;

jogállamiság;uniós pénzek;Didier Reynders;helyreállítási alap;

- Nem fogadja el a magyar kormány helyreállítási tervét az EU

Csak akkor, ha a kabinet igazságügyi reformokat hajt végre.

"Rendszerszintű problémák vannak a jogállamisággal Magyarországon, az Európai Bizottság pedig kész minden eszközt – beleértve az uniós támogatások felfüggesztését is – bevetni a demokrácia védelmében"

– mondta Didier Reynders uniós biztos a hvg.hu Eurológus blogjának adott interjújában. 

Az Európai Bizottság mindaddig nem fogja jóváhagyni a magyar nemzeti helyreállítási tervet, amíg az Orbán-kormány nem hajt végre igazságügyi reformot és ad megfelelő garanciákat arra, hogy az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) által feltárt korrupciós ügyeket megfelelően kivizsgálják a nemzeti hatóságok. Magyarország és Lengyelország esetében rendszerszintű problémák vannak – mondta, és arról is beszélt: a két ország lényegében ellenáll annak, hogy a Bizottság észrevételeit megfogadja. Bár ezt különböző módon teszik, mert míg Varga Judit igazságügyi miniszter „majdnem minden uniós szintű találkozón” megjelenik, lengyel kollégája el sem megy ezekre.

Reynders azt ígérte, a következő hónapokban ismét fel fogja kérni Magyarországot, hogy csatlakozzon az Európai Ügyészséghez, mivel ha ez nem történik meg, akkor az Európai Bizottság nem lehet abban biztos, hogy megfelelő a védelem a csalás és a korrupció ellen. Ám mivel a két országban komoly problémák vannak és a párbeszéd kereteit kimerítették, az Európai Bizottság tovább akar lépni. Ez már nem a megelőzésről szól, hanem a szankciókról – mondta az uniós biztos.

Ahogyan azt megírtuk, kedden közzétették azt a brüsszeli jelentést, amely a 27 tagállam teljesítményét értékeli. Eszerint a magyar igazságszolgáltatási rendszer hatékony, az eljárások hossza és a digitalizáció szintje egyaránt megfelelő, ám az igazságszolgáltatási rendszer függetlenségével kapcsolatban tavaly óta újabb aggodalomra okot adó fejlemények történtek. Az Európai Bizottság ezek közé sorolja, hogy az Alkotmánybíróság tagjai a rendes eljáráson kívül kinevezhetők a legfelsőbb bíróságnak megfelelő Kúriába, a testület új elnökét gyakorlatilag ennek megfelelően választották meg, ráadásul további hatáskörökkel is felruházták. A testület kifogásolja azt is, hogy elmaradt az Országos Bírói Tanács hatáskörének Brüsszel által sürgetett megerősítése, hogy képes legyen ellensúlyozni az Országos Bírósági Hivatal elnökének kompetenciáit.

Egy nevét és arcát nem vállaló álarcos vádolja a politikust.