Bár Milos Zeman cseh elnök már hónapokkal ezelőtt ígéretet tett arra, az októberi választás után mindenképpen Andrej Babis hivatalban lévő miniszterelnököt bízza meg az új kabinet megalakításával, egyre feszültebb a két politikus viszonya. Babis belátta, pártjának, az ANO-nak komolyan árt a népszerűtlen orosz- és Kína-barát államfő közelsége, ezért távolságot kell tartania tőle. A kettejük közötti hadakozásnak azonban nem csak Csehország szempontjából van nagy tétje. A kérdés az, keleti befolyás alá kerül-e a cseh hírszerzés. A veszély nem múlt el, s ha ez bekövetkezne, az nyilvánvalóan a térség más államaira is hatással lenne.
A Babis és Zeman közötti viszony azóta kezdett megromlani, hogy tavasszal a kormányfő bejelentette, az orosz titkosszolgálat áll a 2014-es vrbeticei lőszerraktárnál történt robbantások mögött. A vita legújabb fejleménye: a kormányfő hétvégén elhatárolódott az elnöktől, aki azt állította, a BIS lehallgatja hivatalát és lépéseket tesz azért, hogy véget vessen ennek.
Milyen játszma áll a cseh hírszerzés megkaparintására irányuló kísérletek hátterében? Mint a Respekt című hetilap oknyomozásából kiderül, a Biztonsági Információs Szolgálatért (BIS) folytatott küzdelmet az Egyesült Államok és az Európai Unió is aggódva szemléli. Zeman mindent elkövetett azért, hogy Babis menessze a kémelhárítás igazgatóját, Michal Koudelkát. Másfél hete azonban a kormányfő bejelentette, „egyelőre” kitart a személye mellett. A piszkos játszmát mutatja, hogy az elnökhöz és Oroszországhoz gyanúsan közel álló, összeesküvés-elméleteket gyártó honlapok kíméletlen támadást indítottak Koudelka ellen, akit a CIA-ügynökének, a Nyugati lakájának, a visszafogottabbak „veszélyes embernek” minősítették.
Távozására azért látszott esély, mert lejárt a megbízatása, de Babis –nem tudni, mennyi időre –, meghosszabbította a mandátumát. Zeman elnök, aki a Koudelka távozásáért folytatott küzdelem vezéregyénisége volt, nem kommentálta a kormány döntését. A fejleményeket azonban nagy megnyugvással vették tudomásul Csehország nyugati szövetségesei. Az EU-nál, a NATO-nál, illetve Washingtonban Koudelkát az orosz és kínai befolyás visszaszorítása elleni küzdelem élharcosának tartják, így ezekben a körökben megkönnyebbült sóhajjal fogadták a történteket.
Sokáig egyáltalán nem volt világos, Andrej Babis miniszterelnök enged-e az elnöki nyomásnak, és radikális változtatásokat hajt-e végre a BIS vezetésében. A miniszterelnök ugyanis sokat köszönhet az államfőnek, aki azt kívánta elérni: tőle függjön a kormányfő. A cél egyértelmű, Zeman a cinkosává akarta megtenni Babist, hogy az ő segítségével készítse elő a terepet Moszkva és Peking csehországi befolyásának növelésére. A kormányfő azonban nem ment bele a játékba. Persze teljesen azért még nem könnyebbültek meg Prága nyugati szövetségesei, várható-e a későbbiekben aggasztó változás a kémelhárításnál.
Azon a héten, amikor a miniszterelnök kihirdette Koudelkáról szóló „ítéletét”, a BIS igazgatója volt a fő téma az Zeman-közeli honlapokon. „Ma egy kicsit többet szaglászunk Koudelka után. Sokan megkönnyebbülnének, ha holnap szívrohamot kapna" – szerepelt a cseh dezinformációs színtér egyik ismertebb képviselője, a Pravdive.eu honlapján.
Mióta Koudelkát 2016 júliusában kinevezték a kémelhárítás vezetőjévé, a Cseh Köztársaság nagyon erősen betagozódott a nyugat információs hálózatokba. Ennek azért is van komoly jelentősége, mert az utóbbi években más téren is megfigyelhető volt, hogy Kína és Moszkva befolyási övezetévé tenné meg Csehországot. Az új igazgató nem sokkal azután lépett hivatalba, hogy Prágába látogatott Hszi Csin-ping kínai elnök és a helyi kommunista párt vezetője, akit Zeman diadalmasan fogadott. Annak érdekében, hogy Hszi ne rossz szájízzel menjen haza, a rendőrség megakadályozta az emberi jogi aktivisták tüntetéseit, és zaklatták azokat, akik a prágai utcákon a szabad Tibet zászlaját lengették. Zeman elnök, aki korábban egy kínai óriásvállalat vezetőjét, Csie Csian-mingot nevezte ki külügyi tanácsadójává, a vizit után bejelentette, a Kínai Népköztársaság „több tízmilliárd korona” értékű befektetést hajt végre a Cseh Köztársaságban.
Úgy látszott, hogy Kína – Zemannak köszönhetően – befolyásos szereplő lesz a Cseh Köztársaságban, egyebek mellett Huawei technológiájával építhetik ki a helyi 5G hálózatot. A Zeman-barát üzletember, Jaromir Soukup és reklámügynöksége, a Médea révén a kínaiak a helyi médiába, az egykor népszerű Barrandov televíziós csatornába is bevásárolta magát. Petr Kellner cseh pénzügyi csoportja, a PPF, pedig a kínai kormány közreműködésével jelent meg a hitelezési piacon. A cseh elnök nem titkolta, csodálja a kínai államfőt amiatt, hogy „stabilizálta a társadalmat”. Érdekes kijelentés ez, hiszen ne feledjük: Hszi az alkotmány módosításával lényegében örökös elnöknek neveztette ki magát. Zeman második példaképének Vlagyimir Putyin orosz elnököt nevezte, a Krím annektálását pedig „visszafordíthatatlan ténynek” tartja. A cseh elnök szorgalmazta továbbá, hogy a dukovany nukleáris erőmű új blokkját oroszok építsék.
