A konzervatív amerikai internetes magazin lekapja a tíz körméről az olyan orgánumokat, mint a Washington Post, a patinás The Atlantic, vagy a német többségi tulajdonban lévő pénzügyi portál, a Business Insider, mivel azon élesen bírálták, hogy Tucker Carlsont, amiért a jobboldali Fox News legnézettebb politikai műsorának vezetője egy héten át dicshimnuszt zengett Budapesten Orbán Viktorról. Az írás szerint akik így vélekedtek, azok egyszerűen hazugságáradatot zúdítottak a televíziós személyiségre, egyszerűen csak azért, mert gyűlölik az Orbán-rendszert, illetve hogy Tucker védelmébe vette azt.
Állítása bizonyítására a cikk idézi Frank Füredit, a magyar származású elemzőt, az illiberális magyar rezsim nagy barátját, aki szerint a globalista média nem akarja, hogy az amerikaiak tisztességes képet kaphassanak Magyarországról. Ezért cordon sanitaire-t húztak az ország köré. Tekintélyelvűnek, mi több, fasisztának állítják be, mint ahogy azokat is, akiknek más a véleményük, mint az övék.
Tucker viszont bebizonyította – így az érvelés -, hogy a magyarok közt nagyon sokan ugyanúgy gondolkodnak, mint milliók Nyugaton és főként a dolgozó amerikaiak, Trump hívei. Megjegyzi, hogy az előző elnöknek nagyon sok színesbőrű támogatója is van, mert lenyomta a munkanélküliséget. Rengetegen kiállnak mellette a melegek közül is, hiszen megvédte őket. A demokraták viszont az identitás ürügyén címkéznek.
Ám a Fox News nézői olyan amerikaiak, akik nem akarnak illegális bevándorlókat, és elutasítják, hogy azok pénzhez, álláshoz és lakáshoz jussanak, miközben mások mindent elvesztettek a járvány miatt. Nem szeretik látni, hogy a jövevények hálátlansággal, sőt még rosszabbal viszonozzák a nagyvonalúságot. Hogy összeszemetelik az utcákat és rontják a közbiztonságot.
Továbbá hogy a globalisták külföldre viszik a termelést. Azaz nem tetszik nekik, hogy a kormányzat, amelyet ők választottak és finanszíroznak, alávaló proliként kezeli őket, miközben vörös szőnyeget terít az illegális bevándorlók lába elé. Ez a lényeg, bármennyire is nem akarják elismerni Tucker, Orbán és Trump bírálói.
Lehet, hogy Kaczynski túlfeszíti a húrt és az éppen most szakad el, mivel nem csupán egy konkrét a szerkesztőség, a TVN24 hírtévé ellen indított támadást, hanem az Egyesült Államokhoz fűződő politikai-gazdasági kapcsolatokat kockáztatja, hiszen az adó tulajdonosa a Discovery. Ily módon pedig túl messzire merészkedik.
Az persze elképzelhetetlen, hogy ne ment volna biztosra az új sajtótörvény ügyében. Ezt bizonyítja, hogy a szavazás előtti este akolbólította ki a koalícióból 13 képviselőt felsorakoztató szövetségesét, miután az elutasította a szabályozást. De bizonyosan tudta, hogy anélkül is meg lesz a kellő számú voks, mert másokat meg lehet győzni, illetve venni. Tisztára mint egy lóvásárban, csak itt az alku tárgya az, hogy az emberek információhoz juthassanak.
Az ország erős embere számára azonban elfogadhatatlan, hogy viszonylag sok orgánum külföldi kézben van. De a TVN elleni támadással újabb lépést tett a demokrácia felszámolása felé. Ám már most is látni, hogy rendszere korlátokba ütközik. Ám változatlanul azon dolgozik, hogy kikapcsolja a jogállami intézményeket. És ha már nincs szabad média, akkor a demokráciának is vége. Akkor nincsenek többé szabad választások és teljesen mindegy, hogy melyik gombot nyomjuk meg a televízió készülék távirányítóján.
Tusk máris mozgósítani tudott plusz jó egymillió embert, vagyis egyfajta apafiguraként jelenik meg a lengyel ellenzéki oldalon, miután pár hete visszatért a hazai politikába. Így látja a helyzetet a neves varsói elemző, Slawomir Sierakowski, a Haladó Tanulmányok Intézetének igazgatója, a Német Külkapcsolati Tanács munkatársa. Felhívja ugyanakkor a figyelmet, hogy az ország illiberális irányítói szinte mindenkivel összerúgják a port.
