ő is buzi… Együtt dolgoztunk.
– Őt is megölné?
– Meg én! Egy se éljen!
– Jaj, Zoli – sóhajt Mária. – De hát mit ártott neked?
– Ne éljen! Semmi szükség rá!
Bükkösdön Blumenschein Balázs úgy véli, hogy a kormány a migránsok és Soros után most a melegeket mutatta fel ellenségként.
– Kampányfogás ez is – mondja a szakács.
A jelek szerint a nehéz sorsú, Fideszre hallgató falvakban sziklára épít a kormány.
