;

Afganisztán;tálibok;ásvány;

- Geostratégia: vonzók az ásványkincsek

Kína nem véletlenül tesz komoly gesztusokat a tálib vezetőknek. Afganisztánban a föld mélye olyan ritka anyagokat rejt, amelyek elengedhetetlenek az elektronikához.

Miközben 1996-2001 között Peking még nem ismerte el a tálib kormányzatot, Kína ezúttal már az iszlám fundamentalisták általi hatalomátvétel előtt kereste velük a kapcsolatot. Ebben pedig geopolitikai okok mellett szerepe lehet annak, hogy Afganisztán értékes ritkaföldfémekkel, ásványkincsekkel rendelkezik, amelyek értéke több ezer milliárd dollár.

Shamaila Khan, az AllianceBernstein nevű befektetőcég igazgatója úgy véli, a tálibok az értékes kincsekkel való kereskedéssel „veszélyes ajánlatot tehetnek”. Az országban olyan ásványi anyagok rejtőznek, amelyeket ki lehet aknázni, tette hozzá a CNBC amerikai televízióban. Úgy vélte, a nemzetközi közösségnek nyomást kellene gyakorolnia Kínára, ha Peking a tálibokkal akar üzletelni.

Az afganisztáni ritkaföldfémek becsült értéke 2020-ban 1 és 3 ezer milliárd dollár között lehetett – írja a The Diplomat című hírmagazin Ahmad Shah Katawazaira, a washingtoni afgán nagykövetség egykori diplomatájára hivatkozva. 2020-ban a The Hill amerikai médiavállalat az év elején mintegy 3 ezer milliárd dollárra becsülte ennek az értékét.

„Nemzetközi kezdeményezéseket kell tenni annak biztosítására: ha bármelyik ország hajlandó lenne a tálibok nevében kitermelni az ásványkincseiket, azt csak szigorú nemzetközi feltételek teljesítése mellett tehetné meg, beleértve az emberi jogok és a nők jogainak tiszteletben tartását” – jelentette ki Khan a CNBC "Squawk Box Asia" című műsorában. A tálibok jelentősen korlátozták a nők jogait, amikor hatalmon voltak.

Katawazai szerint Afganisztánban sokféle ritkaföldfém, például lantán, cérium, neodímium, továbbá alumínium-, arany-, ezüst-, cink-, higany- és lítiumércek található. A ritkaföldfémeket az elektronikától kezdve az elektromos járműveken át a műholdakig és repülőgépekig minden szektorban használják.

"Ezért is kellene nyomást gyakorolni Kínára, ha szövetségre lépne a tálibokkal, és Peking gazdasági segítséget nyújtana Kabulnak” – jelentette ki Shamaila Khan.

Kína egy sor diplomáciai lépéssel jelezte, hogy kész együttműködni a tálib vezetéssel. Alig néhány órával azután, hogy a radikálisok elfoglalták Afganisztánt, a kínai külügyminisztérium szóvivője azt mondta, Peking kész „baráti együttműködésre az országgal”. Hua Csu-nying külügyi szóvivő közölte, „az afganisztáni szuverenitást tiszteletben tartva Kína fenntartotta a kapcsolatot és a kommunikációt a tálibokkal, és konstruktív szerepet játszott az afgán kérdés politikai rendezésének előmozdításában”. Hua szerint a tálibok "több alkalommal" kijelentették, „várják Kína részvételét Afganisztán újjáépítésében és fejlesztésében". „Készek vagyunk továbbra is fejleszteni a jószomszédi viszonyt és a baráti együttműködést Afganisztánnal, és konstruktív szerepet játszani az ország békéjében és újjáépítésében” – tette hozzá Hua.

Július végén, a tálibok nagy offenzívája előtt Vang Ji kínai külügyminiszter Tiencsinben találkozott az afgán tálibok politikai bizottságának vezetője, Abdul Ghani Baradar molla által vezetett küldöttséggel. A Global Times című kínai kormányzati lap augusztus 15-én kínai szakértőkre hivatkozva azt írta, „teljesen alaptalanok” azok a találgatások, amelyek szerint Peking esetleg csapatokat küldene Afganisztánba az Egyesült Államok által hagyott űr betöltésére. A lap ugyanakkor rámutatott, hogy Afganisztán is Kína új selyemút infrastrukturális kezdeményezésének a részese lehet.

Kína uralja a ritkaföldfémek piacát. Az Egyesült Államok Földtani Intézetének adatai szerint a világ ritkaföldfém-készleteinek mintegy 35 százaléka Kínában található. Az ország 2018-ban 120 000 tonnát, vagyis a teljes ritkaföldfémtermelés 70 százalékát állította elő, szemben az Egyesült Államokkal, amely ugyanebben az időszakban 15 000 tonna ritkaföldfémet bányászott. Míg Washington összesen 1,4 millió tonna tartalékkal rendelkezik, Peking 44 millió tonnával.

Kína a ritkaföldfémeket fenyegetésként használta az Egyesült Államokkal folytatott kereskedelmi háborúja során 2019-ben, amikor Peking azzal fenyegetőzött, hogy leállítja az USA-ba irányuló szállításokat. A ritkaföldfém ásványokat elengedhetetlenek általában a csúcstechnológiai eszközök előállításánál.

Az Egyesült Államok nagymértékben függ Kínától a ritkaföldfémek tekintetében: 2018-ban az ázsiai ország az amerikai szükségletek 80 százalékát exportálta az Egyesült Államok geológiai intézete szerint. 

London ugyan példát szeretne mutatni, de nem akar minden terhet magára vállalni.