Bosznia-Hercegovinában, majdnem negyedszázaddal a daytoni egyezmény aláírása után is csak álom maradt a multikulturális társadalom felépítése. Az etnikumok békés egymás mellett élését hirdető pártoknak nem teremhet babér, így az egyes voksolások során a pártok egymást múlják felül a nacionalista retorikát illetően. A belpolitikai helyzetet még ma is a bosnyákok, a horvátok és a szerbek közötti folyamatos viták uralják.
A bosnyák vezetők központosítanák az államot és középtávon integrálni kívánják az Európai Unióba; a horvátok új választási törvényt és részben egy harmadik, a bosnyák-horvát föderáció helyett egy kizárólagos horvát entitás létrehozását szorgalmazzák; a Boszniai Szerb Köztársaság képviselői pedig az állam további decentralizációját vagy akár a terület elszakadását, hosszabb távon Szerbiához való csatolását követelik.
Az osztrák diplomatának, Valentin Inzkónak tehát nem volt könnyű dolga tizenkét évig tartó bosznia-hercegovinai főképviselői megbízatása során. Ez idő alatt jelentések sokaságát írta az ENSZ-nek, amelyekben aggodalmát fejezte ki a balkáni állam helyzete miatt. Aztán persze nem történt semmi. Mostani távozása azonban nem csendben zajlik.
Röviddel mandátumának július 31-én való lejárta előtt Inzko múlt pénteken élt a daytoni békemegállapodás által számára biztosított széleskörű jogkörével, és elrendelte a büntetőjogi törvény módosítását. Ennek értelmében augusztustól a népirtás és más, emberiesség elleni bűncselekmények tagadása, valamint a háborús bűnösök dicsőítése Bosznia-Hercegovinában bűncselekménynek minősül, és öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntethető. Az osztrák diplomata indoklásában rámutatott: a bűnök és a felelősség elismerése nélkül nincs megbékélés. Ez a rendelet a Boszniai Szerb Köztársaság elnökének 1999-es menesztése óta a főképviselő legnagyobb hatású döntése.
Az intézkedés a boszniai szerb vezetők körében okozott felháborodást. A törvény ugyanis bűncselekménynek minősíti az 1995. júliusi srebrenicai mészárlást, amelyben több mint nyolcezer muzulmán férfit mészároltak le. A háromtagú boszniai elnökség szerb tagja, Milorad Dodik azonban hallani sem akar a genocídium kifejezésről. A volt Jugoszláviával foglalkozó, időközben átalakult hágai Nemzetközi Törvényszék (ICTY) már 2001-ben népirtásnak minősítette az eseményeket.
A srebrenicai mészárlás minősítése azonban továbbra is komoly vitákra ad okot, és nem csak Bosznia-Hercegovina területén. Montenegróban például nemrégiben kis híján szétesett a kormány emiatt. Annak legnagyobb politikai ereje ugyanis a szerbbarát tömörülés, amely szintén nem hajlandó népirtásról beszélni.
Az államelnökség szerb tagja úgy fogalmazott, az új törvény az utolsó, az ország koporsójába ütött szög. Megismételte, Srebrenicában nem történt népirtás, és ismét azzal a nem túl kreatív váddal hozakodott elő, amely szerint a Nyugat összeesküdött a szerbek ellen. Petíciót is indított az új törvénnyel szemben.
Dodikot a belgrádi adminisztráció is támogatja. Ana Brnabic szerb kormányfő többek között azt kifogásolta, hogy a döntés nyilvános vita nélkül született. Inzko hivatalát már régóta bírálják és nem csak a szerbek, hanem a horvátok is. Azzal érvelnek, a főképviselőt nem demokratikusan választották meg, így jogilag kifogásolhatóak a döntései. A boszniai lakosság körében sem örvendett túl nagy népszerűségnek az osztrák diplomata, tétlensége miatt nem egyszer nevetség tárgyává vált. Mint a Neue Zürcher Zeitung emlékeztetett rá, a hivatalt nemzetközi szinten is érik bírálatok. Oroszország évek mindent megtesz azért, hogy hiteltelenné tegye a főképviselő hivatalát. Moszkva úgy véli, a Nyugat a főképviselő révén túl nagy befolyást gyakorol az országra. A Kreml sokáig ellenezte Inzko utódjának kijelölt volt német mezőgazdasági miniszter, Christian Schmidt kinevezését is. Alig néhány órával az új törvény bejelentése előtt Oroszország pedig azt követelte az ENSZ Biztonsági Tanácsban, a főképviselőt mentse fel hatásköréből.
Később a boszniai politikai vezetés azt is bejelentette, az entitás tisztségviselői nem vesznek részt a boszniai intézmények munkájában a szarajevói képviselőház üléseitől is távolmaradnak. A bojkott miatt megbénulhat a boszniai kormány munkája.
Dodik a boszniai televíziós csatornákon rövid hirdetést tett közzé, amelyben késznek mutatkozott arra, hogy kihirdesse a Boszniai Szerb Köztársaság függetlenségét. Az egykor mérsékelt, mára populistává lett politikus lépése azonban saját köztársaságban sem aratott osztatlan sikert. Nebojša Vukanović szerb parlamenti képviselő közölte, Dodiknak vissza kell vonnia a radikális lépéseit.
A boszniai szerb elnök egyébként még sok gondot okozhat Christian Schmidtnek is. Május végén ugyanis kijelentette, nem fogadja el a volt német minisztert főképviselőként.