A PiS jóformán minden rosszért az Európai Tanács volt elnökét teszi felelőssé. Így paranoid módon azért is, hogy 11 éve Szmolenszknél lezuhant Kaczynski ikertestvérének a gépe. A politikus elismeri, hogy több súlyos hibát is elkövetett kormányfőként, meg azt is, hogy a PiS-nek vannak népszerű intézkedései. Ugyanakkor felbukkanása felgyorsította az eseményeket. A Civil Platform azonnal a hatalomellenes erők vezető tényezője lett.
A szerző a történteket úgy érzékelteti, hogy Tusk tankként vonult fel a Jog és Igazságosság talpasai ellen. Járja az országot, rengeteg emberrel találkozik. Sajtótájékoztatóján kérdezhet a vele szemben álló média is, szemben Kaczynskival, akitől semmiről nem szabad érdeklődni. Utóbbi ugyanakkor fokozta a háborút a független médiával szemben. Arra hivatkozik, hogy meg kell védeni a sajtópiacot a külföldi terjeszkedéstől, ám hogy ez mekkora hazugság, azt bizonyítja, hogy az illetékes hatóság másfél éve nem hajlandó meghosszabbítani a TVN24 sugárzási engedélyét. Ám ily módon az ország biztonságát kockáztatja, hiszen az amerikai oroszlán bajszát húzkodja.
Ha életbe lép a törvény, akkor a lengyelek lemondhatnak a megvenni szándékozott USA fegyverendszerek jó részéről és a fokozott amerikai katonai jelenlétről. Ám Kaczynski nem látja okát, hogy együttműködjön Bidennel, az ő embere Trump volt. Az ellenzék esélyeinek meghiúsítására kész tengelyt akasztani Washingtonnal. De eléggé kétségbeesett, már csak azért is, mert leállt az oltási kampány, viszont jön a 4. hullám, a hozzátartozó korlátozásokkal. Ráadásul a jobboldalon erősödik a vakcinaellenesség. És akkor még ott van az is, hogy az EU a Fegyelmi Kamara működésének leállítását követeli, és az anyagi támogatás megvonását helyezte kilátásba. Szóval Varsó mindenkit maga ellen fordított, akit csak lehetett.
Frankfurter Allgemeine Zeitung
A Riporterek Határok Nélkül ügyvezetője nem azt tartja meglepőnek, hogy olyan rendszerek, mint Azerbajdzsán és Szaúd-Arábia bevetették az izraeli kémszoftvert, hanem hogy az EU-tag Magyarország is nyilvánvalóan használta – újságírók ellen. Továbbá, hogy Ciprus és Bulgária engedélyezte bevitelét. Christian Mihr azért van fennakadva, mert ugyan mindhárom kormánynak vannak gondjai a jogállammal, de végső soron európai demokráciákról van szó, ám masszívan visszaéltek a megfigyelésre szolgáló technológiával és megtámadták a sajtószabadságot.
Hogy idáig juthattak a dolgok, azért felelősség terheli az izraeli vezetést, de az EU-t is, mert a szabályozás állítólag szigorú, a termék mégis bekerülhetett az unióba. Márpedig az ilyesfajta megfigyelés az emberi jogok kirívó megsértését jelenti, a méretek pedig sokkolóak. Hogy kiket hallgattak le, arra nézve az adatok a jelenlegi ismeretek szerint a gyártó NSO szerveréről származnak, tehát a cég is ludas. Hiszen közismert, hogy pl. a szaúdi rezsim nem éppen az jogállam előretolt helyőrsége.
A szakember ugyanakkor nem gondolja, hogy sok mindent ki fog deríteni az izraeli vizsgálat, mert szoros összefonódás van a hatalom és a fejlesztő vállalkozás között. A kiutat az jelentené, ha azonnal leállítanák az ilyen programok kivitelét, majd nekifutnának a nemzetközi szabályozásnak. A lehetséges célpontok számára a legjobb védekezés azonban az volna, ha digitális készülékek helyett papíron, írószerszámmal rögzítenék a bizalmas információkat.
