Kamatdöntő ülést tart kedden a Magyra Nemzeti Bank Monetáris Tanácsa. A kamatemelés biztosra vehető, ennek ellenére az elmúlt napokban a forint folyamatosan gyengült az euróval szemben, míg hétfőn már 363,4 forintot kellett fizetni egy euróért, ami három hónapos mélypont. Pedig egy hónappal ezelőtt a Monetáris Tanács kamatot emelt, így az alapkamat 0,6 százalékról 0,9 százalékra emelkedett.
Matolcsy György az MNB elnöke a júniusi kamatülés után bejelentette, hogy a magas infláció miatt jegybank kamatemelési ciklusba kezdett és a kamatokat mindaddig emeli, míg az infláció, illetve az inflációs várakozások nem csökkennek. A piac már júniusra az infláció csökkenését várta, ám ehelyett még emelkedett is 5,1 százalékról 5,3 százalékra, ami toronymagasan az EU legmagasabb inflációs indexe.
Ez bár első ránézésre nem komoly szigorítás, de június elején még 0,6 százalék volt az alapkamat, ami egy hónap alatt akár a duplájára, 1,2 százalékra is emelkedhet, ha a jegybank valóban meglépi a szükséges kamatemelést.
Piaci elemzők rámutatnak arra, hogy emellett nem csak az infláció, hanem politikai okai is vannak a forint gyengülésének: a folyamatos jogállamisági vita az Európai unióval oda vezetett, hogy Brüsszel de facto felfüggesztette az koronavírus után helyreállításai alapból a magyar kormány által megpályázott 2500 milliárd forintnyi segély folyósítását – amely szintén gyengítette már a múlt héten a forintot. Bár a jegybanknak bevallottan soha nincs árfolyamcélja a helyzet az, hogy az inflációs kilátások szempontjából a forint árfolyamának is a korábbiaknál sokkal nagyobb jelentősége van. A importált infláció erősödését ugyanis az erősebb forint árfolyam valamennyire tompítani tudná – vagyis a jegybanknak elemi érdeke a forint erősítése, ezt pedig a kamatok emelésével illetve más hasonló hatású monetáris szigorítással érheti el.
