- olvasható abban a hétfő esti kormányhatározatban, amely a Magyar Közlönyben jelent meg. A kabinetnek több problémája is van a testület jelentésével. Eszerint az Európai Bizottság külföldről, illetve saját maga által finanszírozott civil szervezetek véleményét ismétli meg. Ezeket az állításokat nem ellenőrzi, indoklást és bizonyítékokat nem mutat be. A magyar alkotmányos szervek álláspontját figyelmen kívül hagyja; a jelentés forrásai egyoldalúak és politikailag elfogultak, emiatt ténymegállapításai pontatlanok és tendenciózusak; értékelő megállapításai kettős mércét tükröznek: a Magyarországgal szembeni hátrányos megkülönböztetés más tagállamok jelentéseivel összevetve nyilvánvaló; illetve az Európai Bizottság azt várja el Magyarország független alkotmányos szerveitől, hogy egyes konkrét ügyekben a Bizottság által kívánatosnak tartott döntéseket hozzanak – a tényállásra és a szabályozásra tekintet nélkül. Ez a Bizottság részéről hatalommal való visszaélés.
Azt is megállapították, hogy nemzetközi fórumok már vizsgálták a magyar igazságszolgáltatás
függetlenségét, szervezetét és igazgatását, amelynek során kiderült: a szabályozás összhangban van az uniós joggal, valamint számos uniós tagállam szabályozásához képest szélesebb körű intézményi garanciákat biztosítanak. Természetesen kap még kritikát a Bizottság a korrupciós megállapításokkal kapcsolatban is, mondván, az itt megfogalmazott kritikák megalapozatlanok és politikailag motiváltak.
Összességében arra jutott a magyar kormány, hogy az Európai Bizottság 2021. évi jogállamisági jelentése a politikai nyomásgyakorlás újabb eszköze. Nem ad objektív és megalapozott képet a jogállamisági helyzetről sem Magyarországon, sem az Európai Unió más tagállamaiban. Ez a jelentés nem képezheti alapját további uniós mechanizmusoknak vagy eljárásoknak. Éppen ezért elítéli a testület beavatkozását "Magyarország független alkotmányos szerveinek tevékenységébe, és – mint Magyarország képviselője az Európai Unióban – minden érintett szerv nevében visszautasítja az Európai Bizottság nyomásgyakorlását egyes konkrét ügyek elbírálását illetően."
A határozat azzal zárul, hogy az igazságügyi miniszter feladata lesz az, hogy ezen megállapításokat az Európai Unió intézményeivel és tagállamaival ismertesse.
Az újabb unióellenes kirohanást az előzte meg, hogy pár hete megjelent az a brüsszeli jelentés, amely a 27 tagállam teljesítményét értékeli. Mint lapunk is beszámolt róla, ebben azt írják, továbbra is fennállnak a kliensrendszer, a kivételezés és a nepotizmus kockázatai. Aggályokat kelt a vállalkozások és a politikai szereplők közötti szoros kapcsolatrendszer csakúgy, mint a vagyon- és érdekeltségi nyilatkozatok elégtelen felügyelete.
