Túl sok szexualitással kapcsolatos információhoz jutnak a gyerekek, ám a megszerzett ismerettel egyedül maradnak. Talán ez az oka annak, hogy egyre fiatalabb korban kezdik a nemi életet a fiatalok. A törvényi keretek sem szigorúak, egy 12 éves, vagyis egy hatodik osztályos gyerek már legálisan élhet nemi kapcsolatot, ha a partnere 14 év alatti. 14 éves kor fölött pedig már nincs is életkori korlát, Magyarországon ez az úgynevezett beleegyezési korhatár, vagyis, betöltése után a fiatal szabad döntése alapján létesíthet szexuális kapcsolatot. Egyebek mellett erről beszélt lapunknak a Hintalovon Gyermekjogi Alapítvány pszichológusa. Varga Aida azzal összefüggésben mondta ezt, hogy a szervezet Gyermekjogi jelentése szerint 2019-ben idehaza naponta átlagosan 5 gyerek hozott világra saját gyereket. Ebben az évben 1820, 18 éven aluli lány szült, akik közül 58-an 14 évesek vagy fiatalabbak voltak. Ugyanekkor 1000 fő 15 és 19 év közötti fiatalra 14 terhességmegszakítás jutott.
Még mindig tabutéma a nemi élet
Varga Aida megjegyezte: nehéz reálisan értékelni az elmúlt évek, évtizedek folyamatait, mert vannak ugyan adatok a témában, de széles körű statisztikák nem állnak rendelkezésre. Az viszont szinte biztos, hogy nem a gyerekek érettségében történt változás, sokkal inkább a korlátlan információáradat lehet a korai szexuális élet oka. Ismereteikkel, kérdéseikkel pedig magukra maradnak a fiatalok. Sok szülő szerint nem kell beszélni a szexualitásról, jön az magától – mesélte el tapasztalatait a szakember. Varga Aida úgy fogalmazott: a szex kérdése több családban még ma is tabutéma. A Hintalovon a YELON nevű honlapján működtet egy chatszobát, a gyerekek itt képzett önkéntesektől kérdezhetnek.
Rendkívül kevés az információjellegű érdeklődés – mondta, általában azért írnak a fiatalok, mert félnek. Van, aki terhes, de nem meri otthon elmondani. Másnak nincs kivel megbeszélnie az első szexuális élményét, esetleg nem tudja, honnan, hogyan szerezhet fogamzásgátló eszközt. Minden ügyeletben előkerül a bántalmazás valamely formája is. Sajnos nagyon gyakran oda fut ki a beszélgetés, hogy a chatelő egyedül van, pedig szüksége lenne egy felnőtt segítségére – jelentette ki Varga Aida.
Az UNICEF Magyarország megbízásából a Publicus Intézet 2020 májusában készített reprezentatív felmérést a szexuális nevelés témájában. A válaszadók 35 százaléka kortársaktól, iskolatársaktól hallott először a szexualitásról és az ehhez kapcsolódó témákról, 20 százalékuk emlékezett úgy, hogy a szülei, családtagjai beszéltek neki erről, és csak 14 százalék válaszolta azt, hogy először a tanáraitól hallott róla. A válaszadók több mint 90 százaléka szerint feladata a szülőknek a gyermekek szexuális nevelése, ezt a munkát nem lehet kizárólag az iskolára és a formális oktatási szereplőkre hagyni, de nagy többségük, 82 százalékuk véli úgy, hogy a pedagógusoknak is részt kell venniük ebben a munkában.
Varga Aida úgy véli, ahhoz, hogy valakinek egészséges szexuális élete legyen, komplex, támogató háttérre van szüksége. Ebben a szülőknek és az iskolának is fontos szerepe, felelőssége van.
Mégis, a Nemzeti alaptantervben például csak a 9. évfolyamon, vagyis a 15-16 éveseknél kerül szóba először ez a téma. Nem véletlen, hogy a 12-14 éves fiataloknak nincs ismeretük a védekezésről, de hozzá kell tenni, hogy sok felnőttnek sem. Még ma is sokan úgy gondolják, hogy az együttlét megszakítása megfelelő módszer, vagy hogy a 72 órás, esemény utáni tabletta, illetve az abortusz egyenlő az elégséges fogamzásgátlással.
Kifogásolta, hogy a fogamzásgátlási eszközök drágák és nehezebben elérhetőek; hogy bár 12 éves kortól lehet szexuális életet élni, fogamzásgátló tablettát 16 éves kortól kérhet egyedül egy kamasz, más védekezési módszerekről pedig nagyon kevés információ jut el a gyerekekhez. Gyakran találkozni azzal a jelenséggel is, hogy egy 72 órás tablettát kérő fiatalt – vagy gyakran felnőttet is – megszégyenítenek, felelőtlennek bélyegeznek. Pedig, ha egy kamasz ilyen jellegű segítséget kér, akkor felelősen próbált eljárni – például használtak óvszert, csak kiszakadt –, és próbálja megelőzni a nagyobb bajt.
A pszichológus tehát úgy véli, egyelőre több sebből vérzik a felelős szexuális életre nevelés. Megjegyezte: a szexualitás nemcsak a szexről szól, az érzelmeknek, kapcsolatoknak, a szülőktől kapott mintának, a kialakult énképnek, testképnek is nagy szerep jut az egészséges nemi élet kialakulásában. A testi érettség mellett pedig szellemi, pszichés fejlettség is szükséges: az, hogy a fiatalok képesek legyenek végiggondolni a következményeket, a megoldásokat, mérlegelni a védekezési módokat, és felfogni, hogy a beleegyezés, illetve a nemet mondás mit jelent. Tudniuk kell például, hogy a megkezdett aktusból bármikor ki lehet szállni.
