Az egész világot bejárta a kép, amint Évia szigetén, a távolban hatalmas területen ég a tűz, az előtérben pedig egy elkeseredett idős asszony látható. Mintha arra gondolna, hamarosan az ő háza is a lángok martalékává válik.
Görögország egyes részei földi pokollá változtak. Nem elég, hogy az országban tartóssá vált a 40-45 Celsius fok feletti forróság, mintegy félszáz helyen súlyos erdőtüzek pusztítanak. Kiriakosz Micotakisz miniszterelnök egyelőre 600 és 6000 euró közötti összeget ígért a bajba jutottaknak, de ez semmire sem elég.
Görögország most megtapasztalhatja azt, amivel a világ minden kormányának szembesülnie kell: hová vezet, ha egy kormány nem törődik a klímavédelemmel. Nem ez az első pusztító erdőtűz az országban, 2007-ben és 2009-ben is nagy erdőterületek tűntek el a föld színéről. Pedig a kormányfő a klímakérdés szakértője, hiszen épp 2007-2009 között a görög parlament környezetvédelmi bizottságának elnöke volt. Tény, hogy akkoriban Micotakisz megpróbálta felhívni a figyelmet a környezetvédelem fontosságára, de nem járt sikerrel. Ráadásul 2019 óta tartó miniszterelnöksége programjában sem volt ez központi kérdés.
A mostani drámának azonban nem egy, hanem nagyon sok felelőse van. A görög pártok rendre fittyet hánytak a témára, amely a legutóbbi választási kampányban sem játszott szerepet. Most azonban már a görögök is kezdik belátni: nem csak üres fenyegetés a szakértők részéről, hogy Földünk már a 24. órába lépett. Micotakisz ezért bejelentette, a szénenergiával lehetőleg már 2028 előtt szakítani kívánnak, 2030-ra pedig a megújuló energiaforrások részarányát 50 százalékra növelnék a villamosenergia-termelésben, amihez a következő két évben 3,5 milliárd eurós beruházást terveznek.
A helyzet annyira súlyossá vált, hogy az amúgy is hatalmas adóssággal küzdő görög gazdaság számára már az éghajlati válság jelenti a legnagyobb veszélyt. Közben sok ország még mindig egykedvűen szemléli az erdőtüzekkel küzdő mediterrán államokat, pedig az éghajlatváltozás mindannyiunk számára ugyanolyan fenyegetést jelent.