bélrendszer;mikrobiom;

- Azok élnek száz évig, akiknek jó baktériumaik vannak

Manapság egyre többet hallunk, a bennünk élő mikroszkopikus élőlényekről, de még mindig csak töredékét tudjuk annak, milyen hatással vannak hangulatunkra, egészségünkre, immunrendszerünkre.

A 100 éves és annál idősebb embereknek egy speciális baktériumfaj él a bélrendszerében, amelyek segítenek elhárítani a fertőzéseket, ezáltal jobban működik az immunrendszerük - állítja egy Japánból származó, a Nature-ben megjelent új tanulmány . Az eredmények azt sugallják, hogy ezek a baktériumok és az általuk termelt specifikus vegyületek - "másodlagos epesavak" - hozzájárulhatnak az egészséges bélrendszerhez és az egészséges öregedéshez. Azt a tudósok nem állítják, hogy ez lenne az egyedüli oka, hogy egyesek száz évig, vagy tovább élnek - erre még nincsenek megalapozott adataik -, de az kiderült, hogy van kapcsolat a hosszú élet és a baktériumok között. A százhét éveseknek ugyanis egyértelműen különbözött a bélbaktérium összetétele a fiatalabbakétól: egyes nekik meglévő mikrobáik hiányoztak, más ott nem lévők, jelen voltak.

Egyre inkább nyilvánvaló tehát, hogy a beleinkben élő mikrobák, a mikrobiom (az emberi testben élő mikroorganizmusok alkotta ökológiai rendszer) milyen fontos szerepet játszik életünkben. A mikrobiom össztömege eléri a két kilogrammot, vagyis meghaladja az átlagos, 1,5 kilogrammos agy tömegét (az egyetlen szerv, amely nagyobb ennél, a májunk), ráadásul százötvenszer több gén van bennük, mint az emberi genomban. „A bélmikrobiom felfedezése az elmúlt évtizedek legfontosabb eredménye az emberi egészségügy területén. Valójában a felfedezése, vagy még inkább, újrafelfedezése történt meg a génszekvenálás módszerével kevesebb mint 15 évvel ezelőtt” – mondta James Kinross, Londoni Imperial College tudósa a Guardiannak. A bélmikrobiom-tudomány nagy lehetősége - de egyben nagy nehézsége is - az, hogy a rossz bélműködés a betegségek széles skálájával hozható összefüggésbe, az elhízástól és a degeneratív agyi betegségektől kezdve a depresszión át a gyulladásos bélbetegségekig és a krónikus gyulladásokig. "A mikrobiom mindenhez társul: válasszon ki egy betegséget, és az társul hozzá" - mondja Kinross. ,,A mikrobiom olyan, mint egy konvergens tudomány - ökológusnak, genetikusnak, bioinformatikusnak, klinikusnak és epidemiológusnak kell lenni ahhoz, hogy megpróbáljuk értelmezni". 

Az álmainkra is hatnak baktériumainkEgészen új terület viszont az agy és a mikrobiom kapcsolata. Azt tudjuk, hogy a bélnek megvan a saját idegrendszere, mint egy 100 millió idegsejttel, az innen származó ingerületátvivő anyagok az egész testbe, az agyba is eljutnak, ezért már azt is tanulmányozták tudósok, hogyan hat egy bizonyos baktériumfaj az álmainkra. Az egyik állandó étkezési jó tanács, fogyasszunk elenegedő növényi rostot. Azonban egyelőre még csak a mennyiségi szempontok a meghatározók, pedig még ezek is hatással vannak mentális egészségünkre. A rövid láncú zsírsavak, amelyek a növényi rostok mikrobák általi fermentációja révén jönnek létre beleinkben, ugyanolyan hatásúak, mint bizonos kedélyjavító orvosságok. * Idegrendszeri és mentális betegségek okainak vizsgálatát segíti egy új magyar orvostechnológiai fejlesztés, amely a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Alap 175 millió forintos támogatásával jött létre. A bélflóra baktériumainak változásai akár a Parkinson-kór, az Alzheimer-kór, vagy a Huntington-kór kialakulásához is vezethetnek.  

