– Fokozatosan csökken a káresetekhez kivonuló hivatásos tűzoltók száma Magyarországon, egyes városokban lassan már egyharmaddal vannak kevesebben, mint a katasztrófavédelem mostani rendszerének 2012-es létrehozása előtt. Vagyis romlik a lakosság tűzvédelmi biztonsága – jelentette ki a Népszavának a Hivatásos Tűzoltók Független Szakszervezetének (HTFSZ) elnöke. Salamon Lajos hangsúlyozta, a hivatalos statisztikák nem adnak valós képet a tényleges helyzetről, mert ma már a létszámba olyanokat is beszámítanak az igazgatóságok, akik segítik ugyan a munkát, de maguk nem oltanak, nem mentenek. Szerinte épp ezért kritikával kell kezelni az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság (OKF) adatait. A szervezet lapunk kérdéseinkre azt írta, hogy jelenleg több mint 7500 tűzoltó lát el „készenléti feladatokat”, és ez a létszám érdemben nem változott 2012 óta. Az országos parancsnokság nem is titkolja, hogy a listában a beosztott tűzoltók mellett szerepelteti a „gépjárművezetőket, különleges szer kezelőket, tűzoltásvezetőket, vegyi/radiológiai/ biológiai felderítő szakembereket, a búvárokat, kutyavezetőket és hajósokat” is.
A HTFSZ észrevételei miatt megkérdeztük az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóságot, hogy pontosan miként alakult a beosztott tűzoltók száma az utóbbi években. Megkérdeztük azt is: az új szervezeti struktúra bevezetése előtt is benne volt-e a kivonuló létszámban minden általuk most felsorolt szakterület képviselője? Az OKF kitérő válaszokat adott.
A szakszervezeti vezető Győr példáján mutatta be a „leépülést”. A Győr-Moson-Sopron Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság vezetője egy még 2019 januárjában kelt levélben elismerte, hogy 2011-ben a győri tűzoltó-parancsnokság napi minimális szolgálati létszáma 29 fő volt. Az országos központhoz hasonlóan ő is azt állította, hogy azóta a létszám nem csökkent, csak ma már beleszámítják a mobil laboratórium személyzetét és műveleti szolgálatot ellátó, vagyis a nagyobb eseteknél az irányítást végző, tapasztalt kollégákat is, akik kevésbé veszélyes helyzetekben nem tartanak a riasztás után két percen belül indulni köteles társaikkal. A győri tűzoltók szerint azonban a statisztika ilyen módon való értelmezése épp a lényeget fedi el, hiszen a mobil labor személyzete csak munkanapokon és hivatali munkaidőben tartózkodik a tűzoltóságon, ezen túl otthoni ügyeletből riasztható, vagyis órákba kerülhet a kiérkezésük egy káreseményhez. A Katasztrófavédelmi Műveleti Szolgálat nem is Győrben állomásozik – tették hozzá –, hanem Csornán, ráadásul hozzájuk sorolják azt a négy tűzoltót is, aki a néhány éve létrehozott pannonhalmi őrsön teljesít szolgálatot, ami abban a térségben előrelépés, de a megyeszékhely lakóinak védelmét gyengíti. Egy súlyosabb esetnél, amikor egyszerre több tűzoltóra van szükség, ők legkorábban 15 perc alatt érnek Győrbe.
Míg a létszámgondok állandóak, addig az eszközök és a járművek megfelelőek. – Az oltáshoz használt eszközök jelenleg nincsenek rossz állapotban, bár a számuk nem mindenhol elegendő és tízévente cserélni kellene őket – értékelték a lapunknak nyilatkozó tűzoltók a műszaki hátteret, hozzátéve, hogy ugyanakkor ugyanúgy sakkoznak velük, mint az emberekkel, s nem ritka, hogy 2-3 tűzoltóautóra csak egy sofőr jut. Ma gyakori, hogy a szomszédos városokba járnak át a tűzoltók szolgálatba azért, hogy kollégáik ott is ki tudják venni a szabadságokat, pihenőnapokat.
A HTFSZ honlapján található összesítés szerint Győrben 2010-ben, még az önkormányzathoz tartozó tűzoltóságon, három vonuló csoportban összesen 133 tűzoltó szolgált. A dolgozók elmondása alapján jelenleg a pannonhalmi őrssel együtt 113 fő a vonulós létszám a városban.
