Augusztus 2-tól minden hat éven felüli magyar állampolgárnak leveszik ujjlenyomatát, ha személyi igazolványt készítenek neki. Egy uniós rendelet értelmében ugyanis ettől az időponttól kezdve már az egész EU-ban csak ilyen személyi igazolványt állíthatnak ki a tagállamok. Magyarországon 2016-ban vezették be a chippel ellátott személyi igazolványt, ettől kezdve aki akarta, az ujjlenyomatát is rögzíthette az adathordozón, de ez eddig opcionális volt.
A törvénymódosításról még tavaly novemberben szavazott a parlament. Kontrát Károly, a Belügyminisztérium államtitkára akkor a kormány nevében azzal indokolta a változást, hogy a tagállamok által kiállított nemzeti személyazonosító igazolványok biztonsági szintje jelentősen eltér, és emiatt magas a hamisítás és az okmányokkal való visszaélés kockázata.
A parlamenti szavazáson az ellenzék egységesen tartózkodott. Arató Gergely, a DK frakcióvezető-helyettese ezt azzal indokolta a Népszavának, hogy bár uniós irányelv átvételéről van szó, de "ennek ellenére sem örülnek, hogy ez a kormány még több adatot birtokolhat majd az állampolgárokról".
- Általában nem értek egyet azzal a tendenciával, hogy a kormányok, hatóságok egyre több adatot kezelnek az állampolgárokról, de itt most úgy tűnik, egy uniós irányelvről van szó, amit kötelező beépíteni a magyar jogrendbe, így a kormány ennyiben korrektül járt el – mondta a Népszavának Schiffer András.
Az ügyvéd szerint a gyakorlatban most annyi történik majd, hogy egy olyan új adatot is kezelni fog a Belügyminisztérium, „ami a korábbiaknál kétségtelenül komplexebb információt nyújt a polgárról”. - Ezért ezt az irányelvet szoros összefüggésben kell alkalmazni az uniós adatvédelmi irányelvvel, vagyis a célhoz kötöttség elve itt kétszeresen is érvényesül. Ez azt jelenti, hogy az ujjlenyomatot csak akkor lehet használni, ha a törvényben előírt kötelezettségeiket másképpen nem tudják teljesíteni a rendészeti szervek, és az adatot csakis az adott célhoz kötve használhatják. Például egy bűncselekmény felderítéséhez – mondta Schiffer András.
Vagyis az elvileg előfordulhat, hogy egy bűncselekmény esetén, ha kizárólag az ujjlenyomat áll a hatóságok rendelkezésére a lehetséges elkövetőtől, akkor ezt összevethetik a személyi igazolványokhoz leadott ujjlenyomatok adatbázisával. De ebben az esetben is csak és kizárólag a gyanúsított ujjlenyomatát használhatják. Ha pedig valamely állami szerv jogtalanul használja az adatbázist, az maga is bűncselekményt követ el. - Itt a jogosulatlan adatkezelés és a hivatali visszaélés esete merülhet fel, persze kérdés, hogy ezt az állampolgár az állammal szemben mennyire tudja majd bizonyítani – mondta a Népszavának Schiffer András.
A közelmúltban – amint azt a Szabadpecs.hu megírta – Pécsett egy rendőrségi helyszínelő ujjlenyomatot is rögzített egy a nemzeti konzultációját népszerűsítő óriásplakáton, amelyet valaki átragasztott. Az ügyben rongálás miatt nyomoznak. A jelenlegi törvények szerint azonban szabálysértési eljárásokban a rendőrség a jövőben sem lesz jogosult a személyiken tárolt ujjlenyomatok ellenőrzésére.