Soros György szerint Hszi Csin-ping diktatúrája a kínai államot fenyegeti. Az üzletember, aki már többször nyíltan kiállt a jelenlegi pekingi vezetés ellen, úgy látja, hogy a pártvezér és államfő letért Teng Hsziao-ping gazdasági reformjainak útjáról és a Kommunista Párt irányító testületéből bólogató jánosok gyülekezetét csinálta.
Felhívja a figyelmet, hogy a politikus nem tud kellőképpen hatékony lenni, mert jó pár belső ellentmondás hátráltatja. Amit odahaza művel, az ütközik azzal a törekvésével, hogy az ország szuperhatalom legyen, ami egyébiránt egyre nagyobb viszályt okoz az USÁ-val. A két rendszer különben is szögesen ellentétes. Az egyik demokratikus és nyílt társadalom, a kormány feladata az benne, hogy védje az egyén szabadságát. Kína ezzel szemben totalitárius, zárt rendszert épít, amelyben az emberek a pártállam függvényei. Ám Hszi szerint pont ezért felsőbbrendű, mert fegyelmezettebb, erősebb és ily módon győzni fog a versenyben.
Ám a rivalizálás háborúban torkollhat Tajvan miatt. Az államfő azonban jövőre próbakő elé kerül odahaza, mert változtatnia kell az örökösödési szabályokon, ha életfogytig elnök kíván maradni. Érzi, hogy még legalább egy évtizedre szüksége van, ha teljes egészében kézbe kívánja kaparintani a pártállamot és a hadsereget.
Soros visszaemlékszik arra, hogy 1984-ben ő hozta össze a magyar és a kínai pártvezetést és mindkettő sokat tanult a másiktól. Mindkét országban létrehozta az emberbarát alapítványát, de Pekingben öt év múltán – közvetlenül a Tienanmeni mészárlás előtt – bezárta, mert a hatóságok ellenőrzésük alá vonták az intézményt. Csak 8 éve nyitotta újra, amikor Hszi hatalomra került, aki azonban akkor még egész más nézeteket vallott.
Soros ma már úgy vélekedik róla, hogy az a nyílt társadalom legnagyobb ellensége az egész világon. De odahaza egyre nagyobb gondokkal kerül szembe mind az egész országra kiterjedő megfigyelő rendszer, mind az életszínvonal miatt. Hiszen feladta Teng vonalát, miután az 1962-en eltávolította a vezető apját a Politikai Bizottságból. Ily módon Hszi vidéken, igen nehéz viszonyok között nőtt fel, nem részesült megfelelő oktatásban, külföldön sokáig nem járt, nem beszél nyelveket. Azon felül a leninizmus támogatója, vagyis azt vallja, hogy a pártnak használnia kell politikai és gazdasági erejét akarata érvényesítésére.
Mivel sok ellenzője van elképzelésének mind a politikában, mind a gazdaságban, meg kell akadályoznia, hogy a kettő összefogjon ellene. Ezért engedelmességre igyekszik kényszeríteni mindenkit, akinek elég pénze van, hogy független legyen. Ezért vágja le az aranytojást tojó tyúkot, lást az Alibaba tulajdonosának esetét. A magáncégekhez állami vezetőket neveznek ki, ami tönkreteszi a kezdeményező kedvet.
Hszi mára diktátor lett, de politikáját egyre nehezebben képes összhangba hozni a valósággal, mert ő a megfélemlítésre épít. Alattvalói pedig nem merik megmondani neki, hogy a világ változik. Ez pedig a pártállam jövőjét veszélyezteti.
A lap kétarcúnak nevezi az EU menedékpolitikáját és ezt két repülőjárat példáján mutatja be. Az egyik a végén már heti négy alkalommal vitt a Belaruszba iraki menekülteket, akik Lukasenko bátorított, hogy csak keljenek át a litván határon a felvilágosult, meleg, lakályos Európába. Az idén már több, mint 4 ezren éltek a lehetőséggel. Ez sok a 3 milliós szomszéd köztársaság számára, ám semmiség a 450 milliód unióban. A határon készült képek azonban 2015-öt idézték.
