Olaszországban fényes sikerként ünnepelték az olimpiai csapat szereplését. Összesen 40, vagy ahogy a Corriere della Sera figyelemfelkeltően írta, "NEGY-VEN!" érmet szereztek az ország sportolói. Mario Draghi miniszterelnökké választásával mintha kicserélték volna Itáliát, igazi sikerszéria kezdődött.
A Maneskin nevű olasz zenekar nyerte meg az eurovíziós dalfesztivált, az olasz labdarúgó válogatott ülhetett Európa trónjára, a kormány fontos reformokat fogadott el, Draghinak köszönhetően már Berlinben és Párizsban is odafigyelnek Rómára és ami szintén nem mellékes, mintegy 190 milliárd euró illeti meg az országot az uniós helyreállítási alapból, aminek köszönhetően igen komoly infrastrukturális beruházások kezdődhetnek meg.
Az olimpiai érmek egy nagyon is fontos társadalmi kérdésre irányították a figyelmet. Az országban a bevándorlók integrációja évtizedeken át nem haladt valami gördülékenyen, sokan még ma is idegenkedve tekintenek a külföldről érkezettekre - most azonban az egész ország, Milánótól Cagliariig, együtt szorított a részint „idegen” gyökerű sportolók sikeréért. Az olimpiai csapatban 46 külföldön, vagy Olaszországban, de külföldi szülőktől született sportoló volt. A sajtó különösen sokat foglalkozott a hatalmas meglepetésre olimpiai bajnoki címet nyert 4x100-as váltóban szereplő szerény Fausto Desalu sorsával, aki már Itáliában, Casalmaggioréban született, de édesapja és édesanyja is nigériai bevándorló. Az olimpia régi sztereotípiákat döntött meg, sokakat ráébresztett, hogy nem csak a sport változott meg, hanem szép lassan az olasz társadalom is átalakul, soknemzetiségűvé válik.
Enrico Letta, a balközép Demokrata Párt (PD) elnöke nem is hagyta szó nélkül a történteket. Minden politikai erőt felszólított arra, támogassák Giovanni Malago, az olasz olimpiai bizottság elnöke ötletét, aki szerint be kell vezetni a „ius solit”, azaz el kell fogadni az új állampolgársági törvényt, amely lehetővé tenné, hogy azok a gyermekek, akik olasz területen születtek, automatikusan kapják meg az olasz állampolgárságot. Utalt arra: az olimpia kiválóan igazolta, hogy ők is a nemzet részei. Bár Letta igazságát senki sem vitathatja, még kérdéses, hogy felhívását követik-e konkrét tettek. Matteo Salvini, a Liga elnöke rögtön szembeszegült, mondván, hogy idén is már több mint 30 ezer menekült érte el az olasz partokat. Letta erre avval replikázott, hogy nem szabad összekeverni az országban születetteket a menedékkérőkkel.
Mauro Berruto, a férfi röplabda válogatott egykori kapitánya is megszólalt: „Örülök, hogy a sportnak köszönhetően már más felfogással beszélünk a ius soliról.” Hozzátette, hogy aki az ország sportolóira pillant, már a jövő társadalmát látja, amelyben nem az számít, ki milyen bőrszínű, hanem csak az, miként teljesít.
A jelenlegi állampolgársági törvény széleskörű vélekedés szerint elavult, nem felel meg a társadalmi igényeknek és nem tükrözi, hogy Itália valóban multikulturális országgá vált: 2018 végén 5,3 millió külföldön született élt a 60,3 milliós államban, ami az összlakosság 8,7 százalékának felelt meg. 1999 és 2006 között ötvennél is több tervezetet nyújtottak be a törvény módosítására, de egyik sem járt sikerrel. Most a demokraták újra próbálkoznak. Ha az olimpikonok sikerei sem győzik meg a parlamentben ülő pártokat, akkor tényleg semmi.
