Visszaigazolva látja a Magyar Helsinki Bizottság azokat a bírálatokat, amelyeket korábban más emberi jogi szervezetek közreműködésével fogalmazott meg Kozma Ákos, az alapvető jogok biztosa ténykedésével szemben. A Jelen hetilap írt arról, hogy a Nemzeti Emberi Jogi Intézmények Világszövetsége (GANHRI) akkreditációs albizottsága az állampolgári jogok magyar biztosának leminősítését javasolja, vagyis a testület kiállította a bizonyítványt az elmúlt évtizedben alaposan átszervezett hivatal működéséről.
A Magyar Helsinki Bizottság közleménye megerősítette, hogy az ombudsman külföldi kollégáiból álló testület az alapvető jogok biztosa emberi jogi intézményi „A” státuszának elvételét kezdeményezi. Jelentésük egyebek mellett azzal indokolja az ombudsman leminősítését „B” státuszúra, hogy nem foglalkozott megfelelően számos emberi jogi problémával: beleértve a sérülékeny etnikai kisebbségeket, az LMBTQI-embereket, a menekülteket és a migránsokat érintő jogsértéseket. Az ombudsman politikailag érzékeny kérdésekben nem fordult az Alkotmánybírósághoz, ami függetlenségének hiányát is mutatja.
A „B” státusz azt jelenti, hogy az intézménynek nincs szavazati joga és nem viselhet tisztséget a GANHRI-ban, annak találkozóin csak megfigyelőként vehet részt, továbbá nem vehet részt aktívan az ENSZ Emberi Jogi Tanácsának munkájában – tájékoztatott a Magyar Helsinki Bizottság.
Az ombudsman működését elemezve előzőleg hazai jogvédő szervezetek is arra jutottak: míg Kozma Ákos egyes, politikailag semleges ügyekben aktív, addig kifejezetten kerüli azt, hogy szembe kelljen mennie a kormánnyal és a kormánytöbbséggel a politikailag érzékeny ügyekben, és nem – vagy nem megfelelően – lép fel az ezekben érintett csoportok védelmében.
A leminősítésre vonatkozó kezdeményezés aligha okozott meglepetést bárkinek is. A Népszava cikke már tavaly júniusban felhívta rá a figyelmet, hogy az Alapvető Jogok Biztosának Hivatala elveszítheti az „A-kategóriás” minősítést. A GANHRI akkreditációs albizottságának 2019. októberi jelentése azt is kifogásolta, hogy Magyarországon az alapvető jogok biztosának jelölését és megválasztását kísérő folyamat „kevéssé átlátható”. A testület javasolta, hogy a jelölteket különböző társadalmi hátterű és képzettségű jelentkezők közül válasszák ki, objektív és nyilvánosságra hozott szempontok alapján értékeljék.
Az ombudsman az akkreditációs albizottság első 2022-es üléséig még megtartja „A” státuszát, addig lesz lehetősége arra, hogy demonstrálja függetlenségét. Az Alapvető Jogok Biztosának Hivatala lapunk kérdésére ígérte, hogy később reagálni fog a történtekre.
