Die Zeit
Az Egyesült Államok azonnali hatállyal korlátozta, hogy ügyészek adathordozókat foglaljanak el újságíróktól, illetve a média dolgozóit legfeljebb csak akkor lehet ellenőrizni, ha kém- vagy terrortevékenység gyanújába keverednek. Az igazságügyi miniszter azért adta ki rendeletét, hogy jobban védje a sajtó forrásait. Ennek megfelelően az újságírókat csak kivételes esetekben lehet lehallgatni.
Az indoklás értelmében a kormányzatnak védenie kell a bizalmas információkat, ám a szabad és független sajtó elemi fontosságú a demokrácia szemszögéből. Merthogy a forrásokra szükség van,, különben a média nem tudja megfelelően tájékoztatni az embereket a hatalom lépéseiről - hangzik az utasítás. Úgy hogy mostantól kezdve nem lehet kiadni házkutatási parancsot még a médiában ténykedő munkaadók ellen sem a kiszivárgott információk eredeti után kutatva.
Le Monde
Az Európai Bizottság alelnöke azt közölte, hogy kötelezettségszegési eljárást lehet kezdeményezni Magyarország ellen, sőt Brüsszel ezt meg is teszi, ha minden kétséget kizáróan bebizonyosodik, hogy az kémprogramot vetett be újságírók ellen. Első pillantásra az az érzése, hogy a magyar hatóságok nem tartották be a személyes adatok védelmét. Arról is beszélt, hogy többet kell tenni a sajtószabadságért, bár az EU-nak nincs sok eszköze ezen a téren.
Ám egyre rosszabb a média helyzete a földrészen, legyen szó az újságírók biztonságáról, a szerkesztőségek anyagi helyzetéről vagy a rájuk nehezedő politikai nyomásról. Megismételte, hogy már az ősszel beélesíthetik a jogállami mechanizmust. De ki kell várni, hogy mit mond arról az Európai Bíróság, mert biztosra lehet venni, hogy az érintett kormányok pert indítanak, ha bármiféle hibát fedeznek fel a szabályozásban.
Arra a kérdésre, hogy nem lehetne-e befagyasztani a gazdasági segélycsomag folyósítását a magyar és lengyel jogsértések miatt, úgy válaszolt, hogy ilyen kikötés nincs a feltételek között, és ezt a Bizottságnak tekintetbe kell vennie, hiszen maga sem mehet szembe a törvénnyel. Márpedig ez a pénz arra van, hogy megsegítsék a járvány által sújtott gazdaságokat. Ezt a kérdést nem lehet zsarolásra bevetni.
Kitért arra is, hogy sok mindenben nem ért egyet az Orbán-kabinettel, az LMBT-ellenes szabályozást egyenesen szégyenletesnek tartja. De Magyarország az unió része, és óvakodni kellene attól, hogy polgárait megsértsék, amivel a holland miniszterelnöknek arra a kijelentésére utalt, hogy ha az országnak nem tetszenek a tagsággal járó kötelezettségek, akkor veheti a kalapját.
Süddeutsche Zeitung
Az unió igazságügyi biztosa úgy nyilatkozott, hogy aki civil társadalom vagy újságírók ellen fordítja a terroristák és a maffiák ellen kidolgozott eszközöket, az szembe megy az EU értékeivel. Reynders ma terjeszti elő a Bizottság idei országjelentéseket a demokrácia állapotáról és az összegzés alighanem lesújtó képet ad Magyarországról és Lengyelországról. A tavalyi felmérés arra jutott, hogy a magyar kormány módszeresen gátolja és megfélemlíti a független sajtót. Varga Judit azonban tegnap azt közölte a kizárólag magyar tudósítók számára rendezett brüsszeli sajtótájékoztatón, hogy a kémprogram alkalmazása mindenben megfelelt az előírásoknak.
