Visszaszerezte a lengyel szuverenitást az Alkotmánybíróság! – örvendezett a Gazeta Polska Codzienne legjobboldalibb varsói napilap szakírója tegnap reggel az interneten megjelent cikkében. Mások az ítélet nyomán máris Polexit-ről beszéltek, s Lengyelország Muszkaföldhöz csatolását vizionálták. Alkotmányjogi szakértő legyen a talpán – plusz az EU-s jogi konstrukciókban járatos professzor, aki tökéletesen értelmezni tudja a vitát, amely Varsó és Brüsszel, jobban mondva a Európai Unió Bírósága (EUB), ez a luxemburgi székhelyű testület között kibontakozott. A varsói ítélettel egy időben hozott a luxemburgi bíróság is lengyel ügyben döntést, amely épp a vitatott ügyre vonatkozott, s érvénytelennek mondta a Legfelsőbb Bíróság Fegyelmi Tanácsának döntéseit.
Ez sokak szerint ellentétes Lengyelország az EU-hoz való csatlakozásával, amelyben vállalta, hogy az uniós jog „felülírja a hazai jogot”, s az uniós bíróság ítéletével felülbírálhatja valamennyi lengyel bíróság korábbi határozatát. Ezért írták már első reakcióikban a lengyel liberális elemzők, hogy az Alkotmánybíróság megtette az első lépést a „jogi Polexit” felé. Az alkotmánybíróság két döntést már hozott, de további ügyek tárgyalásában szünetet rendelt el, s az ülés augusztusban folytatódik.
A vita lengyel bírók és bíróságok függetlenségéről – a jogállamiságról - szól, s már akkor megkezdődött, amikor a lengyel konzervatív jobboldali Jog és Igazságosság (PiS) párt hat éve hatalomra jutott. A Jaroslaw Kaczynski vezette nacionalista jobboldal azonnal deklarálta, hogy a teljes állam megszállását akarja, s ebben az Orbán Viktor által alkalmazott eljárásokkal élt. Első lépésben az Alkotmánybíróságot szállták meg. A testületet a PiS-hez lojális jogászokkal tömték ki, elnökévé pedig egy Julia Przylebska nevű jogásznőt tettek meg, akinek csak magiszteri diplomája van. (Addig az Alkotmánybíróság tagjai és elnöke magasan képzett jogászok, általában egyetemi tanárok voltak.) A mostani ítéletet hozó tanács elnöke például egy korábbi PiS-képviselő, aki a nyolcvanas évek szükségállapota idején ügyész volt. Az AB után a PiS módosította az Országos Bírósági Tanácsról (KRS) szóló törvényt, úgy, hogy ezt a testületet is maga embereivel tölthesse meg. A KRS dönt a bírói kinevezésekről, leváltásokról, a bírók mentelmi jogáról. Ezt a törvényt azért bírálja a nemzetközi szakközvélemény és a lengyel ellenzék, mert bizonytalanná teszi az igazságszolgáltatást, megrendíti a bíróságokba vetett közbizalmat, általában a jogbiztonságot.
Számos tüntetés volt az alkotmány védelmében és a legfelsőbb bíróság függetlenségének megőrzéséért, de végül ezt a testületet is sikerült a PiS-kormánynak gleichschaltolnia. A következő lépésben az új testület, a neo-KRS az aktuális politikai hatalom szempontjából megfelelő pedigréjű személyekből kreált bírókat. Ilyenekből hozta létre a Legfelsőbb Bíróság Fegyelmi Tanácsát, azért, hogy megrendszabályozzák a rebellis bírókat, megfosszák őket mentelmi joguktól, így kiszolgáltatva a kormány által irányított ügyészségnek.
A leghírhedtebb ilyen eset az volt, amikor a fegyelmi tanács megfosztotta mentelmi jogától Igor Tuleya varsói törvényszéki bírót. Ő korábban a luxemburgi bíróságtól megkérdezte: összeegyeztethető-e a fegyelmi tanács kinevezése és működése az uniós joggal? Tuleyának azóta egy közigazgatási bíróság visszaadta bírói státuszát és mentelmi jogát, de a hercehurca tovább tart körülötte.
A lengyel sajtó feltételezi, hogy amennyiben a jövőben a lengyel kormány nem hajt végre valamely európai uniós bírósági ítéletet, akkor a bizottság eljárást indíthat, s pénzbüntetést róhat ki Varsóra. A pénzt levonhatják a Lengyelországnak járó uniós kifizetésekből. Egyes feltételezések szerint a jobboldali lengyel kormány ezt nem fogja megkockáztatni, mert szinte éhezi az uniós alapokat. Nagy gazdaságélénkítő programra készülnek, amely arra kell, hogy megtartsák a társadalmi támogatottságukat, miközben fellendítik a pandémia miatt visszaesett gazdaságot. Ez talán fontosabb, mint a Brüsszellel való kakaskodás orbáni stílusban. Mások arra utalnak, hogy egy ilyen jogi huzavona aligha vezet szakításhoz.
Tavaly a Karlsruhéban székelő német alkotmánybíróság is hozott egy döntést, amelyben a német alaptörvény értelmében szembe szállt az EUB ítéletével. Az éppen egy gazdasági ügyre, az Európai Központi Bank kötvényvásárlásaira vonatkozott. Németország ellen most kezdett emiatt kötelezettségszegési eljárást az EB.