A meztelen fotó belefér?
A Hintalovon Gyermekjogi Alapítvány az Európa Tanács megbízásából készített, Ez már szexuális zaklatás? című kiadványa kifejezetten 12–18 évesek számára készült, hogy a gyerekek konkrét példákon ismerhessék meg a szexuális zaklatás, kizsákmányolás tipikus formáit, illetve a büntetőeljárást érintő jogaikat. A dialógusokban a fiatalok tanárokkal, pszichológusokkal és más bizalmi személyekkel beszélgetnek arról, hogy mit tehetnek, ha például körbement pár meztelen fotó a suliban, ha a tesitanár fogdosta a diákokat, ha randira hívott valakit egy ismeretlen. Beszélgetnek arról, mi a teendő, ha valakivel kapcsolatban rossz érzéseik vannak, és bántó szándékra gyanakodnak, ha megfenyegették őket, ha szeretik a másikat, de még nem akarnak lefeküdni vele, vagy ha büntetőeljárás indul.
A kiadvány hiánypótló, A Te hogy látod? – gyerekjogi kutatás szerint ugyanis a hazai családok felében bár beszélgetnek a gyerekekkel a szexualitásról, az online biztonságról, de a gyerekek jogai csak a családok harmadában kerülnek szóba. A kiskorúak jelentős részével pedig egyáltalán nem beszélnek arról, hogy miképp ismerjék fel a zaklatást, mit tegyenek, ha bántják őket. A szexuális erőszak megelőzésében és az áldozatok segítésében a legfontosabb, hogy a gyerekek megfelelő információhoz jussanak, és ne maradjanak egyedül a kérdéseikkel. Bár Magyarországon az utóbbi öt évben csökkent a rejtett ügyek száma, de a helyzet még így is aggasztó: száz szexuális bántalmazási esetből csak tíz ügy kerül napvilágra.
Lázár Gábor nőgyógyász a család szerepére hívta fel a figyelmet. Szerinte a szülők, nagyszülők jelenthetnek olyan biztos pontot egy fiatal életében, amit senki és semmi nem pótolhat. Úgy fogalmazott: ha a család rendben van, béke, nyugalom jellemzi, és az anyagi háttér is rendezett, akkor a gyerek jobban hallgat a szüleire. Kevésbé lesz hajlamos a szélsőségekre, a drog, cigaretta használatára, és talán az idő előtt elkezdett szexuális élet sem lesz annyira fontos számára. Mint mondta, gyakran vizsgál fiatal lányokat, és azt tapasztalja, divattá vált körükben a szex. Többen arról meséltek neki, azért feküdtek le egy fiúval, mert a szomszéd lány vagy a barátnő is kipróbálta, milyen az. Döbbenetesen terjed ez a gyakorlat – fogalmazott. Úgy látja, egyelőre nincs megállás, van lejjebb, tovább csökkenhet a nemi élet kezdetének korhatára. Szerinte a droghasználat túlzottan jelen van a fiatalok életében, ilyenkor megszűnnek a korlátok, a szabadosság pedig nem tesz jót. Azt mondta, ő maga sem tudja, mi a helyes megoldás, ha egy fiatalkorú kislány terhes lesz. Szerinte minden történet szubjektív, a terhességmegszakítás is borzasztó, de az is, ha egy 12–14 éves lány anya lesz.
Nagy a szakadék valóság és hittan között
A Szegedi Tudományegyetem A szexuális nevelésről orvosi szemmel a hazai adatok és a nemzetközi irányelvek tükrében című munkájában rámutatott: hazai és nemzetközi felmérések egyaránt kimutatták, hogy a serdülők egyre fiatalabb korban, 13–14 évesen esnek át az első szexuális aktuson. Az iskoláskorúak körében végzett, 42 országot, így Magyarországot is érintő vizsgálatban a 15 éves tanulók 21 százaléka számolt be arról, hogy már volt szexuális kapcsolata, a magyar fiataloknál ez az arány magasabb, 28 százalékos. Kiemelték azt is, hogy itthon a 15 éves tanulók közül a szexuálisan aktív fiúknak 49, a lányoknak 41 százaléka 14 évesen vagy annál fiatalabban kezdte a szexuális életet. Az egészségnevelési előadások iránt jellemzően a 7–8. és a 9–10. osztályok érdeklődtek. A megkérdezettek több mint harmadának volt már szexuális kapcsolata, a szexuálisan aktív lányok felének 15 évesen vagy annál fiatalabb korban, 5 százaléknak 13 évesen.
A leggyakrabban használt védekezési módszer az óvszer, bár több mint 14 százalékuk semmilyen módon nem védekezett. Nőgyógyászhoz többnyire akkor mennek a lányok, amikor már bekövetkezett nem kívánt terhesség, vagy szexuális úton terjedő betegséggel küzdenek.
Eközben a Köznevelési Tankönyvjegyzékben ajánlott Katolikus Dogmatika és Erkölcstan című, a középiskolák 11. osztályosainak szóló hittankönyv szerint a születésszabályozás egyetlen erkölcsös módja a női szervezet termékeny és terméketlen időszakaihoz alkalmazkodó időszakos önmegtartóztatás. „A fogamzásgátló szerek használatát – a pápai megnyilatkozások és az Egyházi Tanítóhivatal – rossznak mondják, nem végleges, dogmatikus formában, de kötelező jelleggel.” A házasságon kívüli nemi érintkezés nemcsak bűn, hanem felelőtlenség is, a homoszexualitás is bűn, „de különösen súlyos, ha nem betegségből fakad, hanem szerzett tulajdonság”.