Csakhogy Brüsszel már nem olyan naiv, mint 6 éve. A Bizottság annak idején megrótta a kerítéseket emelő kormányokat, most viszont segít felállítani az akadályokat. Pedig annak idején mit kapott a fejére Orbán. Most viszont von der Leyenék meg sem szólalnak. Eldőlt az ideológiai háború az emberbarátok és a keményvonalasak között. Utóbbiak nyertek.
A felfogás már-már a cinizmussal határos: az EU emlékeztette Irakot, hogy mennyi pénzt ad neki, így az gyorsan leállította ezeket az repülőutakat. De Európa tudja, hogy korlátozni kell a bevándorlást, ha fenn akarja tartani a schengeni rendszert. A módszer nem gusztusos, de az egész helyzet nem az. Mégis inkább ezt választja a szervezet, semmint hogy összeverjék az illegális határátlépőket.
A másik gép úgy elkerülte Fehéroroszországot, mintha az geopolitikai Bermuda-háromszög lenne. De hát ezen nem lehet csodálkozni, részben a közelmúltban történt állami gépeltérítés, részben pedig amiatt, hogy a fedélzeten a Tokióból megpattant belorusz futónő tartott Bécsbe. Vele hímes tojásként bántak, de ez csupán az unió képmutatását tanúsítja menekült-ügyben. Hogy veszélyben volt, az persze nem kétséges. Ám hogy fehér nő, az csillapítja az idegengyűlölők aggodalmát. Esete azonban ráerősít azokra a félelmekre, hogy háttérbe szorulnak a menedékjog intézményes biztosítékai.
Viszont a Tyimanovszkaja-ügy kezelése arra is rávilágít, hogy szervezetten kell megoldani a menekültek áttelepítését, mert az megkíméli a határokat és segít megőrizni Európa vezető erkölcsi pozícióit.
Az osztrák kormánykoalíció befejezettnek nyilvánította az Ibiza-gate kapcsán létrehozott parlamenti vizsgáló bizottság munkáját, pedig annak még lett volna dolga, ám a testület szociáldemokrata tagja szerint így is kiderült, hogy a Néppárt állam az államban. Vagyis törvényekkel igyekszik befolyásolni a független intézmények működését, pedig az ilyen inkább Magyarországon és Lengyelországban szokás.
Kai Jan Krainer azt a következtetést vonta le, hogy a kancellár köreiben azt hiszik: érinthetetlenek, ennek megfelelően igyekeznek kivonni magukat minden ellenőrzés alól. A párt számára amerikai módra gyűjtenek adományokat, azok szétosztását viszont igyekeznek elkendőzni. A nagy támogatókat különféle állami állásokkal honorálják, de érdekeiket szem előtt tartják akkor is, amikor jogszabályokat kell meghozni.
Olyan gyakorlat ez, amit nem várna az ember egy jogállamban, de hát az ÖVP-nél már a trumpizmus jelei mutatkoznak. A párt ostobaságokat, álhíreket terjeszt, próbálja bemocskolni az ellenfeleket. Az viszont az ország számára igen előnyös volt, hogy az ibizai botrány nyomán lemondott a Szabadságpárt két vezetője. Példájukat mások is követhették volna – jegyezte meg a szociáldemokrata politikus.
Egyben emlékeztetett arra, hogy az igazságszolgáltatás még egyáltalán nem végzett és sokféle következményre kell számítani. Felvetette, hogy a jövőben a parlamenti vizsgálatokat tegyék nyilvánossá a világhálón, mert a korrupció ellen az átláthatóság jelenti a leghatékonyabb eszközt. Azon kívül az intézmények erősítése révén nagyobb hangsúlyt kell fektetni a megelőzésre.
A jövő hét végéig meghosszabbították a hetek óta tartó leállást a Merdes kecskeméti gyárában, ami részben a kollektív szabadságolásokkal függ össze. Ugyanakkor a cég 12 ezer embert foglalkoztató brémai üzemében is akadozik a termelés, mert az egész ágazatot sújtja, hogy a járvány folyományaként nincs elég chip. Ennél fogva alig indult újra a munka Brémában, máris sok ezren kényszerülnek rövidített munkaidőben dolgozni, egyelőre a jövő hétfőtől öt napon át. De hogy hányan, azt nem árulta el a vállalatvezetés.
Rastattban és Sindelfingenben ezzel szemben nincsenek nagyobb zavarok, de azért bizonyos napokon és területeken a jövő héten kénytelenek beszünteti az autógyártást.