Ezzel szemben a német kormány szóvivője Berlinben arról beszélt, hogy a szabad média különösen fontos a demokrácia működése szempontjából. Közben Edward Snowden, aki 2013-ban nyilvánosságra hozta az amerikai titkosszolgálat Nemzetbiztonsági Ügynöksége által folytatott globális lehallgatási gyakorlatot, úgy nyilatkozott, hogy az izraeli gyártócéget büntetőjogi úton felelősségre kellene vonni, hiszen a közreműködésével embereket vettek őrizetbe, illetve öltek meg. Úgy vélte, az ilyen kémprogramot nem lehet törvényes keretek között használni, ezért moratóriumot kellene elrendelni azok eladására.
Die Zeit
A német zöldek azt sürgetik az Európai Parlamentben, hogy a Bizottság járjon utána, nem szegte-e meg Magyarország a közösség adatvédelmi szabályait, mert ha igen, akkor kötelességszegési eljárást kell indítani az Orbán-kormány ellen. Giegold, a delegáció vezetője rámutatott, hogy az államoknak nem szabad eltűrniük, sőt, ami rosszabb, támogatniuk a kíberfegyverek használatát. De egyébként is szankciókat kell kezdeményezni a magyar vezetés ellen az Európai Bíróságnál a civil törvény, illetve menekültügyi eljárások korlátozása miatt – tette hozzá.
A Bundestag Emberi Jogi Bizottságának liberális vezetője felháborodottan nyilatkozott a magyar botrányról. Úgy fogalmazott, hogy egy uniós ország újságírók és ellenzékiek nyakában liheg, mintha terroristák lennének, ám ez fölöttébb felháborító.
Die Zeit
Magyarországot támadás érte a sajtószabadságot, amikor újságírókat figyeltek meg, ám a kormány szerint minden a lehető legnagyobb rendben van. De hogy kiderült: kémprogramot telepítettek Panyi Szabolcsnak, a Direkt36 munkatársának telefonjára, az azt bizonyítja, hogy a világbotrány az EU egyik országát is érinti. Ráadásul ott sem elszigetelt esetről van szó.
Mindent eldöntő bizonyíték persze még nem áll rendelkezésre, ám 17 szerkesztőség által lefolytatott kutatás azt támasztja alá, hogy bizony, sáros a magyar kormány. Először is az NSO csak államokkal köt üzletet. Másodszor az izraeli vállalat egyik volt munkatársa megerősítette, hogy létrejött a szerződés Budapesttel. Harmadszor pedig nincs más szóba jöhető delikvens.
Azaz nagyon is megalapozott a gyanú, hogy a szoftver segítségével elébe akartak vágni potenciális bírálók és oknyomozó sajtómunkások tevékenységének, és ily módon igyekeztek megtámogatni a hatalmat. Az ügy próbakő lehet az unió számára, tehát hogy hajlandó és képes-e megvédeni az évek óta egyre rosszabb helyzetben lévő magyar médiaszabadságot? Brüsszel és Magyarország között már így is igen rossz a viszony az LMBT-ellenes törvény miatt.
Pető András, a tényfeltáró portál főszerkesztője úgy látja: próbálják elhallgattatni őket, mert kockázati tényezők látnak bennük. Persze ha azt vesszük, hogy Orbán 2010 óta milyen hadjáratot folytat a független sajtó ellen, akkor nem lehet csodálkozni azon, hogy kritikus újságírók fel vannak készülve a lehető legrosszabbra.
De a hatalom keményen bánik a nemszeretem civil szervezetekkel és azok segítőivel is. A „közeli” orgánumok Soros-zsoldosként bélyegzik meg a Direkt36-ot. Úgy tűnik, hogy a Pegazus igen csábító volt a hatóságok számára. Az egyik célpont, Varga Zoltán médiavállalkozó ugyanakkor arról beszélt a lapnak, hogy ki segít azoknak, akik a rövidebbet húzták? Az EU és az USA túl passzív, vagyis az érintettek magukra maradtak. Ez egy zsákutca.
Independent
Guy Verhofstadt azt a következtetést vonta le a Pegazus-ügy magyar szálából, hogy egy diktatúra növekszik az EU-n belül. A liberális politikus, aki 10 éven át volt Belgium miniszterelnöke, jelenleg pedig EP-képviselő, a történtek teljes kivizsgálását követeli az Európai Parlamenttől. Mint írta, elég már abból, hogy az unió mindig mély aggodalmát fejezi ki, amikor valamelyik tag megint megszegi a közös szabályokat. Egyébként ő már korábban kinyilvánította, hogy a magyar és a lengyel kormány ténykedése összeegyeztethetetlen a tagsággal.
