Augusztustól csökkentik a kőolajkínálat visszafogására tett vállalásaikat a Kőolaj-exportáló Országok Szervezetének, az OPEC-nek a tagállamai és partnereik, köztük Oroszország - számolt be a Reuters hírügynökség. A megállapodás szerint decemberig havonta 400 ezer hordóval emelik a napi kitermelést, az együttműködési megállapodást pedig 2022 áprilisa helyett decemberig fenntartják, arra az esetre, ha az új koronavírus mutációk újra súlyosan érintenék a világgazdaságot. Az együttműködésben részt vevő államok tavaly a pandémia hatásának kiegyensúlyozására 10 millió hordóval csökkentették a napi kőolajkitermelést. Idén májusban egyszer emel ték a kvótákat, de még mindig 5,8 millió hordóval alacsonyabb a napi kitermelés, mint a járvány előtt. Öt országnak, köztük Oroszországnak 2022 májusától lehetősége lesz a kitermelés további növelésére is.
Ez igen jó hír Moszkva számára, mert bár Vlagyimir Putyin elnök minden adandó alkalommal hangsúlyozza, hogy a nyugati szankciók nem viselték meg , sőt inkább erősítették az orosz gazdaságot, valójában ez inkább propaganda. Sz. Bíró Zoltán Oroszország szakértő a Népszavának adott interjúban nemrég elmondta, hogy tavalyi várakozásokhoz képest némileg jobban teljesített az orosz gazdaság: az előre jelzett 6-8 helyett csupán 3,4 százalékos volt a GDP csökkenése. Összességében azonban 2014, a Kram elcsatolása miatti nyugati szankciók bevezetése óta az orosz gazdaság elég gyengén muzsikált. Évek óta nem teljesül az a korábban megfogalmazott igény, miszerint Oroszországnak gyorsabban kellene fejlődnie a globális növekedés átlagánál.
Az olajkitermelés növelése viszont segíthet a nehéz helyzetben lévő orosz gazdaságon. Alekszandr Novak miniszterelnök-helyettes a vasárnapi OPEC döntést követően azonnal be is jelentette, hogy 2022 májusában elérik a válság előtti olajkitermelési szintet. A megállapodás lehetővé teszi Oroszország számára, hogy 2021-2022-ben 21 millió tonnával növelje az olajkitermelését. Ez a költségvetés számára 2021-2022-ben 400 milliárd rubel (5,4 milliárd dollár) többletbevételt jelent majd és segít helyreállítani a beruházási tevékenységet - mondta Novak a Rosszija-24 televíziónak adott interjúban.
Az új bevételi forrásokra égetően szüksége is van az orosz vezetésnek, amely az őszi parlamenti választásokra készülve a lakossági elégedetlenség mellett most a koronavírus késve érkezett harmadik hullámával is szembesül. Oroszországban egyaránt csúcson van a kivándorlási hajlam, a jövedelmekkel való elégedetlenség és a politikai passzivitás. A TASZSZ hírügynökség ismertette hétfőn azt a felmérést, miszerint az oroszok 47,1 százaléka nem teljesen, 8,8 százaléka pedig egyáltalán nem elégedett saját fizetésével. A pandémia tovább nehezítette a bérből élők helyzetét, ami nem sok jót ígér a kormányzó Egységes Oroszország párt számára. Az olajbevételek emelkedése viszont lehetőséget nyújt a látványos választási osztogatásra.
Minden bizonnyal ebbe a kategóriába sorolható az is, hogy bár Oroszországban dühöng a járvány, elsősorban Moszkvában, enyhítettek a járványügyi intézkedések szigorán és hétfőtől már nem kötelező a vendéglátóhelyeken sem a védettség igazolása, sem a maszkviselés. Az erről szóló döntést Szergej Szobjanyin főpolgármester jelentette be múlt pénteken, arra hivatkozva, hogy javult a főváros járványügyi helyzete és az oltási kampány is felgyorsult. Ezzel együtt azonban rosszak mind a járványügyi mutatók, mint az átoltottság. Az Our World in Data oldal hétvégi adatai szerint a vakcina mindkét dózisát megkapott oroszok aránya csupán 14,3 százalékos. Moszkvában az első adaggal oltottak aránya mostanra érte el a 30 százalékot.
Dmitrij Peszkov, Putyin elnök szóvivője hétfőn úgy érvelt, hogy a regionális hatóságok döntéseiket továbbra is a lakosság életének és egészségének védelmét szem előtt tartva hozzák meg. Ez a legfőbb prioritás, mondta Peszkov, hozzátéve, hogy „természetesen” a különböző iparágak életképességét is figyelembe veszik.
