Lövöldözés tört ki hétfőn a külföldi állampolgárok és a koalíciós erőkkel együttműködő afgánok evakuációjára használt kabuli nemzetközi repülőtér bejáratánál. Az északi kapunál a légikikötőt biztosító afgán, amerikai és német katonák tűzharcba keveredtek ismeretlen fegyveresekkel, az incidensben az afgán biztonsági erők egy tagja életét veszítette, három másik megsebesült. A támadókat nem azonosították, de nem kizárt, hogy az Iszlám Állam (Daes) harcosairól van szó. Már szombaton felröppent a hír, hogy a dzsihádista szervezet terrorakcióra készülhet az üzemelő légihíd megzavarására. A fenyegetés észlelése után a NATO-csapatok már a hétvégén óvintézkedéseket foganatosítottak, biztonságosabb alternatív útvonalakat létesítettek a reptérhez - a kimenekítésre váró embereket például gyűjtőpontokra küldték, ahonnan helikopterrel vitték őket a légikikötőbe.
A bonyodalmak ellenére a híradások szerint tovább gyorsult az evakuáció tempója. Továbbra is esélytelennek tűnik azonban, hogy az összes külföldit és arra jogosult afgán állampolgárt kihozzák Afganisztánból, akik az iszlamista tálib hatalomátvétel miatt veszélynek vannak kitéve. Rohamosan közeleg az augusztus 31-ei, azaz jövő keddi határidő, amit az Egyesült Államok tűzött ki a kivonulásra. Boris Johnson brit miniszterelnök és több másik NATO-tagállam vezetője a céldátum elhalasztását szorgalmazta. A hosszabbításra Joe Biden amerikai elnök is nyitottnak mutatkozik, ám egyelőre nem kötelezte el magát. A nyugati vezetők várhatóan az Egyesült Királyság által összehívott, mai G7-es virtuális csúcstalálkozón vitatják meg a témát. A legfontosabb kérdés azonban, hogy a Kabul más részeit ellenőrző tálibok hajlandóak lennének-e még tovább megtűrni a NATO katonák jelenlétét.
Mohammad Szuhail Sahín, az iszlamista mozgalom szóvivője a brit Sky Newsnak arról beszélt, hogy teljesen elfogadhatatlannak tartanák a “megszállás” meghosszabbítását. “Ha az Egyesült Államok vagy az Egyesült Királyság több időt kér az evakuáció folytatására, akkor az a válaszunk, hogy nem” - jelentette ki a szóvivő, aki arra figyelmeztetett, hogy “következményei lesznek”, amennyiben a NATO-csapatok mégis Kabulban maradnának a megadott határidőn túl. “Ha szándékukban áll tovább fenntartani a megszállást, akkor azzal reakciót fognak kiprovokálni” - fogalmazott Sahín.
A kabuli reptéren immár másfél hete tartó kimenekítési műveletek az afgán lakosságnak szánt életmentő segélyek beáramlását is megakasztották. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) és az ENSZ Gyermekvédelmi Alapja (UNICEF) közös közleményben hívták fel a figyelmet arra, hogy nincs lehetőségük segélyszállítmányokat bejuttatni az afgán fővárosba, mert a NATO-csapatok teljesen leállították a polgári légiközlekedést. Emlékeztettek, hogy még az előző hetek drámai eseményei előtt is az afganisztáni számított a világ harmadik legnagyobb humanitárius műveletének, mivel az ország népességnek csaknem fele - 18,5 millió ember - szorul segélyekre.
A két szervezet ezért egy humanitárius légihíd létesítését sürgeti. Az Egészségügyi Világszervezet azt is megjegyezte, hogy az evakuációban résztvevő katonai gépek üresen érkeznek Kabulba, pedig lehetőségük lenne a sürgősen szükséges egészségügyi felszerelések vagy más humanitárius segélyek beszállítására is. A WHO közlése szerint utánpótlás híján másfél héten belül kifogyhatnak afganisztáni készleteik. A közeljövőben 500 tonna egészségügyi felszerelés bejuttatása lenne esedékes, köztük gyógyszereké, sebészeti eszközöké és a súlyosan alultápláltak ellátására szolgáló orvosságoké.
