Évekkel ezelőtt azért indított Magyarországon pert a Levegő Munkacsoport, mert véleményük szerint a zöldhatóság Budapestre és környékére készített levegőminőségi terve nem alkalmas a légszennyezettség érdemi csökkentésére. Az eljárást a Kúria nemrég azzal zárta le, hogy az ilyen tervek bíróság előtt nem támadhatók eredményesen. Ez azonban a civil szervezet szerint sérti a lakosság nemzetközi egyezményekben biztosított jogait. Ezért panaszt nyújtottak be a Strasbourgban működő Emberi Jogok Európai Bíróságához.
A főváros és környékének légszennyezettsége évtizedek óta drámai - írják. Évente mintegy 3 ezer ember korai halálát és több mint 300 ezer megbetegedést okoz. A Kúria 2021. januári ítéletében kimondta, hogy a levegőminőségi tervek készítése pusztán egy "igazgatási feladat" és nem bíróságon támadható "közigazgatási cselekmény". A Levegő Munkacsoport így a főváros és környéke légszennyezettségének egészségügyi határérték alá szorítására szolgáló terv felülvizsgálata iránt indított perét elvesztette. A hazai jogszabályi keretek ilyen szűk értelmezése ugyanakkor szerintük e téren gyakorlatilag megtiltja a lakosság hozzáférését az igazságszolgáltatáshoz, jelentősen csökkentve a tervek hatékonyságát. A Kúria döntését ráadásul jogsértőnek találják: az uniós és nemzetközi szabályok, valamint az európai bírósági gyakorlat szerintük egyértelműen arra utal, hogy a levegőminőségi terveket a civil szervezetek bíróság előtt megtámadhatják.
Beadványában a Levegő Munkacsoport felhívta a figyelmet: Európa keleti felén – így Magyarországon is – sajnos sokszor akadályozzák, hogy civilek és a lakosság jogi úton szerezzenek érvényt az egészséges levegőhöz való joguknak.
Célunk, hogy a levegőminőségi terv olyan intézkedéseket írjon elő és kérjen számon, amelyek megvalósítása rövid idő alatt javítja a levegőminőséget és ezzel elősegíti az egészséges környezethez fűződő jog érvényesülését - idézik Lukács András elnököt. A Budapestre és környékére készített terv nem felel meg eme elvárásnak - szögezte le. Ezért érdemi bírósági felülvizsgálatot sürgetett. A Kúria ezzel ellentétes értelmezése és a hazai szabályozási keretek sértik az Európai Emberi Jogi Egyezmény által biztosított lehetőséget a tisztességes tárgyaláshoz - fejtette ki.
A civil szervezet 2018 áprilisában részletes indoklással kérte a környezetvédelmi hatóságot a levegőminőségi terv felülvizsgálatára, majd kérelme elutasítását követően az illetékes hazai bírósághoz nyújtott be keresetet.