Az internet és a reklámok ugyan tele vannak olyan táplálékkiegészítőkkel, amelyek azt állítják, rendbe hozzák mikrobiom-állományunkat, miközben valójában nem is nagyon tudjuk, hogyan működik: van amit tudunk, van amit tudni vélünk, és rengeteg dolog van, amiről fogalmunk sincs. Az mindenesetre tudható, hogy a mikrobiom összetett: sejtmag nélküli ősi egysejtűek (archaeák), baktériumok, vírusok, gombák alkotják. Velünk együtt alakultak az emberi egyedfejlődés során, nem csak beleinkben vannak ott, hanem bőrünkön, szánkban, szemünkben, szaporítószerveinkben is - egészségünk szempontjából a legfontosabb a beleinkben élő állomány. Ennek milyensége emberről emberre változik. „A mikrobiom alapvető szervünk, és törődnünk kell vele. Ha ezt megtesszük, ő is törődik velünk” – magyarázta Tim Spector, a Londoni Kings College professzora, járványtudósa, aki két könyvet is írt a tárgyban, bár megjegyzendő, nem mindenki ért egyet azzal, hogy a mikrobiomot „szervnek” tekintsük. „Sok olyan dolog – amire a legtöbben nem is gondolnának -, mint például a depresszió, a szorongás, nagyon tisztán láthatóan függ a mikrobiomunktól. Ugyanígy alakítja az étvágyunkat, az emésztésünket. De a kulcsfelfedezés, ami a legutóbbi idők fejleménye az az, hogy hatással van az immunrendszerünkre. Alapvetően bélmikrobiom irányítja, jeleket küldve, mivel az immunrendszerünk legnagyobb része a beleinkben van. Segít leküzdeni az olyan fertőzéseket, mint Covid-19 vagy a korai rákot” – tette hozzá.

Minél gazdagabb a mikrobiomunk fajokban, annál jobban működik, de a városi életmód nem kedvez a sokféleségnek. Jack Gilbert, a San Diego Californiai Egyetem mikrobiomtudósa szerint, az antibiotikumok feltűnésének kezdte óta, az elmúlt nyolcvan évben sok alapvető fontosságú mikrobánkat elvesztettük. „Ezek generációkon keresztül »öröklődtek«, anyákról a gyermekekre, de a legutóbbi 3-4 generáció során több közülük eltűnt. Nem határozható meg pontosan, hogy ez az életmód, az étrend változása, az otthonaink tisztasága vagy az antibiotikumok miatt van-e” – fejtette ki.

Annak érdekében, hogy mindenkinek megfelelő legyen a mikrobiomállománya, Tim Spector és Jonathan Wolf mesterséges intelligencia szakértő és adattudós négy évvel ezelőtt létrehozta a ZOE programot, amelynek célja, hogy személyre szabottan meghatározzák, kinek milyen étrenddel alakítható ki a legmegfelelőbb mikrobiomja. Az elmélet alapja, hogy az, hogy ki, milyen ételeket tolerál, mitől hízik meg, mitől nem, attól függ, milyen mikrobák élnek benne. Ha tudjuk, hogy melyek hajlamosak a kalóriák megkötésének segítésre, vagy melyek a legjobbak az agy egészségének megőrzése érdekében, akkor megfelelő étrenddel alakíthatjuk mennyiségüket. Spector 30 éves kutatásai 15 ezer ikerrel azt mutatják, hogy még a genetikailag azonos ikrek mikrobiomja is csak 30 százalékban azonos: ezért más a viszonyulásuk az ételekhez. Az is kiderült vizsgálataiból, hogy az egyes emberek genetikájuk és mikrobáik által meghatározottan teljesen másképp reagálnak ugyanarra az ételre, ami azért lényeges, mert ez kapcsolatban van a szívbetegségekkel, a kettes típusú diabétesz kialakulásával és az elhízással. Vagyis az, hogy két embernek egy szelet torta elfogyasztása után teljesen különböző módon alakul a vércukorszintje, nem magyarázható egyszerűen a kalóriákkal.

Létezik már mikrobiom tesztelés, de nem volt különösebben hasznos, mert nem ismerjük eléggé az egész rendszer működését vagy kölcsönhatását. Tim Spector viszont azt reméli, hogy az ő tesztje, amely a vérzsír- és vércukorválaszt is méri adott ételekre, változtat ezen. A korábbi tesztek nem voltak optimálisak, a ZOE megközelítés azonban teljesen más: a legkorszerűbb szekvenálás lehetővé teszi a fajok és törzsek kimutatását, és az összefüggések megtalálását e mikrobák, valamint az élelmiszerek és az egészség között.

Javítja a bél egészségétRostok Az ajánlott mennyiség: 30 gramm Szivárvány ételek Színes gyümölcsök, zöldségek, és hetente 30 különböző növényt, köztük magok Polifenolok Étcsokoládé, vörösbor (mértékkel) Erjesztett ételek Kombucha, kefír, kimchi, pasztörizálatlan sajtok Omega -3 Egy új kutatás szerint összefüggés van a bélmikrobák, az omega -3 és az agy egészsége között  Feldolgozott élelmiszerek kerülése, csökkentett só és a cukor

A 85 régióból 63-ban különleges tűzvédelmi, további kilencben pedig vészhelyzetet hirdettek ki.