Mars;minta;Perseverance;

- Amikor egy kőzet nem elég együttműködő

Kiderült, miért nem gyűjtött mintát a Perseverance az első kísérlete alatt.

A Perseverance fedélzetén 43 tartály található, ezekből minimum 20 megtöltése a cél, de az első próbálkozás, melyre augusztus 6-án került sor a Jezero kráterében, sikertelennek bizonyult. Kiderült, hogy a mintának nyoma veszett, vagyis valójában soha nem is került bele a tárolócsövekbe - írja a raketa.hu.

A NASA augusztus 11-én tárta nyilvánosság elé a vizsgálatok eredményét, melyek magyarázzák a minta hiányát: elmondásuk szerint a hardver megfelelően működött, a rover a parancsokat rendben végrehajtotta, de a marsi kőzet nem volt eléggé együttműködő, vagyis a szerkezete nem felelt meg a mintagyűjtési követelményeknek. A kőzet a kijelölt régióban túl porózus volt, így a fúrás után a furatban maradt, illetve szétszóródott a környéken. Ahhoz, hogy a robotkar a kőzetdarabokat el tudja helyezni a tárolókba, nagyobb méretű egységeket kell találnia, amire a következő helyszínen, a Séítah déli részén jobb esély kínálkozik. Ott ugyanis üledékes kőzetre számítanak a kutatók. A Perseverance most a régió irányába indul, a célját várhatóan szeptember elején éri majd el.

A Perseverance marsjáró egyik legfontosabb feladata azoknak a marsi kőzetmintáknak a beszerzése, amelyeket a későbbiekben bizonyos kijelölt pontokon hagy a bolygó felszínén, ahonnan egy odaérkező rover összegyűjti őket és visszaszállítja a leszállóegységhez. A Földre valamikor a 2030-as évek elején érkeznek vissza a minták, ahol a laboratóriumokban elemzik majd a tartalmukat a kutatók, többek között a földönkívüli mikroszkopikus élet lehetséges jelei után kutatva. 

A középkorúak elhízása nem írható az anyagcsere lassulásának számlájára, ugyanis 20 és 60 év között egyáltalán nincs változás a folyamatban.