;

Kecskeméti Animációs Filmfesztivál;KAFF;

- Madárból lett cigányok

Szombat este véget ért a 15. Kecskeméti Animációs Fesztivál. Ha valaki lemaradt volna a filmekről: augusztus 20-ig kiállításokkal vigasztalódhat.

Kompakt, profin megszervezett fesztivál volt a 2021-e. Persze, ezen nincs mit csodálkozni: hiszen az ötven éves Kecsemétfilm és harminchat éves mustra mögött a kezdettektől fogva, egyúttal a mai napig Mikulás Ferenc neve áll. A magyar animációs kultúra egyik legismertebb alakjáról lévén szó, ez az idei ünnep egy kicsit az övé volt. Bemutattak egy róla készült portréfilmet, a 101 magyar népmeséket, melynek kapcsán betekintést kaptunk az ember és az alkotó életébe, mely tulajdonképpen egy az egyben a kecskeméti rajzfilmstúdió és a fesztivál ontológiája. A díjátadó gálán még Káel Csaba filmügyi kormánybiztos is egy üveg pezsgővel érkezett a nagy eseményre (nem mellékesen, még a portréfilmben is megszólal, mint szakértő), ám hiába ünnepelte mindenki Mikulás Ferencet, ő maradt olyan, amilyennek a szakmában ismerik: szerény ember, aki minden sikert a kitűnő munkatársainak köszönt meg.

Magának a fesztiválnak a programját ember legyen a talpán, aki együltőben képes abszolválni, lévén, hogy csak a versenyprogram kilencven alkotását nem kevesebb, mint hat zsűri értékelte – így azért érthető, hogy tizenkilenc kategóriában nyújtottak át elismeréseket. A legjobb magyar tévésorozat és a legjobb európai tévésorozat díját Horváth Mária a Cigánymesék című sorozat alkotója kapta, csakúgy, mint a legjobb 3 D-s film és a legjobb forgatókönyv díját – így most a Valaha madarak voltunk című epizód kapta a legnagyobb rivaldafényt.

Aki látott már korábban epizódot Horváth Mária sorozatából, ismerheti annak modernizál képi világát, melyhez izgalmasan kapcsolódik a tradicionális mese és a narráció. Ebben a történetben most azt tudhatjuk meg, hogyan lettek a roma vándormadarakból roma emberek. A TV sorozat kategóriában kiemelkedő volt B. Nagy Ervin: Cserebogarak című szériájának Papp Laci című darabja is, mely a világhírű magyar ökölvívó gyerekkorából mutatott be egy igencsak sorsdöntő pillanatot, afféle animált dokumentumfilm formában.

A filmek mellett több kiváló kiállítás megtekintésére is alkalom adódott, ezek közül kiemelném a Milorad Krstić RUBENsremBRANDT tárlatát, ahol az animációs filmrendezőként is elismert festő utóbbi két évből származó alkotásait tekinthettük meg. Humor, fantázia, és hatalmas alkotókedv és kreativitás itatta át a képeket, melyek között jócskán akadt önironikus, olykor szatirikus önarckép is. A világhírű magyar grafikus, animációs filmrendező, Cakó Ferenc kiállításán a művész kézjegyének számító homokképek mellett festményei és rézkarcai is megtekinthetőek 20-áig, melyek között néhány alkotás a norvég festő Edvard Munch egzisztencialista műveinek mélységét is elénk idézi.

A hollywoodi filmek, Marvel- és Star Wars-sagák vizuális világának megteremtésében is résztvevő Menyhei Szabolcs: Modern mítoszok mustrája felfedezőútra invitálja a látogatókat, hogy a mozivászonról ismerős olykor földöntúli jelenetek, csodálatos helyszínek és szereplők eredtét együtt fedezzék fel vele. A legkisebbek számára Szoboszlay Eszter miniatűr kiállítása felejthetetlen élményt nyújt: apró lyukakon keresztül kutakodunk hihetetlenül aranyos kis figurákat látva: ki is lakik itta miniatűr birodalom házában? Az előbbi három tárlat augusztus 20-ig megtekinthetőek – már ha valaki lemaradt a filmekről. 

Sértődött hangvételű közleményben reagált a hatalom által bevett intézmény arra, hogy tömegesen hagyják el a hallgatók az egyetemet.