A németországi Beckumban múlt héten adták át hivatalosan az első 3D-s technikával készült kétszintes, 160 négyzetméteres lakóházat. A nyomtatás mindössze 100 órát vett igénybe, a számítógépes irányítású szórófej különleges összetételű betont lövelt ki, ez az anyag olcsóbb is lehet, mint a hagyományos beton. Egy négyzetméter öt perc alatt felépíthető, így az építkezések munkaerőigénye is jóval kisebb. Mivel a nyílászárók és vezetékek helyét a szórófej szabadon hagyja, a szükséges kézzel végzendő munkák, mint az ablakok, ajtók, víz-, gáz-, villanyvezetékek beszerelése már a nyomtatás alatt elvégezhetők. Az Észak-Rajna-Westfalia-tartományi kormány 600 ezer euróval (212 millió forint) támogatta az építkezést, a technológia elterjedésével, fejlődésével a költségek csökkenek majd, jelenleg úgy becsülik, hogy az építkezések 30-40 százalékkal lehetnek olcsóbbak, mint a hagyományos technológiák esetében, és a házak legalább 50-60 évig lakhatók lesznek.
Az USA-ban már több cég foglalkozik nyomtatottbeton-házak készítésével, a moduláris felépítésé a jövő, a kész elemeket a helyszínre szállítják és daruval emelik be a helyükre. A kis házak segítségével a lakhatási válságon is urrá lehetne lenni az országban: egy 65 négyzetméteres nyomtatott otthon 187 250 dollárba (55 millió forint), egy 35 négyzetméteres 115 000 dollárba (34,3 millió forint) kerülhet, miközben egy tipikus amerikai ház ára a 300 ezer dollárt (90-100 millió forint) közelíti, az árak egy év alatt 13 százalékot emelkedtek.
A nyomtatott betonból készült házak, hidak tervezőit jóval kevésbé kötik azok a nehézségek, korlátok, amelyek az öntéssel készült betonelemek előállítása során jelentkeznek, vagy hagyományos módon kivitelezhetetlenek. Velencében július végén készült el a Striatus (Sávos) nevű 3D-s 16 méteres nyomtatott betonhíd. Ezt kötőanyag nélkül, 53 ívelt formájú blokkból állították össze, az elemeket a gravitáció erősíti egymáshoz. A blokkok valójában 500 rétegben nyomtatott betonelemek. Természetesen a rétegek egymásra fektetését ebben az esetben is robotkar végezte, a 3D-s nyomtatás lehetővé tette a különleges formájú és belső szerkezetű blokkok előállítását, amelyeket öntéssel nem lehetett volna elkészíteni.
Amsterdamban szintén július végén adták át a gyalogosforgalomnak azt a 12 méteres 3D-s nyomtatású rozsdamentesacél-hidat, amelyet daruval emeltek helyére, az egyik legrégebbi csatorna fölé a Vöröslámpás-negyedben. Jelentőségét mutatja, hogy Máxima királynő avatta fel. A projekt teljes kivitelezése hat évig tartott, 4 és fél tonna acélt használtak fel hozzá, a hidat hat robotkar állította elő hat hónap alatt. A számítógéppel tervezett objektumot rétegről rétegre hegesztették össze a gépek, alapanyagként acélhuzalokat használtak. Olyan formák, idomok gyárthatók így, amilyenek más fémmegmunkálási módszerekkel nem, kevesebb anyag kellhet előállításukhoz, tehát könnyebbek is lehetnek. A technológia azonban még csak kísérleti, így a hidat szenzorokkal is felszerelték, hogy valós időben követhessék nyomon, hogyan öregszik a nyomtatott acél.
