Az alapvető jogok biztosához és az ENSZ Nemzetközi Munkaügyi Szervezetéhez (ILO) fordult jogorvoslatért több magyar munkavállalói érdekvédelmi szervezet, miután a miniszterelnök a hét elején kormányrendeletben tiltotta be a légiforgalmi irányítók egyik szakszervezetének meghirdetett sztrájkját.
A Magyar Szakszervezeti Szövetség (MASZSZ) elnöke mellett a Szakszervezetek Akciószövetségét alkotó szervezetek vezetői írták alá a leveleket. Szerintük a magyar kormány visszaélt a felhatalmazási törvényben (ez a járvány miatti veszélyhelyzettel összefüggő jogalkotási speciális szabályokat sorolja fel, a szerk.) rögzített jogával, amikor gyakorlatilag felülírta a sztrájktörvényt és újabb bizonyítékát adta, hogy minden eszközzel ellehetetleníti a munkabeszüntetés alkotmányos jogának gyakorlását.
„A miniszterelnök gyakorlatilag bilincsbe verte a magyar dolgozókat és a szakszervezetüket”- fogalmazott korábban László Zoltán, a Vasas-szakszervezet alelnöke is. Az érdekvédők úgy látják, az államnak, mint a HungaroControl Magyar Légiforgalmi Szolgálat Zrt. egyetlen tulajdonosának be kellene kapcsolódni a légiforgalmi irányítók bértárgyalásába és ott kellene tisztáznia, mivel lehet biztosítani a járvány elleni védekezéshez szükséges eszközök zökkenőmentes szállítását.
Kordás László közben arról is beszámolt a Népszavának, hogy az ügyről tájékoztatták az Európai Szakszervezeti Szövetség főtitkárát is. Luca Visentini lapunk érdeklődésére hangsúlyozta: "A Nemzetközi Munkaügyi Szervezet egyértelmű álláspontja, hogy a sztrájkjog általános korlátozása sérti a sztrájkhoz való alapvető jogot. A kormányok nem tilthatják be a sztrájkot, kivéve nagyon korlátozott, konkrét esetekben, amikor megállapítást nyer, hogy a munkabeszüntetés a lakosság egészének vagy egy részének életét, személyes biztonságát vagy egészségét egyértelműen és közvetlenül fenyegeti. A rendelkezésünkre álló információk szerint (a légiirányítók sztrájkja) nem felel meg ennek a kritériumnak” — vélekedett a főtitkár, hozzátéve: “Orbán Viktor miniszterelnöknek a munkavállalókat és a kollektív tárgyalásokhoz való jogukat kellene inkább támogatnia, és nem azzal foglalkoznia, hogyan fossza meg őket a jogaiktól”.
Hasonló érveket fogalmazott meg Karácsony Gergely is. A miniszterelnök-jelölt főpolgármester közösségi oldalán tette közzé álláspontját, ami szerint „nem azzal lesz erős egy gazdaság, ha elveszik a dolgozók érdekérvényesítési lehetőségeit”, hanem ha „erős munkavállalói érdekképviseletek és erős munkáltatói érdekképviseletek tudnak a társadalom és a gazdaság számára erős és jó megállapodásokat kötni”.
