A kormány megállapította, hogy az Európai Bizottság az Európai Parlament politikai nyomásgyakorlásának engedve – a kormány és az Európai Bizottság előremutató szakmai egyeztetései ellenére – a gyermekek védelme érdekében megvalósított hazai jogalkotással összefüggő politikai ellenvéleménye okán hazánk helyreállítási tervének elfogadását késlelteti – áll a abban a kormányhatározatban, amely péntek este jelent meg a Magyar Közlönyben.
A Brüsszellel immár permanensen vívott verbális harc részeként elfogadott határozat szerint tárgyalási álláspontot is megfogalmaz a „Helyreállítási és Ellenállóképességi Eszköz Magyarországnak járó forrásainak felhasználásáról szóló helyreállítási terv” kapcsán:
a) hazánk helyreállítási tervének elfogadása során csak olyan megállapodás fogadható el, amelyben az Európai Bizottság nem támaszt Magyarországgal szemben olyan feltételt, amelyet más tagállamokkal szemben nem alkalmaznak (kettős mérce tilalma);
b) hazánk az Európai Unió Alapjogi Chartájának 21. cikke szerinti diszkriminációmentességet az Európai Unió Alapjogi Chartájának 14. cikkében rögzített azon rendelkezéssel együtt valósítja meg, amely kimondja „a szülők azon jogát, hogy gyermekeik számára vallási, világnézeti vagy pedagógiai meggyőződésüknek megfelelő nevelést biztosítsanak, tiszteletben kell tartani az e jogok és szabadságok gyakorlását szabályozó nemzeti törvényekkel összhangban”.
c) hazánk az Európai Unió Alapjogi Chartájának 21. cikke szerinti nemek közötti megkülönböztetés fogalmát a szöveg eredeti, hagyományos (biológiai) jelentése szerint alkalmazza.
A kormány rögzítette, hogy az ugyancsak a Magyar Közlöny pénteki számában megjelent kormányhatározattal elfogadott intézkedési lista szerint kezdjék meg azok végrehajtását az érintett miniszterek. Uniós támogatás híján a szükséges forrásokat pedig a pénzügyminiszternek a még létrehozandó „Nemzeti Helyreállítási Alap” terhére kell biztosítania.
Az említett listán konkrét összegek nélkül szerepelnek olyan nagy ívű oktatási elképzelések, mint mint a „21. századi technológiai környezetre épülő versenyképes köznevelés”, vegy egy úgynevezett Országos Központi Akkreditált Vizsgaközpont-komplexum kialakítása, „Nemezeti Laboratóriumok” létrehozása.
Felzárkózó települések megnevezéssel olyan, eddig a kormány által mereven elutasított feladatokat is felsorolnak, mint „szociális lakások építése, felújítása, lakhatási körülmények javítása”. Egyebek mellett Költenének még „fenntartható zöld közlekedésre”, valamint „a 21. századi egészségügy feltételeinek kialakítására”, sőt a „Korrupció Ellenes Politikára” is.
