Az Európai Bizottság szerdán közzétette a több mint egy tucat jogszabályi javaslatot tartalmazó klímacsomagját, amelynek célja az európai gazdaság széndioxid mentessé tétele és az üvegházhatású gázok átlagos kibocsátásának legalább 55 százalékos csökkentése az évtized végére az 1990-es szinthez képest.
“Igyekeztünk a kibocsátás-csökkentést a természet megőrzését és a munkahelyek, valamint a társadalmi egyensúly megtartását célzó intézkedésekkel kombinálni”, mondta Ursula von der Leyen bizottsági elnök az előterjesztések bemutatásakor.
"Az átalakulás nem lesz könnyű, sőt, rettenetesen nehéz lesz… De nem veszíthetünk időt. Kanada északnyugati részén az 50 Celsius fokos hőmérséklet emberéleteket követel… Ki gondolta volna, hogy Csehországban egyszer majd tornádók pusztítanak?”- fejtette ki Frans Timmermans, a zöld átmenetért felelős alelnök.
Az uniós testület javaslatcsomagja tartalmazza egyebek mellett a közösség kibocsátás-kereskedelmi rendszerének átalakítását és új ágazatokra való alkalmazását, a szennyező importra kivetett külföldi adót, a belső égésű motorok korszakának véget vető intézkedés-sorozatot, valamint a megújuló energiaforrásokra vonatkozó új célkitűzést. A biztosok szerint mindez elengedhetetlen ahhoz, hogy Európa 2050-re a világ első klímasemleges kontinensévé váljon.
A klímavédelmi jogszabályokról mostantól évekig tartó, bonyolult tárgyalások kezdődnek. A rendeleteket és irányelveket az uniós kormányoknak és az Európai Parlamentnek együtt kell majd elfogadnia.
A csomag központi eleme az Európai Unió kibocsátás-kereskedelmi rendszerének az átalakítása. A 16 éve működő szisztéma “beárazza” a széndioxid-kibocsátást, és rákényszeríti a különböző gazdasági szereplőket, hogy fizessenek az általuk kibocsátott szennyezésért. A brüsszeli testület most azt javasolja, hogy fokozatosan szüntessék meg a légi közlekedésre vonatkozó ingyenes kibocsátási egységeket, és a hajózást is vonják be az EU kibocsátás-kereskedelmébe. Emellett kezdeményezi, hogy a rendszert négy év múlva terjesszék ki a közúti közlekedésre és az épületek fűtésére. Az ebből származó bevétel egynegyedét a kormányok hét éven át a magasabb költségeket nehezen viselő, hátrányos helyzetű háztartások támogatására fordíthatnák. Számítások szerint ez a 2025-32 közötti időszakban 72,2 milliárd euró összegű finanszírozást biztosítana az országok számára, amelyet azok ugyanennyivel kiegészíthetnének.
Az új járművekre a következő 15 évben szigorúbb széndioxid-csökkentési előírások vonatkoznának. Az Európai Bizottság szerint 2035-re ténylegesen be kell tiltani az új dízel- és benzinüzemű autók értékesítését. Brüsszel kötelezné a tagállamokat, hogy a zéró kibocsátású autók értékesítésével összhangban bővítsék a töltőkapacitást, és rendszeres időközönként telepítsenek töltő- és üzemanyagtöltő pontokat a főbb autópályákon: elektromos töltés esetén 60, hidrogéntöltés esetén 150 kilométerenként. A legszennyezőbb üzemanyagokra, például a benzinre, a gázolajra és a kerozinra vonatkozó minimum adómértékeket 10 év alatt fokozatosan emelnék. A nulla kibocsátású üzemanyagokra, a zöld hidrogénre és a fenntartható légi járművek üzemanyagaira a javasolt rendszer szerint kedvezményes adókulcsok vonatkoznának.
Az energiatermelés és -felhasználás az EU károsanyag-kibocsátásának 75 százalékáért felel, ezért kulcsfontosságú a környezetbarátabb energiarendszerre való átállás felgyorsítása is — állítja az Európai Bizottság, leszögezve, hogy 2030-ra az energia 40 százalékát megújuló forrásokból kell előállítani. Ehhez a célhoz minden tagállamnak konkrét kötelezettségvállalásokkal kell majd hozzájárulnia. Az általános energiafelhasználás csökkentése, a kibocsátások mérséklése és az energiaszegénység elleni küzdelem érdekében a tagállamoknak a következő években kétszer annyi energiát kellene megtakarítaniuk, mint korábban.