A tűzoltók csökkenő létszáma hosszú évek óta vita tárgya, amiben jelentős szerepe van a megszokottá vált állami titkolózásnak. A települések képviselő-testületei minden évben megkapják a térség katasztrófavédelmi helyzetéről szóló beszámolót, és Győrnél maradva a városháza internetes oldalán elérhető tavalyi anyagban – meg a megelőző évek beszámolóiban – nem említik, hány fős a tűzoltóság a megyeszékhelyen. Megtudhatjuk viszont, hogy 1117 eseményhez kellett kivonulni a tűzoltóknak 2020-ban, ebből 298 tűzeset volt, 819 műszaki mentés, 67 alkalommal pedig más városnak segítettek, továbbá olvashatjuk, hogy 240 ezer ember biztonságáról gondoskodnak, ahogy azt is, hogy az ötfokú skálán a legenyhébb fokozatba tartozott az esetek 98,5 százaléka, vagy hogy a városban 750-en vesznek részt polgári védelmi munkában. Megnéztünk 2010 előtti beszámolókat is, azokban az egyik legfontosabb kérdés a létszám alakulása volt.
A tűzoltó-szakszervezet elnöke arra emlékeztetett, hogy az újak egy ideje sokfelé kevesebben vannak, mint a leszerelők. Idén júliusban az OKF épülete előtt 73 frissen végzett tűzoltó tett esküt, de például 2008-ban még 700 tűzoltót avattak egyszerre a Hősök terén – emlékeztetett Salamon Lajos.
Az utóbbi években alig jönnek jelentkezők a szakma alacsony megbecsülése miatt – hangsúlyozta érdeklődésünkre több tűzoltó is. Beszéltünk olyan majdnem 25 éve vonuló szakemberrel, aki 240 ezer forintos nettó bérért menti az életeket és az emberek, az állam javait, de kezdő kollégái nettó 170 ezerért teszik ugyanezt. Legutóbb 2020. januártól kaptak béremelést egy tízszázalékos illetménykiegészítés formájában, ami az ígéretek ellenére azóta sem épült be az alapbérükbe, így bármikor elvehető.
Minden megkérdezett tűzoltó átverésnek tartja, hogy a 24/48 órás munkabeosztással, vagyis a maszekolás lehetőségével csalogatják a munkatársakat, ami miatt aztán hullafáradtan mennek a következő szolgálatba. Állítják, nem a régi rendszert sírják vissza, amikor az adminisztratív kollégáik is elmehettek 40 éves korukban nyugdíjba, de kevesen bírják a fizikai terhelést a most elvárt 60 éves korig, és jelenleg csak a kilépés marad az 50 körüli tűzoltóknak, mert ebben a korban legkésőbb dönteniük kell a jövőjükről. Csakhogy nincs lehetőségük, hogy a hivatásuk közelében maradhassanak, miközben a fiatalabbak egyharmada a szakszervezeti elnök szerint öt éven belül otthagyja a szolgálatot. Ez azért nagy veszteség, mert ehhez a szakmához nem elég elvégezni iskolákat, tanfolyamokat, igazi tűzoltóvá ötéves folyamatos gyakorlat alatt válik valaki. Addig egy tapasztaltabb kollégája a mentések alatt rá is külön figyel, mert másodpercek alatt nem könnyű felelős döntéseket hozni, amikor egy égő házba szinte vakon kell bemenni és senki nem tudja, van-e bent ember, gázpalack vagy veszélyes vegyi anyag. Hasonlóan kritikus pont a balesetekben szétroncsolódott emberi test látványa, amit sokan nem is tudnak feldolgozni, álmatlanságban szenvednek és gyorsan kiégnek, elmenekülnek a testületből.
Ha kevés az ember és kevés az eszköz, lassabb lesz a mentés, emberéletek kerülnek veszélybe, a kár értéke is megnő – összegezte a félrevezető statisztika mögött megbújó bajokat Salamon Lajos. A szakszervezeti vezető sokadszor is azt kéri, a belügyi tárca végre vegye komolyan a tűzoltók vészjelzéseit, mielőtt egy katasztrófa felnyitja a közvélemény szemét és tegyen lépéseket a felkészült szakemberek megtartása érdekében.
