Az elemzői várakozásokat meghaladva, 5,8 százalékkal bővült az idén júniusban a hazai kiskereskedelem forgalma az egy évvel korábbihoz képest – derül ki a KSH friss adataiból. A jelentősnek mondható emelkedés ugyanakkor főként a tavalyi, pandémiával és korlátozásokkal terhelt időszak erőteljes visszaesésének köszönhető. A boltokban még mindig nem költekeznek annyit az emberek, mint a koronavírus hazai megjelenése előtt, 2020 elején.
Éves alapon az élelmiszerüzletekben és a benzinkutakon nőtt a legerőteljesebben –7,2, illetve 8,6 százalékkal - a forgalom. A nem élelmiszer-kiskereskedelem teljesítménye viszont csupán 3 százalékkal bővült. Ezen belül a korlátozások miatt tavaly jelentős veszteségeket elszenvedő használtcikk-üzletekben 31, a ruhabutikokban és cipőboltokban 18, az iparcikk jellegű vegyes üzletekben pedig 9,9 nőtt a forgalom. A könyvesboltokban és a számítástechnikai szaküzletekben viszont 4,7, a bútoráruházakban és a műszakicikk üzletekben pedig 23 százalékkal csökkentek az eladások.
Az emelkedést döntően bázishatások okozzák, a háztartások a vásárlások helyett feltehetően a megnyíló szabadidős tevékenységek felé fordultak – kommentálta a teljes gazdasági nyitás első hónapjának adatait Suppan Gergely, a Takarékbank vezető elemzője. Szerinte a továbbiakban a fokozatos nyitás utáni munkaerőpiaci helyreállás, és a közszféra, illetve a korlátozásokkal nem érintett ágazatok bérnövekedése támogatja a forgalom növekedését, a fogyasztás bővülését. Emellett az elhalasztott vásárlások is szerepet játszhatnak a kiskereskedelem teljesítményének várható stabilizálódásában. Az elemző szerint a járványhelyzet előtti szintet a második félévben érheti el az ágazat, az idén pedig összességében 3 százalékkal nőhet a kiskereskedelmi forgalom. Jövőre ugyanakkor már kétszámjegyű növekedésre számítanak a Takarékbank elemzői - az idei év eleji alacsony forgalom, illetve a tervezett szja-visszatérítés kapcsán.
Suppan Gergely úgy véli: a külföldi vásárlókra építő üzletek kilábalása későbbre várható, de mivel a járvány előtt a hazai kiskereskedelmi forgalom közel 7 százalékát a külföldi vásárlók és a bevásárlóturizmus adták, a turisták visszatérése később jelentős lendületet adhat az ágazatnak.
Ennek és a tavalyi év alacsony bázisának fényében Virovácz Péter, az ING vezető elemzője szerint aligha nevezhető meglepetésnek az elemzői konszenzust ugyanakkor felülmúló júniusi kiskereskedelmi adat. Az idei év egyik legmagasabb havi alapú, 0,6 százalékos növekedése szerinte elsősorban két tényezőre vezethető vissza. Az élelmiszer és élelmiszer jellegű vegyes üzletek forgalma vélhetően a megugró turizmus miatt nőtt az előző hónaphoz képest 0,6 százalékkal - hasonlóan dinamikus havi bővülést legutóbb a tavaly nyári újranyitás során regisztrált a KSH. Az idén júniusban feloldott korlátozások, valamint a nyári szezon kezdete emellett az üzemanyagforgalmat is jelentősen - havi alapon 2,7 százalékkal - megemelte.
Az erős júniusnak köszönhetően a második negyedévben alig mérséklődött a kiskereskedelmi forgalom – összegezte az elemző. Ez a statisztika ugyanakkor nem számolja a szolgáltatások teljesítményét, ezért Virovácz Péter rendkívül dinamikus növekedésre számít a második negyedéves fogyasztás terén. Mindezt tükrözi majd az április–június időszakra vonatkozó GDP-bővülés is. A friss kiskereskedelmi adatok tükrében az elemző továbbra is úgy véli: megismételhető, sőt talán felül is múlható az első negyedévben látott 2 százalékos gazdasági növekedés.
