Oroszország;Ukrajna;politikai foglyok;Oleg Szencov;

- A Szaharov-díjas ukrán filmrendező szerint Putyinnak nem kellenek a hazájában lévő orosz foglyok

Oleg Szencov úgy véli, az orosz elnököt csakis saját politikai ambíciói érdeklik.

Vlagyimir Putyinnak meg kell halnia, Ukrajnának és Oroszországnak pedig szabadnak kell lennie, mondta az Agerpres hírügynökségnek nyilatkozva Oleg Szencov ukrán filmrendező, aktivista. A román nemzeti hírügynökség kedden készített interjút a Szaharov-díjas rendezővel Kijevben, a 2014-es rendszerváltást eredményező forradalom helyszínén, a Majdan téren, ahol az Oroszországban fogvatartott politikai foglyok ügyét napirenden tartó megmozdulást szervezett az általa irányított civil szervezet.

A riporter arról faggatta Szencovot, mit üzen a Kreml urának közel két évvel szabadulása után.

"Putyin nem csak Ukrajna, hanem az orosz nép ellen is harcol. Oroszország számára a nagy probléma nem az Egyesült Államok, hanem maga Putyin. De sok orosz nincs ezzel tisztában. Oroszország akkor lesz szabad, amikor ezt megértik és eltávolítják őt a hatalomból”, mondta.

Az Oroszországban politikai okokból fogvatartottak kiszabadítását zászlajára tűző ukrán civil szervezet aktivistájaként és egyik kezdeményezőjeként arra is kitért, hogy ügyük most igen rosszul áll, mert Putyin politikai feltételekhez köti a fogolycserét. Szerinte Putyinnak nem kellenek az Ukrajnában lévő orosz foglyok. Mindegy, hogy oroszokról vagy ukránokról van szó, az orosz elnököt csakis saját politikai ambíciói érdeklik, állította Szencov.

Önmagát nem tartja a Putyinnal szembeni ellenállás szimbólumának, s úgy véli, hogy  a nemzetközi szolidaritásnak köszönheti szabadságát. Szabadulása óta rendezett már egy újabb filmet, de az nem politikai. „A politika túlságosan jelen van az életemben. Van tapasztalatom a Majdanról, három hónapig harcoltam itt. (…) Van tapasztalatom a krími ellenállásról, a félsziget oroszok általi elfoglalásáról is, mert ott voltam. Van tapasztalatom az oroszországi börtönökről. Ez nagyon fontos téma számomra, de nagyon forró is. Most még nem tudok erről filmet készíteni. Ralán majd a háború után, most még túl közeli minden. A művészetben szükség van bizonyos távolságra, távolságtartásra” - állította.

Az Agerpres és több más román média képviselői az Ukranian Prism nevű civil szervezet által szervezett tanulmányúton jártak Kijevben. Találkozót szerveztek nekik az Oroszországban leghosszabb ideje raboskodó ukrán fogoly, Valentyin Vihivszkij édesanyjával. A 38 éves mérnököt 2014 szeptemberében rabolták el a Krím-félszigeten. 2015-ben egy orosz bíróság kémkedés vádjával 11 év börtönre ítélte. Édesanyja, Halina szerint fiát letartóztatása pillanatától kínozták, s öt éve egyedül tartják egy hideg cellában. Mint mondta, fia rabsága máris hosszabb, mint nagyapjáé volt Sztálin börtönében. Az asszony reméli, hogy a nemzetközi közösség segítségével Valentyin Vihivszkij is visszanyeri szabadságát.

A politikai foglyok kiszabadításáért dolgozó civil szervezet összesítése szerint jelenleg az orosz börtönökben 120 ukrán politikai fogoly senyved és további 300 az oroszbarát szakadárok börtöneiben Donyeckben és Luhanszkban.

Magának nem kért kegyelmetOleg Szencovot 2014-ben a Krím-félszigeten tartóztatták le másik három ukrán férfival együtt.  Azzal vádolták, hogy terrorcsoportot hozott létre,  amely bombát készült robbantani a szimferopoli Lenin-szobornál. Szencov tagadta a vádakat. 2015 augusztusában egy orosz bíróság 20 év börtönre ítélte. 2018. május 14-én éhségsztrájkba kezdett, minden Oroszországban fogvatartott ukrán politikai fogoly szabadon bocsátását követelve. Magának nem kért kegyelmet, pedig értésére adták, hogy elnöki kegyelemben csak saját kezdeményezésére részesülhet. Erőszakkal, 145 nap után az orosz hatóságok véget vetettek éhségsztrájkjának, kényszertáplással fenyegették. Ügyében nemzetközi kampány indult, világhírű filmrendezők, nyugati kormányok és civil szervezetek követelték szabadon bocsátását. 2019. szeptember 7-én, fogolycsere keretében engedték el. Felterjesztették Nobel-békedíjra is,  az Európai Parlament Szaharov-díját pedig 2019 november 26-án vette át Brüsszelben.

Maga Jarosław Kaczyński, a Jog és Igazságosság (PiS) elnöke, miniszterelnök-helyettes jelentette be, hogy megszüntetik az Európai Unió Bírósága által kifogásolt bírósági fegyelmi tanácsot. A változtatásokról szeptemberben tárgyalhat a lengyel parlament, a szejm.