Valóságos földi poklot kell átélniük az embereknek Görögországban a három évtizede nem látott hőhullám, illetve az egyre súlyosabb tűzvész miatt. A görög fővárosban kedden több ezer embernek kellett elhagynia otthonát, mivel már a város melletti erdőben is tűzvész pusztított. Ezt másnap reggelre megfékezték ugyan, de több tucatnyi ház, üzlet és jármű semmisült meg.
A veszély nem múlt el. A hőmérséklet továbbra is perzselő - az ország egyes részein kedden 47 fokot mértek, ami alig marad el a 48 fokos európai csúcsértéktől -, és az erős szél tovább szította a tüzeket az Athénhoz közeli Evia szigetén. A forróság azóta sem enyhült.
Az országban manapság sok szó esik az 1987-es nyárról. Emlékezetes és szörnyű évszak volt ez. Az év júliusában több mint egy hétig tartó halálos hőhullám sújtotta az országot. Napközben a hőmérséklet 40, néha 45 Celsius fok felett volt, éjszaka a városokban, soha nem csökkent 30 fok alá, és egyes éjszakákon 35 fok alá. Több mint ezer, többnyire idős vagy rossz egészségi állapotban lévő ember halt meg hőgutában. A legtöbb áldozatot Athénban szedte a forróság, különösen a Pireusz felé eső, sűrűn beépített városrészekben, az itteni épületek szinte kemenceként forrósodtak fel.
Amikor a hőmérséklet több mint egy hét óta először csökkent alig 40 fok alá, és néhány napig 36 fok körül maradt, máris megkönnyebbülésként fogadták. Augusztusban azonban egy második hőhullám következett, amely nem volt olyan forró, de ismét sokan haltak meg.
A forróságnak politikai következményei is voltak. Az ortodox egyház papjainak fekete miseruhában kellett eltemetniük a halottakat a tűző melegben. A veszély miatt állítólag hődíjat követeltek a temetések megtartásáért. Szerafim érsek ezután elrendelte, hogy a hőségriadó idején az egyházi temetések ingyenesek legyenek. Andreasz Papandreu akkori miniszterelnököt is bírálták a rossz válságkezelésért. Konsztantinosz Micotakisz ellenzéki vezető, a jelenlegi miniszterelnök édesapja azért támadta Papandreut, amiért nem szakította meg a Korfun töltött nyaralását, miközben Görögország, ahogy fogalmazott, „nemzeti tragédiát” élt át. Papandreu később átalakította kabinetjét, és leváltotta Jeorjiosz Mangakisz egészségügyi minisztert.
Akkor sokkal több áldozatot követelt a hőhullám, mivel 1987-ben Görögországban csak kevés lakásban működött légkondicionáló berendezés. Ma már azonban ezek a szerkezetek az olcsóbb lakónegyedekben is az alapfelszereltség részét képezik, emlékeztet a Frankfurter Allgemeine Zeitung.
Csakhogy mindennek ára van, így a légkondicionálók tömeges használatának is. Olyan magas az áramfogyasztás a maximális teljesítménnyel működő légkondicionálók miatt, hogy hamarosan áramkimaradásoktól kell tartani, aminek súlyos következményei lesznek, kivált, ha a hőhullám nem csökken. A késő esti órákban a fogyasztás csökken ugyan, de ekkor a naperőművek sem szolgáltatnak áramot, ezért a helyzet alig javul.
Az esetleges tömeges áramkimaradások miatt ugyanis sokak bizalma megrendülhet a határozott vezetőnek tartott Micotakiszban. Ezért prioritássá nyilvánította a hőség elleni küzdelmet, gyakorta tesz látogatást az áramszolgáltatók irányítóközpontjaiban, és óvatosságra inti a lakosságot az elektronikus eszközök használatakor. „1987 óta a legsúlyosabb hőhullámmal kell szembenéznünk” – jelentette ki a miniszterelnök, aki rendszeresen az áramellátás túlterhelésére figyelmezteti a lakosságot. A kormány a napokban többször kérte, hogy a légkondicionálókat ne állítsák a legalacsonyabb hőmérsékletre.
A görög média arról számolt be, hogy a részben állami tulajdonban lévő áramszolgáltatóknál a válsághelyzet miatt nem engedik szabadságra az alkalmazottakat, akadnak olyanok is, akik tizenkét órás műszakra kényszerülnek. Újraindítottak egy széntüzelésű erőművet, amelyet az éghajlatpolitika részeként már hónapokkal ezelőtt be kellett volna zárni - jelentették.
Görögországban kormányzati szinten egy olyan kérdés is előtérbe került, amely eddig egyetlen kormányt sem foglalkoztatott különösebben: Micotakisz csapata többet kíván foglalkozni az éghajlatváltozás elleni küzdelemmel. A görögök sem vetettek sok figyelmet erre azt hangoztatva, hogy más nyarakon is meleg van. Most azonban már a helyiek is kénytelenek szembesülni azzal, hogy az éghajlatváltozás nagy kárvallottjai lehetnek. S a kormány sem teheti meg azt, hogy a továbbiakban is elhanyagolja a kérdést.
A drámai helyzet ellenére Micotakisz, miután tűzoltókkal és egészségügyi dolgozókkal találkozott, igyekezett optimista maradni. „Emberi életet nem vesztettünk” – jelentette ki, hozzátéve, „a házakat újjáépítik, és idővel az erdő is visszanő."
