Nincs alapja semmilyen jogi eljárásnak Norvégia ellen ebben az ügyben – válaszolta a norvég külügyminisztérium a 444.hu-nak azzal kapcsolatban, hogy a magyar kormány pert fontolgat az Európai Gazdasági Térség (EGT) és Norvég Alapok elbukott támogatásai miatt.
Lapunk is többször foglalkozott az elbukott 77 milliárdnyi norvég támogatással. Információink szerint diplomáciai csatornákon keresztül az északi ország azt jelezte, hogy nem "jár" automatikusan a Norvég alap pénze Magyarországnak, mert az „önkéntes hozzájárulás az európai kohézió erősítéséhez”. Az oszlói kabinet ezzel tisztázta, miért fajult el a magyar kormánnyal való vitája, illetve miért nem nyújt támogatásokat ebben az uniós ciklusban hazánknak annak ellenére, hogy erről több évtizede van megállapodása az EU-val. A Gulyás Gergely vezette Miniszterelnökség korábban azt harsogta, Norvégia „megsérti kötelezettségeit”, ha visszatartja a forrásokat, ezért a kormány jogi lépéseket tesz.
A magyar kabinet határozatot is elfogadott, amelyben rögzíti, hogy Norvégia a magyar piaci hozzáférésért cserében 77 milliárd forinttal „tartozik” Magyarországnak.
A norvég kormány a múlt héten közölte lapunk érdeklődésére válaszolva, hogy mivel nem sikerült megegyezni arról, melyik - kormánytól független - szervezet végezze a Norvég Civil Alap elosztását, a tárgyalásokra adott idő pedig július 20-án lejárt, Magyarország számára „elvesztek” ezek a pénzek. A vita alapja, hogy a kormány elutasítja a szerintük „sorosista” Ökotárs Alapítvány részvételét a pályázatok kezelésében, a norvégok viszont ragaszkodnak a szervezethez. Arról a 24.hu írt, hogy a jogi helyzet teljesen bizonytalan, még az sem világos, az Európai Bíróságnak van-e illetékessége az ügyben, ha a kormány hozzájuk fordul.
Az biztos, hogy az ügy precedens nélküli: Norvégiának eddig minden esetben, mindegyik országgal sikerült megegyeznie a civil pénzek elosztásáról, még a Soros Györggyel szemben a magyar kabinethez hasonló ellenérzéseket tápláló lengyel kormánnyal is.
A norvég külügyminisztérium a magyarországi helyzettel kapcsolatban a 444.hu-nak kifejtette: „Számos fórumot jeleztük az aggodalmunkat a magyarországi jogállam és a demokrácia fokozatos gyengülése miatt az elmúlt években.” Aggasztónak tartják az LMBTQ-közösségek és a civil szervezetek hátrányos helyzetét, illetve azokat a lépéseket, melyek gyengítik a jogállamot, a szólás- és sajtószabadságot.
