Megállíthatatlannak tűnik az iszlamista tálib mozgalom előretörése Afganisztánban. A vallási fundemantalisták öt nap alatt elfoglalták az ország tartományi központjainak negyedét, teljesen ellenőrzésük alá vonták az Üzbegisztánnal és Tádzsikisztánnal közös északi határszakaszt. Az elfoglalt területeken a szélsőségesek terrorizálják a lakosságot. Beszámolók szerint vadásznak a külföldi erőkkel és az afgán kormánnyal együttműködő személyekre - őket kivégzik vagy megtámadják, és esetenként még szeretteiken is bosszút állnak. A leszámolásokkal párhuzamosan a tálibok szinte azonnal érvényt szereznek saját ultrakonzervatív jogrendjüknek, megfosztva a nőket alapvető jogaiktól.
A szélsőségesek megtorlásai elől tízezrek menekültek el, a hivatalos statisztikák szerint legkevesebb 17 ezren a fővárosban, Kabulban kerestek menedéket csak az elmúlt két hét során. Jobb híján sokan az utcákon vagy parkokban húzzák meg magukat, élelmiszerrel és ivóvízzel helyi önkéntesek látják el őket, hivatalos segítséget nem kapnak. Személyes helyzetük épp oly bizonytalan, mint jelenleg hazájuké.
A fundamentalisták mostanra Afganisztán nagyjából kétharmada felett vették át az uralmat, az amerikai, illetve a NATO-csapatok május óta tartó kivonulása miatt demoralizálódott afgán hadsereg folyamatosan szorul vissza és tovább veszít harci kedvéből. Az Egyesült Államok hiába nyújt légitámogatást, a kormányerők egyelőre képtelenek megtörni az iszlamisták diadalmenetét.
Valós a veszélye annak, hogy az afgán kormány összeomlik - erről beszélt lapunknak Asfandyar Mir, a Stanford Egyetem Dél-Ázsiával foglalkozó biztonságpolitikai elemzője. A szakértő úgy látja, a tálibok arra törekszenek, hogy olyan szimbolikus vagy anyagi jelentőséggel bíró, kritikus pontokon szorongassák meg a kormányt, mint a nagyvárosok és a határátkelők. “Ez hatékony stratégia, túl tudják terhelni a széttöredezett és kimerült biztonsági erőket. Az afganisztáni politika működésképtelensége is tetézi a problémákat” - fogalmazott az elemző.
Sajtóhírek alapján az amerikai hírszerzés is egyre borúlátóbb. A titkosszolgálatok legpesszimistább prognózisa nemrég még az volt, hogy a külföldi erők kivonulása után fél évvel következik be az összeomlás. A legfrissebb értékélés szerint azonban a tálibok akár már harminc napon belül körülzárhatják és három hónapon belül el is foglalhatják a fővárost.
Asfandyar Mir szerint egy újabb nagyváros eleste akár arra is ösztönözheti az amerikai és európai országokat, hogy evakuálják kabuli nagykövetségeiket, különösen, ha az utolsó fontosabb északi tartományi székhelyről, Mazar-e Sárifról van szó. A félmillió lakosú város jelentőségét tükrözi, hogy Asráf Gáni afgán elnök szerdán személyesen is ellátogatott oda, hogy megerősítse az ostrommal szembenéző katonák morálját, valamint segítséget kérjen a kormányerőkkel szövetséges, ám nem túl jó hírnevű helyi haduraktól. Külföldi segítségre viszont nem számíthat.
Az Egyesült Államok ugyan rendre aggasztónak nevezi a harctéri fejleményeket, ám ennek ellenére folytatja a kivonulást, ami a tervek szerint augusztus végéig befejeződik. A washingtoni kormányzat ugyan minden diplomáciai eszközt megragad, hogy tárgyalásra kényszerítse a tálibokat és újraindítsa a megrekedt békefolyamatot, ám ez a taktika továbbra is hatástalannak bizonyul. Joe Biden elnök szerdán mindenesetre azt tanácsolta az afgánoknak, hogy harcoljanak saját magukért és nemzetükért, hangsúlyozva, hogy az afgán kormányerők létszámfölényben vannak az iszlamista fegyveresekhez képest.
