A jegybanki vezető szerint fontos, hogy tényszerű, szakmai diskurzus induljon arról, mikor és hogyan érdemes csatlakoznunk az eurózónához. Ezen a téren az MNB tartja magát a másfél éve bemutatott kritériumrendszerhez, ami a sikeres belépés kulcsa lehet.
Arra a kérdésre, hogy mit jelent a sikeres bevezetés, az alelnök azt mondta, hogy olyan módon kell a jövőben bevezetni Magyarországon az eurót, hogy az a magyar gazdaság számára biztosítsa a sikeres felzárkózási pálya lehetőségét. "E tekintetben mellettünk van a később érkezők előnye, minden korábbi tapasztalatot fel tudunk dolgozni a korábban csatlakozó országok példáiból" - mondta a szakember.
A jegybanki vezető szerint vannak olyan jelek, amikre figyelni kell. Véleménye szerint az olyan, korai fázisban belépő periféria országok, mint Olaszország vagy Görögország két évtized alatt kezdeti fejlettségi szintjük negyedét elveszítették. "De komoly relatív fejlettségbeli visszalépés következett be Portugáliában és Spanyolországban is. Ez a probléma ráadásul a régiónkban Szlovéniát és Szlovákiát sem kerülte el. Sőt, kevesen tudják talán, de még Finnország relatív fejlettsége is a belépéskori szint alatt van" - állítja Virág, ugyanakkor hozzáteszi: "nem szeretném azt mondani, hogy ennek kizárólagos oka az euró, de bizonyosan egy fontos elem a képletben."
A portfolio azon közbevetésére, miszerint
az alelnök azt mondta:
"Reálgazdasági fejlődés oldaláról jó példát jelentenek a balti államok, melyek olyan reformok közben vezették be az eurót, melyek a 21. századot alapvetően meghatározzák. Ezeket a reformokat ráadásul az euró bevezetését követően is tendenciózusan folytatták."
