Az Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökség (Frontex) 2021. január 27-ikén jelentette be, hogy felfüggeszti magyarországi tevékenységét, miután az EU Bírósága hat héttel korábban megállapította, hogy a magyar menekültügyi eljárás több ponton is sérti az uniós szabályozást. A Frontex ugyanakkor nem verte nagydobra, hogy továbbra is támogatást fog nyújtani a kiutasított külföldiek kitoloncolásához, amit egy sor nemzetközi és hazai szervezet aggályosnak tart és ellenez.
A lapunknak megküldött tájékoztatás szerint a határvédelmi ügynökség az év eleje óta Magyarországról 11 nigériai, vietnami, illetve afganisztáni állampolgárt szállított el charter járattal, míg menetrend szerinti járattal 56 személy visszaküldését bonyolította le, többségüket Moldovába, Georgiába (korábban: Grúzia) és Törökországba. Tette mindezt úgy, hogy még mindig hatályban vannak az uniós bíróság által kifogásolt magyar menekültügyi rendelkezések.
Ylva Johansson belügyi biztos júniusban az Európai Parlamentben tartott meghallgatáson egy levélváltásra hivatkozva megerősítette: javasolták a Frontexnek, hogy ne vegyen részt a Magyarországról induló tolonc műveletekben. A lapunk birtokába került márciusi keltezésű és az ügynökség ügyvezető igazgatójának címzett levélben az Európai Bizottság illetékes főigazgatója hivatkozik a decemberi bírósági ítéletre, amely szerint Magyarország jogellenesen korlátozza a migránsok hozzáférését a nemzetközi védelemhez, és a kiutasítási eljárás lefolytatása nélkül küldi vissza a származási országba a területén illegálisan tartózkodó személyeket. A bizottsági tisztviselő aláhúzta: a Frontexnek nem feladata értékelni a kiutasítási döntéseket, de a végrehajtás során igenis tiszteletben kell tartania az uniós és a nemzetközi jog általános elveit. “Mindezek miatt fokozott éberségre szólítok fel annak értékelése során, hogy Magyarországot támogatni lehet-e a visszatéréssel kapcsolatos tevékenységekben”, írta Monique Pariat.
A Frontex alapjogok betartásáért felelős tisztviselője már 2016-ban felhívta a figyelmet a magyar határon tapasztalt “súlyos és folyamatos alapjogi jogsértésekre”, de az ügynökség ügyvezető igazgatója ennek ellenére csak 2021. januárjában döntött a magyarországi tevékenységük felfüggesztéséről - olvasható az Európai Parlament tényfeltáró munkacsoportjának júliusban publikált jelentésében. “A képviselőket megdöbbentette, amikor kiderült, hogy az uniós ügynökség együttműködik Magyarországgal a külföldiek kitoloncolásában, mivel a decemberi bírósági ítélet külön kiemelte, hogy a magyarok megsértik az EU visszatérési irányelvét”, mondta lapunknak egy parlamenti forrás. Jelentésükben a tényfeltárók felszólították a Frontex vezetőjét, hogy haladéktalanul szüntesse be a harmadik országból érkezettek visszaküldésével kapcsolatos magyarországi műveleteket.
“A Frontex magyarországi működését már évekkel ezelőtt fel kellett volna függeszteni” - nyilatkozta lapunknak Cornelia Ernst német szélsőbaloldali EP-képviselő, a parlamenti tényfeltáró munkacsoport tagja. “Az alapjogi tisztviselő első ajánlása után öt év, valamint egy európai bírósági ítélet kellett ahhoz, hogy az ügyvezető igazgató végül úgy határozzon, a Frontex kivonul Magyarországról. Most pedig megtudtuk, hogy továbbra is támogatják a visszaküldéseket, ami nyilvánvalóan ellentétes a bírósági határozattal. Ez ismét megerősíti, hogy Fabrice Leggeri ügyvezető igazgató nem képes, sőt, nem hajlandó végrehajtani az alapvető jogokra vonatkozó kulcsfontosságú rendelkezéseket. Azonnal le kell mondania, de mivel az ügynökség élén történő egyszeri ‘változtatás’ nem fogja megszüntetni az alapvető jogok külső határokon történő megsértését, a Frontex egész struktúráját meg kell kérdőjeleznünk”.
A decemberi bírósági ítélet megszületéséig Magyarországról 50 ezer külföldit kényszerítettek vissza a határ szerb oldalára. A Magyar Helsinki Bizottság (MHB) olyan esetet is számon tart, amikor menedékkérőket a Frontex segítségével jogellenesen toloncoltak ki az országból.
Megkérdeztük a Frontexet, hogy a magasrangú EU tisztségviselők és az ENSZ ajánlásai ellenére miért folytatják az együttműködést Magyarországgal a kiutasítási döntések végrehajtásában. “Az ügynökség nem kapott tájékoztatást az Európai Bizottságtól arról, hogy a magyar jogszabályok jelenleg esetleg nem felelnek meg a menekültügyre vonatkozó uniós jogi keretnek”, válaszolták. Hozzátették, hogy a rendelkezésre álló információk alapján a Frontex nem talált operatív bizonyítékot arra, hogy az általa támogatott, Magyarországról történő visszaküldési műveletek során megsértették volna az alapvető jogokat. Az uniós határvédelmi szerv mindaddig nem tervezi beszüntetni részvételét a magyar kiutasítási határozatok végrehajtásában, amíg lényeges új információk nem állnak a rendelkezésére.
“A Frontex igazgatója továbbra is csukott szemmel irányítja az uniós ügynökséget” — reagált lapunknak Léderer András, a Magyar Helsinki Bizottság vezető munkatársa. “Tényszerűen nem igaz, hogy az Európai Bizottság ne jelezte volna, hogy a magyar menekültügyi szabályok nem felelnek meg az uniós jognak: olyannyira nem felelnek meg, hogy a jelenleg hatályos szabályozás miatt, ami lényegében lehetetlenné teszi a menedékkérelem előterjesztését, a Bizottság az EU Bíróságához fordult Magyarországgal szemben”.
A júniusban elindított kötelezettségszegési eljárás célja immár a bírósági ítélet végre nem hajtása miatt kiszabható pénzbüntetés megállapítása. A Frontex igazgatótanácsa pedig várhatóan szeptemberben vitatja meg az ügynökségnek a magyarországi tolonc műveletekben való részvételét.
