Kilenc új helyszínt vett fel a világörökségi listára az ENSZ Nevelésügyi, Tudományos és Kulturális Szervezetének (UNESCO) bizottsága a kínai Fucsouban zajló tanácskozásán. A listájárakerülés rangot jelent, de a jogosultságot nem is olyan nehéz elveszíteni. Hogy a státusz elnyerésének milyen feltételei vannak, illetve mit veszít az a helyszín, amelyet veszélyeztetett pozicíóba sorolnak, vagy levesznek a listáról, arról Nagy Gergelyt az ICOMOS (Műemlékek és Műemlékhelyszínek Nemzetközi Tanácsa) nemzetközi szakmai civil szervezet Magyar Nemzeti Bizottságának elnökét kérdeztük.
- Pontosan meghatározott kritériumok alapján kerülhetnek fel helyszínek a Világörökség listára. Lehetnek kulturális vagy természeti jelentőségűek, illetve vegyesen, mindkettő. Kimagasló építészeti alkotások, az emberiség történetének meghatározó helyszínei, kultúrájának kiemelkedő állomásai, korszakalkotó építészeti, technikai megnyilvánulásai, erre példák a többszintes hajózható csatornák. Liverpoolt azok az értékei miatt tették fel a listára 2004-ben, amelyek miatt a világkereskedelmet is megalapozó történeti jelentőségű szimbolikus helyszínévé vált. (A bizottság mostani döntése alapán elvesztette státuszát a városrész arculatában és látképében visszafordíthatatlan károkat okozó beruházások miatt - szerk.)
Az üzleti társaságok központi épületei, a kereskedelmi hajókat kiszolgáló, szervező intézmények, a dokkok együttesének és a biztosítótársaság épülete eddig megbontatlan egysége képezte azt a plusz értéket, mi által nem csak egymás melletti műemlékek, hanem az emberiség kiemelkelkedő értékének, azaz a Világörökség részének nyilvánították a teljes helyszínt, lényeges hogy az egész környezetet együttesen. A területfejlesztések során ezek az épületek válnak jelentéktelenné, eltörpülnek a környezetükhöz illeszkedni képtelen hatalmas épületek mellett. Ha történetesen a Parlament körül hatalmas, 30-40 emeletes épületeket húznának fel, és ennek következtében eltörpülne közöttük, nem tudná azt a gondolatiságot képezni, amely történelme folyamán a sajátja volt és mindmáig az.
Persze van arra is példa, hogy egy épület önmagában olyan építészeti jelentőségű, hogy a Világörökség része lehet, ilyen a Taj Mahal vagy a Sydney Operaház, amik olyan szellemiséget, építészeti csodát képviselnek, ami hosszú távon komoly hatással volt a későbbi korok gondolkodására, előremutató az egész emberiség számára. Ilyen lehet még egy olyan helyszín, egy olyan épület is, amely őrzi egy adott korszak gazdálkodásának, egy kulturális időszaknak a jellegzetes értékeit – magyarázta a szakember.
A liverpooli polgármester úgy védekezett, hogy visszakérdezett, miért baj, hogy egy stadion épült ott, amely élővé teszi a hatalmas, gyakorlatilag roncstelepet. Igaza volt?. - Ő úgy gondolkodik, ahogy minden polgármester. Nem az a baj, hogy a stadion és az új épületek közelebb vagy távolabb épültek, épülnek, hanem az, hogy a történeti együttes megjelenése veszti el képét. Védett környezetben az új épületeknek léptékükben építészeti megoldásaikban illeszkedniük kell a műemléki, vagy a világörökségi környezetbe, ezt az elvet modern épületekkel is meg lehet valósítani, amire sok példa van külföldön is, itthon is. De az Everton-stadion az elefánt a porcelánboltban tipikus esete. A magyar törvényekben nincs benne, de az Operational Guidelines (Működtetési útmutató), amely meghatározó a Világörökségi helyszínek fenntartásában, a megőrzésére nézve pontosan leírja ezt.
Évekkel ezelőtt a Fertő-tótól 30 kilométerre 180 méter magas szélkerekeket szerettek volna felállítani Ausztriában. Ezek látványként megjelentek volna a nádasok felett, ami teljesen nyilvánvalóan nem illett volna abba a természeti képbe, ami a világörökségi státuszt adja. Végül csak 120 méteres méretben épültek meg – mondta Nagy Gergely.
A másik nagy veszély, amely a helyszíneket fenyegeti: a turistaáradat, ami paradox módon éppen azért indul meg, mert az adott város vagy természetvédelmi terület kiemelt jelentőségű lett. - Azzal a műemlékvédelem is tisztában van, hogy a korlátok nélküli turizmus milyen veszélyeket rejt. Erre a kirívó példa a portugáliai Porto esete, ahol a régi városközpont lakossága elöregedett, sok idős embert - akár akaratuk ellenére - valahogy kiköltöztettek onnan és a befektetők egész háztömböket vásároltak fel. Vagy Airbnb-szállásokká alakították a lakásokat, vagy csak a homlokzatokat tartották meg, és azok mögé, a telkekeket összevonva, a történeti település szerkezetét megsértve teljesen új közönséges épületeket húztak fel, amelyek ugyan ötcsillagos szállodák, de valójában tucatépületek. Az ilyenek megakadályozásához a közösségeknek komoly szemléletváltoztatásra van szükségük, ami Velencében, Barcelonában megkezdődött, Portóban azonban már menthetetlen a helyzet, nincs mit tenniük.
Magyarországon is ezek a tendenciák kezdenek érvényesülni: a tetőtér-beépítésekkel, a bárokkal a tetőtáj fölé emelkedő helyeket szeretne építeni a befektető. Összevonják az épületek telkeit, és sok esetben csak a homlokzatok maradnak. A legtöbb helyen a pillanatnyi gazdasági érdekek felülírják a hosszú távú települési közösségi érdekeket. Át lehetne ezeket a házakat sokkal kevesebb kárral úgy alakítani, hogy ott helyi fiatalok teremthessenek maguknak modern, élhető környezetet. Amellett a régi épületek elbontása, újak építése környezetszennyező, rengeteg energiát kíván. Új, de tizenöt év alatt elavuló beépítések történnek, pedig a régi belső terek a mai funkcióikat is sokkal gazdagabban tudnák szolgálni. Minden helyszínnek van egy eltartó és egy tűrőképessége, ha ez nincs egyensúlyban, ha túl sok a látogató, akkor már egyre kevésbé fog a helyi kultúrának megfelelően viselkedni. A helyi közösségeket kell segíteni abban, hogy a saját kultúrájukat be tudják mutatni, mert ők vigyázni fognak az egyensúlyra. Ha ez nem történik meg az egyébként értékes helyszín és annak kulturális értéke különválik egymástól - összegezte Nagy Gergely.
