Mindössze 36 százalék válaszolt a 8-tól 10-ig mozgó skálán. 2017-ben ugyanakkor a magukat nagyon szabadnak érzők aránya még 51 százalék volt. 1999-ben pedig – az Allensbach Intézet ekkor végzett először ilyen jellegű közvélemény-kutatást – az arány meghaladta a 40 százalékot. Az érték 2005-ben érte el a legalacsonyabb szintet. A mostani felmérést május vége és június közepe között végezték, több mint ezer 16 év feletti személy megkérdezése alapján.
Thomas Petersen, a tanulmány vezetője közölte, szándékosan nem definiálták pontosan a szabadság fogalmát. A kutatást végzők célja ugyanis az volt, hogy az emberek ösztönös választ adjanak. Feltételezései szerint az eredményekben szerepet játszanak azok a korlátozó intézkedések, amelyeket a koronavírus-járvány terjedése miatt léptettek életbe. De csak a későbbiekben derülhet ki, hogy ez valójában mennyire volt fontos tényező.
A felmérés első eredményét már júniusban nyilvánosságra hozták. Az akkori adatok szerint a válaszadók 45 százaléka mondta azt, hogy úgy érzi, szabadon kifejtheti a véleményét. Ezzel szemben 44 százalék úgy foglalt állást: jobb a visszafogottság. A tanulmányt egyébként az Allensbach a Media Tenor kutatóintézettel közösen mutatta be.
Egy másik, szintén az intézet által készített felmérés azzal foglalkozik, hogy a németek mely tilalmakat támogatják. A válaszadóknak egy 16 tételből álló listát mutattak be. A többség szerint be kellene tiltani vagy tiltva hagyni a keménydrogokat (82 százalék), az ember klónozását (74) és a szélsőjobboldali pártokat (67). A szélsőbaloldali pártok esetében viszont csak 42 százalék támogatta ezt a felvetést. Alig kevesebb mint a megkérdezettek fele támogatná, hogy az állam betiltsa az egészségre káros élelmiszereket (49), az erőszakot ábrázoló videókat és számítógépes játékokat (45), a politikai pártoknak nyújtott nagy összegű adományokat (43) és a környezetre káros autókat (39). A 130 km/h-s sebességkorlátozást azonban csak 22 százalék támogatta. A pornográfiát a megkérdezettek 27 százaléka helyezné tiltólistára.
A kutatók pozitív fejleménynek értékelték: növekszik azok száma, akik úgy vélik, a polgárok befolyásolhatják az állam irányvonalát. Míg 2012-ben a válaszadók több mint fele azt mondta, hogy erre csekély kevés befolyása van, addig idén már csak a válaszadók 42 százaléka nyilatkozott így. Nyugat- és Kelet-Németország között egyértelmű különbségek voltak. Nyugaton 50 százalék tekintette befolyásosnak az emberek véleményét, keleten csak 32 százalék.