Csakhogy a dolgok másként alakultak Zeman minden közbenjárása ellenére. Csehország nem a magyar utat járta, a keleti befolyásra való törekvéseket sikerült visszaverni. Ezt több tény is igazolja. A kínai befektetések aránya a nullához közelít, Peking megítélése rendkívül rossz. Kiderült, a kínai rezsim finanszírozott néhány akadémikust a csehországi egyetemeken. Azt a feladatot kapták, hogy a jelenlegi kínai rendszert szép színben tüntessék fel a hallgatók előtt, és hallgassanak az emberi jogsértésektől, a főként az ujgur kisebbséget érintő átnevelőtáborokról. A Petr Kellner-féle cég is hasonló feladatot kapott: közvetítőkön keresztül szakértőket és újságírókat vett meg, hogy kedvező képet fessenek Kínáról. Ráadásul kiderült, Zeman tanácsadóját, Csie Csian-mingot gazdasági bűncselekményekkel vádolták meg Pekingben, és nyoma is veszett.
Oroszország megítélése egyenesen siralmas. Sőt, a Vrbetice-ügy feltárása, majd az orosz diplomaták kiutasítása után Moszkva felvette a Cseh Köztársaságot az „ellenséges államok” listájára. Az energetikai együttműködés zsákutcába jutott.
Hogy Csehországban ezek az esetek napvilágra kerülhettek, azt jelzi: az országban minden híresztelés ellenére a demokrácia erős lábakon áll. Ám minden valószínűség szerint a kiszivárogtatások mögött a BIS-t is kereshetjük, amely szintén a nyugati demokráciát védi.
Szembeszállt az elnökkel is
Koudelka a hírszerzés régi motorosa. 1992-ben, huszonnyolc évesen került a BIS-hez. Először a nemzetközi terrorizmus elleni osztályra került, később a kémelhárításhoz. Bár a későbbiekben, már a BIS vezetőjeként sokáig nem volt reflektorfényben, később úgy vélte, szükség van, hogy interjúkat, adjon, szerepeljen, mert egyre többen hisznek a dezinformációnak.
Tevékenyen lépett fel a keleti befolyás ellen. 2006-ban, amikor a BIS-ben a kémelhárítási osztály vezetőjeként kezdett dolgozni, fő feladata az orosz és kínai kémtevékenységek feltérképezése volt cseh területen.
Az általa vezetett időszak alatt számos kémtevékenységet folytató orosz követségi alkalmazottat utasítottak ki. Koudelka a szövetséges külföldi hírszerző szolgálatokkal közös műveleteket is irányított a az országban. Ennek során olyan kémeket követtek nyomon, akik már régóta az amerikaiak vagy a britek célkeresztjében voltak, és tudtak az európai mozgásaikról.
A szövetségesek tippje alapján tárták fel Robert Rachardzsa orosz ügynök tevékenységét, aki kompromittáló információkat gyűjtött rangú katonai és politikai tisztviselőkről. a BIS 2018-ban jelentős szerepet játszott abban, hogy Jevgenyij Nikulin orosz hackert kiadták az Egyesült Államoknak, ahol azzal vádolták, hogy adatokat lopott a LinkedIn, a Dropbox és a Formspring cégektől.
Ami azonban mindenképpen új volt Koudelka részéről, hogy nyíltan szembeszállt Milos Zeman elnökkel. Nem engedett az elnöknek a novicsok kérdésében. Ezzel a halálos anyaggal mérgezték meg orosz ügynökök az Egyesült Királyságban Szergej Szkripal kettős ügynököt. Az elnök azt akarta elérni, hogy a BIS ismerje el: az idegmérget Csehországban állították elő. Ezzel az volt a célja, hogy elmossák az orosz ügynökök felelősségét, de Koudelka alaptalan ostobaságnak minősítette Zeman felvetését.
Az elnök, aki addig nyilvánosan nem nyilatkozott a BIS-ről, ettől fogva becsmérelni kezdte a szolgálatot. Koudelkát inkompetens személynek nevezte, magát a BIS-t pedig hozzá nem értő szervezetnek, amely állítása szerint „egyetlen kémet sem leplezett le”.
Az elnököt az is felbőszítette, hogy a kémelhárítás együttműködött a Nemzeti Kiber- és Információbiztonsági Hivatallal (NCIS), és részleteket gyűjtött arról, mi áll a kínai technológiai cégek 5G-hálózat iránti érdeklődése mögött. A cseh kormány nemcsak kizárta a Huaweit abból, hogy technológiát szállítson a cseh intézményeknek és vállalatoknak a gyors mobilhálózat kiépítéséhez, de a cseh figyelmeztetés indokait – miszerint megengedhetetlen, hogy egy tekintélyelvű állam technológiája stratégiai intézmények hálózatába jusson, és kémkedésre használják – az Európai Unió is átvette.
Babis kormánya a jól végzett munkára hivatkozva, hatszor javasolta az elnöknek, hogy léptesse elő Koudelkát tábornoki rangra, de Zeman minden alkalommal visszautasította.
