Németország;árvíz;neonácik;szélsőjobboldal;

- A szélsőségesek felvonulási terepévé vált Németország az árvíz után

Az úgynevezett Querdenken, azaz „másként gondolkodó” mozgalom tagjai, illetve az „identitáriusok” az áradások helyszínére utaztak, látszólag azért, hogy segítsenek.

Németországban újabb példa igazolja a szélsőjobboldaliak „találékonyságát” és azt, hogy bármiből, az emberek balsorsából is politikai tőkét akarnak kovácsolni. Korábban a szélsőjobb a koronavírus elleni lezárások ellen szervezett tüntetéseket, mostanra azonban a jól haladó vakcinakampány miatt a kérdés lekerült a napirendről. Az úgynevezett Querdenken, azaz „másként gondolkodó” mozgalom tagjai, illetve az „identitáriusok” a német áradások helyszínére utaztak, látszólag azért, hogy segítsenek. Több, a rendőrség által is jól ismert szélsőséges töltött fel képet a közösségi oldalakra, amint az árvíz után megmaradt romok előtt pózolnak, írta a Frankfurter Allgemeine Zeitung. A Németországra lesújtó természeti csapás tehát nem csak a katasztrófaturistákat vonzotta ide, hanem a szélsőségesek egyfajta felvonulási terepévé vált. Beszámolók szerint többen azokkal a buszokkal utaztak a helyszínre, amelyeket korábban a koronatagadók megmozdulásaira használtak. A buszos „kirándulások” szervezői maguk is részt vettek „A III. Út” nevű, az alkotmányvédelmi hatóság által megfigyelt neonáci párt tüntetésén.

A Szövetségi Alkotmányvédelmi Hivatal elnöke, Thomas Haldenwang nemrég azt nyilatkozta, hogy a koronatagadók által szervezett megmozdulások száma csökkent ugyan, de bizonyos szereplői nem tűntek el. Ők minden körülmények között elutasítják a demokratikusan meghozott döntéseket, és céljuk, hogy „tartósan megrendítsék az állami intézményekbe és képviselőikbe vetett bizalmat” – hangoztatta Haldenwang.

Oltásellenesek Karlsruheban

Az árvízkatasztrófa is jó alkalmat nyújt számukra erre. A szélsőjobboldal a közösségi oldalakon folyamatosan azt ismételgetik, hogy a drámáról csak a kormányzat tehet. Olyan bejegyzés is olvasható, miszerint Merkel „hagyta megfulladni az embereket”, és a „média” ezt el akarta titkolni”. Ennél is tovább ment az elfogatóparancs ellen Törökországba menekült hírhedt antiszemita, Attila Hildmann szerint az árvizeket mesterségesen hozzák létre: „Ez háború” – hangoztatta.

A jobboldali segélykampány nem nélkülözheti a politikai agitációt. „Ott segítünk, ahol az állam kudarcot vall” – idézte a FAZ a Német Nemzeti Demokrata Párthoz (NPD) kötődő „Jugend packt an” nevű kezdeményezést. Azt az álhírt is terjesztik, miszerint Merkel a menekültekért fizet, de az árvízkárosultakért nem. Deborah Wolf, a freiburgi Albert-Ludwig Egyetem médiakultúra tudósa rámutat, az összeesküvés-elméletek terjedését segíti az árvíz után kialakult helyzet, amikor összeomlik a telefonhálózat, az internetkapcsolat, az áramellátás, s az emberek el vannak vágva az információtól. Az összeesküvés-elmélet a kritikát ideológiává alakítja át.

Nem akarják büntetlenül hagyni azt a sok "hazugságot és álhírt", amit az országról terjesztettek.