Jánoshalma;

- Állattetemek, trágya, kosz - Körbenéztünk a csicskáztató jánoshalmi férfi telepén

Évek óta áldatlan állapotok voltak egy jánoshalmi telepen. Kosz, állattetemek sora, trágya keserítette meg a környék és a szomszédok életét. A felelőst csicskáztatás miatt vették őrizetbe.

„Messzire elér a kezem” – erősen túlozva ezzel fenyegetőzött a megkérdezett helyi ismerősei szerint Sz. Norbert, akit végül július közepén vitt el a rendőrség emberkereskedelem és kényszerítés gyanújával jánoshalmi házából. A nyomozók szerint Sz. Norbert tíz éven át dolgoztatott egy idősebb férfit fizetség nélkül az állattelepén. Télen-nyáron az állatok abrakolására szolgáló kis fűtetlen fészerben kellett aludnia, gyakran enni sem kapott, így előfordult, hogy kínjában az állatok takarmányát ette. A rendőrség szerint volt, hogy a férfi elmenekült a telepről, ám a gyanúsított - aki korábban két másik embert is csicskáztatott - minden alkalommal visszavitte őt.

Könnyen megtaláltuk Jánoshalma közelében a bűncselekmény helyszínét: a telepen hatalmas szemétkupacok vannak, szétdobált műanyaghulladék, szalmabálák és a hevenyészett, megrogyott istálló. Odaérve az első meglepetés az volt, hogy a sértett egyáltalán nem egy lakott területektől távol eső, eldugott tanyán raboskodott. Az állattartó teleptől 800 méterre volt az első lakott ház, 1,2 kilométerre a vasútállomás és 1,5 kilométerre a jánoshalmi rendőrség irodája.

A „szokványos” csicskáztató történetekkel ellentétben a rabtartója egyáltalán nem a telepen lakott, hanem a 8300 fős városka átellenes részén, 2,7 kilométerre a tetthelytől. Mint a helyiektől megtudtuk, gyakran napokra magára is hagyta áldozatát, amikor elutazott a fővárosba a tőle különélő gyerekeihez.

A közelben lakó helyiek is jól ismerték az itt tartott embert, bár a nevét senki sem tudta megmondani, ahogy azt sem, hogy hová valósi. - Őt is repülőről szórták le, mint a migránsokat errefelé – tódított valaki. Néha beszélgettek is vele, de nekik sem mondott semmit a sorsáról. Végül az egyik helyi kibökte: valójában anélkül is nagyjából mindenki tudta, hogy fizetés nélkül, cudar körülmények között tartja őt „Norbi” a tanyán. Volt aki úgy vélekedett: mivel a férfi nem idevalósi volt, nem ismert senkit, így hiába ment volna a rendőrségre, jó eséllyel már a kapuból elzavarják, pláne, ha piásan érkezik.

„Norbi” erőszakos és rámenős is tudott lenni. Megesett, hogy amikor a szomszédság szóvá tette, hogy a környéken egyre-másra találtak rothadó állattetemet, fenyegetőzni kezdett, hogy baj lesz, ha járatják a szájukat.

Ugyanakkor arra a kérdésre, hogy miért nem fordultak a rendőrséghez, a szomszédság csak mosolygott. - Minek? Úgysem történt volna semmi - mondták. „Az ember nem akar haragot mindenkivel” – jegyezte meg egy idősebb hölgy. Az ő kertje végébe is kidobtak egy félig már felzabált, bűzlő dögöt. Amikor kiért oda, éppen a kutyája hempergett benne. Mivel úgy látta: a rendőröktől úgysem számíthat segítségre, inkább gumikesztyűt húzott és elásta a kert végiben a tetemet.

Norbertet és családját mindenki ismeri. Ő maga sem élt sokkal különb körülmények között, mint áldozata. A rendőrségi felvételekből is jól látszódott, hogy házában milyen irtózatos koszt és mocskot találtak a kiérkező rendőrök. Legfeljebb enni evett rendszeresen. Túlságosan is: harmincéves kora derekára mozogni alig bírt a túlsúlyától, a környékbeliek szerint ezért volt szüksége segéderőre a tanyán és ezért sem tudta megfelelően rendben tartani a környezetét.

Sz. Norbert háza belterületen helyezkedik el, kertvárosi övezetben, de a kis utcában már messziről érezni a trágya és a dögszag keverékét, ami a kerítéshez érve szinte gyomorba vágja az embert. Jöttünkre a kertben egy erősen sántító fekete kutya mozdul, pár métert vánszorog. A szomszédság szerint „Norbi” apja - aki egyébként polgárőr - eteti.

A fiú nevének említésére hamar kitör a panaszáradat. Megtudjuk: a környéken élők évek óta nagyüzemben gyártják a feljelentéseket Sz. Norberttel szemben. Két jegyzőt is bombáztak a beadványaikkal, ám szerintük soha nem történt semmi. - Nézze meg – mutat saját kertjére az egyik szomszéd, Horváth László – nem lehet teregetni az udvaron, mert mindenbe beleeszi magát a szomszédból érkező bűz.

Megkerestük a jánoshalmi önkormányzatot is. Czeller Zoltán Fidesz-KDNP-s polgármestertől azt szerettük volna megtudni, hogy miért nem reagáltak éveken át az Sz. Norbertet érintő lakossági bejelentésekre. Ám a polgármester ottjártunkkor szabadságon volt. Helyette végül a városgazdálkodási osztályvezető válaszolt kérdéseinkre. A hivatalnál nem tudtak nagyüzemi feljelentésekről. 2020 augusztusában panaszkodtak arról a lakók, hogy Sz. Norbert ingatlanán elviselhetetlen a bűz, a trágyatárolás nem szabályos, a kecskék átjárnak a szomszédba, a kutyák kiszöknek az utcára és veszélyeztetik az ott tartózkodókat. Szerintük a hivatal végül személyesen kereste meg Sz. Norbertet, aki ígéretet tett arra, hogy rövid határidőn belül az állatokat egy külterületi tanyára szállítja, mely 2020. szeptemberében meg is történt, ezt követően szerintük már nem volt panasz az utcából.

A nemzeti költségvetésből is csak akkor finanszírozhatók a projektek, ha a brüsszeli döntéshozók előtte jóváhagyták.