Financial Times
A szerkesztőségi állásfoglalás sürgeti, hogy az eddiginél többet és hatékonyabban ellenőrizzék a kémprogramokat, mert semmi sem igazolhatja, hogy azok révén emberi jogi aktivistákat és újságírókat kémleljenek ki. Autokratikus rendszerekben a potenciális célpontok, tudósok, üzletemberek, civil jogvédők és sajtómunkások már régóta gyanítják, hogy a biztonsági szolgálatok ráálltak a telefonjukra. Ezért bizalmas megbeszéléseken kikapcsolják és párnák alá rejtik a készülékeket. Ám az megrázó és rettenetesen aggasztó, hogy ezúttal egy katonai szintű szoftverrel hallgattak le 37 embert, mert ha valóban igaz, akkor az megvetendő behatolást jelent a magánéletbe.
A kormányoknak érthetően szükségük van megfelelő eszközökre az igazi biztonsági fenyegetések elhárítására. De nem csupán tekintélyuralmak sértik meg a polgárok jogait, amint az Snowden leleplezése bizonyította 8 éve, miközben semmi alap nincs azok ellen fellépni titokban, akik az emberi jogokat segítik vagy a közvélemény tájékoztatását szolgálják a médiában.
Ám a mostani ügy arra utal, hogy egyes hatalmak rosszindulatúan jártak el. A nagy tech cégek számára pedig ott a gond, hogy az NSO és a többi hasonszőrű vállalkozás célja csakis az: feltörjék az ilyen óriások védelmi rendszerét. Bármennyire is gusztustalan, mégsem meglepő, hogy autokráciák megfelelő eszközöket dolgoznak ki a lehallgatásra és a megfélemlítésre. Izraelnek azonban komolyan kell vennie a friss incidenst. További intézkedésig fel kell függesztenie a szóban forgó vállalat kiviteli engedélyét, alaposan utána kell járnia a történteknek.
A nyugati országoknak egyértelművé kell tenniük, hogy nem tűrik el a Pegazus segítségével elkövetett visszaéléseket. A magánélet joga alapvető – meg kell védeni.
Le Monde
A vezércikk szerint a Pegazus-ügy azt mutatja, hogy az eltérés lett a főszabály, vagyis a törvények megsértése nem számít kivételnek, immár bevett gyakorlat a digitális megfigyelés. A szóban forgó cégek és a szolgáltatásaikat igénybe vevő államok természetesen azt bizonygatják, hogy a kockázatok minimálisak, a felhasználást felügyelik, a törvényeket tiszteletben tartják. Ráadásul a kétségeket évek óta azzal igyekeznek kivédeni, hogy itt nemzetbiztonsági érdekről van szó, mert küzdeni kell a terrorizmus és a szervezett bűnözés ellen.
Csak éppen a fő célpontot a jelek szerint nem szélsőséges fegyveresek vagy nehézsúlyú bűnözők jelentették, hanem újságírók, jogászok, jogvédők, politikai ellenfelek, noha elvileg védi őket a Genfi Egyezmény. De hát miért is alakult volna másként? Hiszen az NSO rendelkezésre bocsátotta azt az eszközt, amelyet, mondjuk, Magyarország vagy Marokkó csak nehezen tudott volna kifejleszteni, így viszont nagyon hathatós kémfegyverhez jutott. A vele járó kísértésről nem is beszélve.
Az ilyen programok sokkal agresszívabbak, mint a telefonos lehallgatások és az esetek 99 százalékában civileket céloztak meg velük. Itt az idő, hogy levonják a tanulságot a botrányból és vita kezdődjön a hatékony ellenőrzésről. A polgárok biztonsága persze időnként igencsak drasztikus megfigyeléseket tesz szükségessé, ám ez nem igazolhatja a masszív és módszeres támadás magánéletünk és a véleményünk ellen.
Die Welt
Végleg kiszabadult a gonosz szellem a palackból, ám az EU-nak és az USÁ-nak nem szabad annyiban hagynia, hogy kémprogrammal követtek nyomon civil aktivistákat és újságírókat. Akárcsak a kínai és orosz hackerhálózat esetében, itt is világos szavakra és tettekre van szükség. Peking már ott tart, hogy a titkosszolgálat szakértői katonai titkokon túl vakcinák leírását lopják, mellesleg kriptovaluták eltulajdonításával saját zsebre dolgoznak.
Immár teljesen egyértelmű, hogy a digitális felügyelet kudarcot vallott, és ez már Magyarországra is vonatkozik. Amit Kína művel az tengeri kalózkodás a digitális térben. Az állambiztonság, álcégek és készséges egyetemek bűnös szövetsége azonban csak addig működhet, amíg Peking azt hiszi, hogy megúszhatja. Ám a NATO, az EU az Egyesült Államokkal közösen szembe tud szállni vele. Putyin láthatólag már megértette a figyelmeztetést.
A genfi csúcs után ugyanis hirtelen eltűnt a színről Moszkva zsaroló csapata. Úgy látszik, Biden érthetően beszélt. A diplomácia hat, ha kiderül, hogy ára van a sunyiságnak. Tisztázni az NSO-val is, hogy figyeljen oda, kivel áll le, és tegye használhatatlanná a szoftvert, ha azt látja, hogy visszaélnek vele. Ennyit csak igazán el lehet várni egy ilyen kényes téma esetében.
Washington Post
A korlátlanul alkalmazható kémszoftverek fenyegetést jelentenek a demokrácia ellen, ám van mód a feltartóztatásukra. Ezt fejti ki vendégkommentárjában két szakértő. David Kaye, a Kaliforniai Egyetem jogászprofesszora, az ENSZ korábbi jelentéstevője szólásszabadság-ügyben, valamint Marietje Schaake, a Stanford Egyetemről, a Kíberbéke Intézet elnöke, korábbi európai képviselő azt írja, hogy a fejlesztő cégek gyakran olyan kormányokkal ütnek nyélbe boltot, amelyek az alvilágon és terroron a bírálatot és a társadalmi elégedetlenséget értik.
Azaz az új eszközt a demokrácia pillérei, a sajtószabadság, az ártatlanság védelme, a magánszféra, a szólás és a gyülekezés szabadsága ellen fordítják. A Pegazus és a többi ilyen program kémberendezéssé változtatja a mobil telefont. Készítőik az értékesítéskor nem nézik, hogy a vevő, egy állam, miként viszonyul az elnyomáshoz. Ily módon a katasztrófa szélére jutott a világ a globális megfigyelési technika miatt, és az ilyen szofverek exportját nem gátolja semmi. Ám lépni kell:
Moratóriumot kell kimondani az ilyen technológia el-, illetve átadására, mindaddig, amíg nem jön létre átfogó kereskedelmi megállapodás ezen a területen, ideértve az emberi jogi szempontok érvényesítését. Az EU hiába próbál előbbre lépni, ha közben az egyik tagállama, Magyarország az elégedetlenség felkutatására használja kémprogramot. Izrael el részéről ugyanakkor megdöbbentő a kettős mérce alkalmazása.
Az ilyen eszközöket megszerző kormányoknak átlátható és a jogállami elvekkel összeegyeztethető módon kell szabályozniuk a felhasználást. Amelyik erre nem hajlandó, vagy jogsértést követ el, azt tilalmi listára kell tenni. Ez esetben gyorsan elválik egymástól a demokráciák és a tekintélyuralmi rendszerek útja.
Az áldozatok számára lehetővé kell tenni, hogy bepereljék az érintett kormányokat és cégeket. Hiszen a nemzeti szabályok gyakorta nem adnak alkalmat a külföldön lévő bűnösök felelősségre vonására.
Fokozottan ellenőrizni kell a szóban forgó vállalkozások tevékenységét. Nemzetközi magatartási kódexet kell kidolgozni és korlátozni kell az értékesítést elnyomó rendszerek esetében.
Legfőbb ideje felébredni és korlátozni a számítógépes kémprogramok magánkereskedelmét.
